A második interjú (2017.XII.18.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 3. interjú () ez idáig nem lett átírva; az interjúalanyok a 3. – 6. interjúkban a következő kérdésekre válaszoltak:

-Mészáros Pongrác volt a nagyapja – nagyanyját hogy hívták?

-Akkor pontosan mikor születtet és mi van beírva a személyibe? Néztem, 1931. október 25. vasárnap.

– Miben halt meg az apja első felesége? Hogy hívták?

– Milyen mocsarakba fúlt az anyai öregapja? Ez mikor volt? Anyját hogy hívták?

-Nem tudja milyen ütközetben volt az apja, amire aztán otthon azt mondta a tiszt, hogy az volt a legnagyobb ütközet?

– Hogy hívtát ezt az Erzsikét, aki azt mondta, hogy jönnek a madarak? Kinek volt a lánya? Kik voltak itt akkor szlovákok?

– A falu bíró, és a fiatalság is fogadták 1938-ban a magyarokat – hogyan? Honnan jöttek a magyar katonák?

– Szilágyiék és a Babós Pista – ezek tanították be a fiatalokat színdarabokra – milyen színdarabokat játszottak? Ez meddig működött így?

– Meddig működött az államosítás után a pálinkafőző?

– A szociáldemokrata párt kiharcolta, hogy főldnélküliek kapjanak földeket – a Kövecses majornak kellett adni? Ez mikor volt?

– Hogy hívták a kövecsesi major tulajdonosát és az igazgatóját? Mi lett a birtokkal, tulajjal 1945 után?

– T: mennyi földjük volt?

– Azt mondta, hogy akkoriban még szerették egymást az emberek – ez hogyan nyilvánult meg? Segítség, más…

-T: Ki volt az a Gyóni Géza?

– Hogy hívták a szomszédasszonyt, aki Mocsonakra ment férhez?

– Még miket vettek ott Mocsonakon a csizmákon kívül?

– T: maguk is jártak át Szlovákiába?

– T: őrbúdé volt a földjükön – és azt mondta, hogy ott igazoltatták az emberek a határőrök? Ott volt valami hivatalos átlépés?

– Olyasmit említett, hogy kémek találkoztak, a vadászattal összefüggésben – ezt hogy gondolja? Mert hogy az összejövetelekre nem engedték a hajtókat? Kik hajtottak nekik?

-T: Egy nagybácsija (neve?) lovascsendőr volt – róla mondjon többet, és mi lett vele a háború után?

– Voltak innen Hosszúfaluról is csendőrök? Mi lett velük aztán?

– Azt mondták, hogy sebesültek jöttek már az iskolába – azt lehet mondani, hogyegy kórházat csináltak az iskolából? Melyik iskolából? Mikortól meddig működött ez?

– Melyik iskolársukhoz kellett menniük a légiriadók alatt? Ezek a légiriadók mikor kezdődtek és milyen gyakoriak voltak?

– Mikortól meddig jártak polgáriba? És melyik tanító mit tanított, melyik osztályban? Tudnak még mondani olyan osztálytársakat, akikkel beszélhetnék?

– Mikor maradt ki az iskolából (mikor vágott oda maguknak a Vranovský? tud más példát is mondani arra, hogyan viselkedett a magyar gyerekekkel? Aztán meddig tanított ő?

– Egyes tanítók, milyen természetük volt: Simonek tanító (1938 előtt), Kalickiék, Barta Erzsébet, Mosoni István

– Összefoglalni – 4 évfolyam volt, külön fiúk, külön lányok – ki hova járt? Magyar iskola, a járási hivatal, kastély

– Az egyes tanítók a polgáriban, milyen természetük volt és mi lett velük 1945 után? Verecky, Fodor, mások…

– T: A helyiek kövekkel dobálták a Novosad ablakait – idézem „a spalettákat becsukta, de kívülről az ablaküregeket összetörik“ – ez hogy volt?

– T: Mikor jött ide a Novosad? És a családjával volt itt? Mikor mentek el? El kellett nekik menni? Mi végett? Hogyan beszéltek vele? Mert említette, hogy méhecskék helyett menyecskéket mondott, és ez az elején volt, amikor ide jött, nem? Akkor már valamit tudott magyarul?

– Ki mivel foglalkozott a zsidó családokból? Weiss, Slezinger és a Marstein

– T: Az egész Weiss családnak akarta az apja intézni azt, hogy itt maradjanak? Mert említette a Bélát is. És hol akartak ezt intézni? Tehát akkor hárman jöttek vissza? Weiss Jenő, Piroska és a Marstan Józsa?

– T: Weiss Piroskának csak a cipőket rejtette el az apja? Mert hogy valami hordót ásott ki aztán, amikor hazajött a Piroska

– Mikor kezdödött ez, amikor maguknak járőrözni kellett a csendőrökkel és a katonákkal? Ezek milyen katonák voltak? Minden nap sor került magára? Hány levente vett ebben részt? Adtak maguknak fegyvert is? Volt valami ismertető jelük, karszalag?

– Pontosabban hova jártak leventegyakorlatokra?

– A Bekő János bácsin kívül még volt valami más leventeparancsnok az itteni felnőttek közül?

– Amikor a polgáriba járt, akkor is leventézett?

– A leventeotthonban volt még valami más elméleti oktatás (a járőrözés témáján kívül)? Kik tartották ezeket az előadásokat (a határőrit is)?

– Ott volt valami felszerelés a leventeotthonban? Puskák… Voltak fapuskáik is? Voltak egyenruháik? Más leventecsapatokkal volt valami kapcsolatuk, például a vecseiekkel?

– Mikor kezdődtek ezek a puskagyakorlatok? Lövészgyakorlatok

– Karcsi bácsi azt mondta, hogy a lövöldét ők építették… Pontosan hol volt az? Volt ott egy töltés, ami felfogta a golyókat, és honnan lődöztek? Ezt ki vezette a lőgyakorlatot?

– Volt a KALÁSZ és volt a KALOT, ezekről mit tudnak mondani?

– T: Milyen éven hívták be az apját Újvárba? Az a lába, az mikor törött el?

– Mikortól kezdtek a légiriadók? Látták is átrepülni a gépeket? Volt itt valami olyan helyzet, még a front előtt, hogy lepottyant volna bomba, vagy gép? Királyfa bombázásán kívül… Erdőbe is el szoktak bújni? Hogy nézett ki a bunker?

– Hol volt a sziréna? És mi alapján szólaltatták meg, honnan jött a hír? És ki szólaltatta meg?

– A töltés másik felén is volt csinálva bunker? Ez valami közös volt? Volt a faluban valami közös bunker?

– T: Egyszer jöttek fel valahonnan, talán bunkerból, és maguk közé lőtt a gép – ez hogy volt? Mikor? Volt ott sebesült?

– Három helyen voltak légvédelmi ágyúk – milyen gyakran lőttek gépekre?

– A királyfai bombázással kapcsolatban említettek egy Kocsis Józsefet, aki itt aratott maguknál – mi volt vele? Maguk pontosan mire emlékeznek? Csak a zajra, vagy látták a robbanásokat is?

– Hogy hívták ezt a Vilmát, aki meghalt? Anyja, apja neve? Csak katonák voltak a fa alatt, akikre lőttek, vagy valami jármű is, vagy állás? Valami asszonyok is voltak ezeknél a Vilmáéknál, féltek, és akartak haza menni – ezek kik voltak?

– Az a lövedék, ami bement a Vilmáékhoz, három falat vágott át – milyen falakat? Az apjával, anyjával mi történt? Maga ha ott van, akkor hol meg át magán a lövedék?

– T: Volt az az eset, hogy kétszer csépeltek, és mind elvitték – ez mikor volt? Hogyhogy az egészet elvitték? Ez már kontingensnek számított? Három kommunista (kik?) vették fel érte a pénzt, hogyhogy? Ez járt volna maguknak? Ezt hol kellett volna leadniuk? Nem volt kinek panaszt adni?

– T: Volt az eset a kukoricával és a Kohút átvevővel – azt mondta, hogy a kukoricaföldnek csak egy részét tudta gondozni – a többin azon ki dolgozott? Ezek mondták magának, hogy „Meg van éredve, kellene szedni, de ha ide hozzuk, elviszik, akkor mink miért dolgoztunk?“ Hogy érti, hogy ide hozzuk, hova? Mi alapján vitték volna el? Hol fosztották meg a kukoricát? A Kohút ezek szerint feketén vette át magától a kukoricát? Mennyiszer volt nála, és hol? Vagy még egyszer elmondani az egészet.

– Úgy érti a Billánál, a töltés alatt voltak valami kukoricaszárítók? És cigányok hányták le ott a kukoricáját?

– Azt mondta, hogy a nyilasok a fiatalságot rákényszerítették valami önkéntességre – ez mi volt?

– Azt mondta, hogy a front után osztottak szét földeket olyanoknak, akiknek nem volt – mennyit, és miből? Gondolom maguk nem kaptak…

– Ki volt az az ellenőr, aki a cséplésnél számolta, mennyit csépeltek el?

– Valami Ida szedte a disznóbőröket – milyen Ida? Azt mondta, hogy valami épület volt kijelölve – ott ki dolgozta fe la bőröket?

– Ha összehasonlítaná a beszolgáltatásoakt a magyaroknak a háború alatt és aztán a JRD előtt a kontingenseket? Nagy volt a különbség? A háború alatt a disznóbőrön kívül is kellett valamit eladni, vagy termelni?

– Jól értem? Minél nagyobb volt a földterület, annál nagyobb százalékot kellett leadni egy hektárból? Gabonateményekből mennyit kellett így leadni? Csak sorolják fel, miket kellett leadni… Ez változó volt, hogy kinek milyen terményt kellett leadni?

– Ez mikor kezdődött ez a kontingens szisztém? Mikor voltak az első lecsukások?

– Mennyi erdejük volt? Mikor vették el? Amikor részibe mentek fát kitermelni már az allámi erdőbe, milyen részért? Ez mellett még gondolom volt az otthoni munka…

– Október 1-jén kellett volna berukkolnia – mikor volt sorozáson? Sellyén? Ki volt az az illető, aki azt mondta, hogy ő menne katonának?

– Volt rá eset, hogy büntetést kellet fizetniük az miatt, hogy nem adták le a kontingenst? És ha igen, akkor plusz még úgy is be kellett adni azt, ami elmaradt?

– Azt lehet mondani, hogy a padlássöprés az az, amikor rejtegetett gabonát stb. vittek el? Ezt a kontingensbe írtak be, vagy ez csak olyan önkényesen elszedték? Tehát a padláslesöprők, ha hatan, nyolcan is voltak, azok nem voltak hosszúfalusiak? Hányszor történt meg ez magukkal?

– T: Az apja a börtönből janíkovcei JRD-be ment dohányba – az JRD főzte nekik azokat az erős ételeket?

– T: Jól értem, a sellyei pártlenök lefizetése után testvére (melyik?) ment Nyitrára az apjáért, és vitt valami dokumentumot a pártlenöktől? Azon mi volt, hogy eleresztették?

– A Molnár Vilmus bácsinak kik a rokonai?

– T: Apja nem teljesítette a kontingenst, ezért csukták le. Ha kifizette volna a pénzbírságot, akkor nem csukjáb be?

-1955-ben jött haza katonaságból és azt mondta, hogy akkor nagyon rossz álklapotban voltak a JRD-ék – hogyhogy? Milyen állapotok voltak akkor ott, és mi végett?

– Azt mondja, hogy a második hullámnál (vagy előtt) már nem voltak kontingensek. És ezek által kényszerítették be az embereket az első hullámban – aztán a második hullámban hogy volt a kényszer? Az 1960-as behívója összefüggött a második hullámmal?

– Olomoucban, amikor behívták magát 1960-ban, akkor mit csinált?

– Az egyes JRD predsedákról – Okenka Laci bácsi, Bíró Péter, Sinkó Miska.

– Mikor lett jobban gépesítve a JRD?

– Egy őszön DT-n járt szántani a JRD-be – ez milyen éven volt?

– Azt mondta, hogy az 1947-es év rossz volt, száraz – erről mondjon többet… És ha jól tudom, nagy tél is volt az év elején…

– Amikor a nagy vihar elvitte a kiscsikót, az biztos 1947-ben volt? Már akkor voltak villanyvezetékek (amik akkor a szélben elszakadtak)?

– Valamilyen laposból visszafele jött a víz – ezt hogy érti? Kik voltak azok a gyerekek, akiket vitt a víz? Vagy akit megfogott?

– T: maguknak a libáit elvitte a szél – aztán azok meglettek? A terméssel mi lett?

– T: Kivel volt ott kint a szélben? És ki volt az a két ember, aki ott volt? És miért szidták magukat, hogy maguk miatt fognak meghalni? Ez kb. hány órakor volt ez a vihar?

– Nyilasok is odafigyeltek a leventegyakorlatokra? Volt itt valami központjuk? Többen a nyilasokból kommunistákkal válltak? Voltak karszalagjaik, fegyvereik? Voltak olyanok, akiket háború után megbüntettek?

– Ezek a harcból pihenőbe jövö németek – inkább éjjel, vagy nappaj jöttek pihenni? Általában mennyit pihentek itt? Erről beszéltek is, hogy Újvártól. Párkántól jöttek ide?

– Kis németnek hívták azt, aki maguknál aludt – miért vetkőztette le az orosz foglyokat? És maguknak kellett megmosakodni, vagy hogy?

– T:Az Ašból származó német mikor és meddig volt itt? Nevét nem tudja? Ő kikkel volt itt maguknál?

– T:Egri hadnagynak mi volt a neve? Szabadi? Mikor volt itt? És kikkel?

– T: Egy szíjgyártó jött csak vissza, neve? Egyenesen a fogságból jött ide be? Boris nénénél volt – ki volt ez?

– Egyes nagyobb alakulatokról, mikortól meddig, nennyi katona, milyen felszerelés? Egriek, ráhóiak, németek…

– Németek valami nagy autón fegyvereket jabvítottak – ez hol volt és milyen fegyvereket?

– Hol voltak a németek tankjai a fák alatt? lerajzolni

– Voltak itt eltemetve német, magyar vagy orosz katonák?

– A szigetben szoktak német katonaruhákat találni – hol van ez a Sziget?

– Azt mondják 15 -20 német próbált átmenni a Vágon az a pajtakapukon? Ezek mind ott vesztek?

– Egy német katonának az anyja tejet, kalácsot adott, aztán bement valami Uncolékhoz? Hogy volt az azzal a stampedlivel? Ezt a házigazdák mondták?

– Amikor az első oroszok mentek át a másik felére, akkor a másik felén nem volt valami kicsi ellenállás? Inneen lődöztek az oroszok a másik felére? Mert Sellyére sok akna esett…

– Lerajzolni, hogyan épült a pontonhíd, és hol volt

– Készen lett a pontonhíd, azon mennyi orosz ment aztán át, milyen felszereléssel? Hosszúfalusiak, környékbeliek is részt vettek az építésben?

– Milyen fából építették a fahídat?

– A jég elvitte a fahídat – akkor azt hogyan robbantották a jeget?

– Egyszer föntakadt a jég, és majdnem kiöntött a Vág – ez mikor volt? Nem 1947-ben, de még a híd megjavítása előtt (1950?)…

A 4. interjú (2018.II.20.) ez idáig nem lett átírva.

Az 5. interjú (2018.III.7.) ez idáig nem lett átírva.

A 6. interjú (2018.IV.18.) ez idáig nem lett átírva.