Molnár János (Síkabony [Malé Blahovo])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, brit és szovjet hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
Az első interjú (2014.IV.4.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; az apjáról, testvérekről; földműves szülők, de az ifjúsággal is foglalkozott az apja, fotbalcsapattal; a bátyjairól, a hugáról és anyjáról;
(2) a zsidók a kisgazdáktól vették a termékeket, baromfit stb.; a Zsidó udvarról, Lefutós utca; az apja jóban volt a zsidósággal – Raznyic Gyulával, akin segített a zsidóüldözéskor;
(3) az apja sportember volt és táímogatta a sportot; a legidősebb bátyja a színjátsásban is részt vett; az édesanyját szerették;
(4) mikor és hol született; 1938 – várták a magyar csapatokat, esős lett az idő és fogadták a magyar csapatokat; az apja a nemzeti pártban volt;
(5) 1945 után – csak akkor írathatta be az apja középiskolába, ha vállalja, hogy a Demokrata pártba lép; a magyar tanítóképző, pedagógiai gimnázium néven; Komenský egyetem;
(6) az egyetem után – Csicsó; doktorátus az ELTE-n; Apácaszakálas;
(7) 1938 – az előtti napokban jött a hír, hogy bejönnek a magyarok; az itteniek felszabadulásnak vették a bejövelt; Horthyról, aki mellett még ma is bátra kiáll;
(8) a magyar csapatokról 1938-ban csak keveset; a változásokról 1938 után nem nagyon konkrétan; addig a magyar pártban csak titokban voltak emberek; 1944, Horthyt felváltották a nyilasok – csak említés;
(9) leventézés, Csejtei Béla parancsnok említve; hungaristák említve; az első kivitel – szerdahely, Patony, ahonnan éjjel megszöktek; az egyik haverja bácsikája elintézte, hogy Győrbe menjenek; 1944 őszén volt ez, amikorleőször elvitték;
(10) Győrben katonai iskolába mentek; a hungaristák bne akarták szervezni, de nem szervezték be; mikor Győrbe kerültek, egy hét szabadságot kaptak;
(11) mikor jöttek haza szabadságra, a medvei hídnál a fákon lógtak a katonaszökevények; a szabadság után Győr és aztán Mosonszentmiklós; ott gyakorlatoztak, de volt kimenő ruhájuk is; kikötésről;
(12) elvitel, 1945-ben, Bécsig, már kezdett tavaszodni; Budweisben talált egy feliratot, hogy ott volt Angyal Ferenc barátja, aki visszaszökött annak idején Patonyból, de aztán a hungaristák kivitték másodszorra;
(13) Budějovicétől már egy bizonyos részt autóval mentek; egy falucskában egybe elszállásolták egy nővel ésa lányával, aki azt ajánlotta, hogy igyekezzenek angol amerikai fogságba jutni;
(14) pár szakasz volt, egy erdélyi parancsnokuk volt; azt mondták, hogy az oroszok végett viszik ki; Budweis után civileknél helyezték el, angolok mentek át teherautókkal, az emberek fogadták őket; bombatámadás; széteresztették ak atonákat, mentek vissza és orosz fogságba kerültek;
(15) az oroszoknak azt mondták, hogy partizánok – de hajnalban megszöktek; amikor először taklálkoztak az angolokkal, pár napig csend volt, aztán széteresztették a csapatot; csak az erdélyi tiszt tartott ki egészen Pápáig;
(16) újból elfogták az orosz bárisnyák, bevitték Szlabinszkba, valahol Budweis környékén, sudéta vidék;
(17) a koszt jó volt a táborban; másnap találkoztak itteniekkel, akik felkarolták; a dohányt elcserélte arany gyűrűért; a végén felszámolták a tábort;
(18) felszámolták a lágert, a felvidékieket nem olvasták – mindenkit oda irányítanak, ahonnan jött; a szlovákokat elengedték;
(19) Szlabinszk előtt – katonák voltak letáborozva, csendőrök, azokkal együtt vitték be a lágerba(?); több hónapig volt Szlabinszkban, 1945 nyaráig;
(20) először a szlovákokat engedték el, gondolta, hogy ez baj, hogy a felvidéki magyarokat nem vitték; a felvidéki magyarokat korábban elvitték, mint az anyaországiakat(?);
(21) találkozás az osztrák nővel és a lányával, akik figyelmeztették, hogy vigyázzanak, és felajánlották, hogy ott lehetnek náluk, míg le nem nyugszik a helyzet, de végül nem szálltak le a nőkkel;
(22) átjöttek a határon, Sopronban már nem engedték le a vonatról – akkor derült, ki, miért vették külön a szlovákokat;
(23) a nő tudta, hogy Pápára viszik az embereket; Juhos, Varga, Dallos kikerültek Szovjetúnióba; Juhos küldött haza levelet, amiben megírta, hogy magát is viszik ki; az erdélyi tiszt végig velük volt;
(24) a nagy szerencse – a tiszt kihozta János bácsit a pápai táborból;
(25) az úton Tapolcafőre beszélgettek a főhadnaggyal; a bárisnyának Pápán azt mondta, hogy ez egy körözött személy; nem tudja, miért éppen János bácsit választotta ki; megint elmondta azt, hogyan vette ki a többi közül;
(26) találkozás Juliska nénivel, aki felismerte; kétszeres szerencse – hogy abban az udvarban volt az alakulat;
(27) a pápai lágerba már nem jutott, az osztrák nő mondta, hogy ott van; újból arról, hogyan változott a helyzet a határ átlépése után; a többiek kijutottak Szovejetúnióba, az erdélyi tisztel együtt;
(28) még most is emlékszik Juliska néni arcára; megint az átadásról; két hétig volt ott, levelet küdtek haza és az apja érte jött; az apja egy vagy két éjjelt maradt; a Juhos gyerek hazaüzent és a szülei azt hitték, hogy kint van Oroszországba;
(29) Komáromnál jöttek át a Dunán; Észak-Komáromban a pénztáros nő egy szlovák asszonynak azt mondta, hogy beszéljen magyarul – János bácsi tolmácsolt;
(30) a bátyjáról, Gyuláról – Bábolna mellett volt katona, meg is látogatta, mikor Mosonszentmiklóson volt; egy pozsonyi rokon, a Sági szerzett neki papírt, hogy partizán volt, de egy orosz széttépte, de hazaküldte;
(31) a „honfoglaló“ partizánok és az elűzésük
A második interjúról (2014.VII.4.) ez idáig nem készült átirat; A visszaemlékező a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:
-Az apja volt az első világháborúban? Mit tud erről?
-Hogy nézett ki ez a magyar hadsereg, ami 1938-ban jött Szerdahelyre, mennyien voltak?
-Hogyan fogadták a szerdahelyiek a magyar csapatokat?
-Azt mondta, hogy 1938 nem volt az állam részéről a magyarok iránt valami túlságos nagy szeretet – ez miben nyilvánult meg? Volt valami, ami jobb volt az 1. republika alatt?
-Hogyan változott a gazdasági helyzet 1938 után? Mezőgazdaság, ipar, munkalehetőségek, pénz, árúk…
-Múltkor említette az oktatást – ez hogy volt 1938 előtt és utána – magyar iskolák, szlovák iskolák – polgári, gimnázium…
-Voltak itt 1938 előtt szlovákok, csehek? Azokkal mi lett 1938 után? Milyenek voltak a viszonyok?
-Mit tud mondani a szerdahelyi cigányokról 1938 előtt, után?
-Emlékszik arra, amikor Magyarországot megszállták a németek? Mi változott ez után? Emlékszik valami bombázásokra?
-Hogyan kezdődött a zsidók megkülömböztetése Szerdahelyen? Milyen emlékei vannak az elvitelükről?
-Raznyic Gyulát említette – mikor volt maguknál és mi végett ment el? Hogyan segítette az apja?
-Emlékszik arra a napra, amikor Horthy lemondott és a nyilasok átvették a hatalmat? Mit tud mondani a nyilasokról? Említette a hungaristákat – ezekről milyen emlékei vannak? Be akarták volna magát szervezni? Ekkor már megvolt a győri katonai iskolából a papír?
-Hogyan voltak szervezve a leventék Szerdahelyen? Szétosztás, parancsnokok…
-Miket csináltak a leventegyakorlatokon? Volt ennek a valami elméleti része is? Emlékszik valami büntetésekre? Hogyan vették a gyerekek azt, hogy leventébe kell járni?
-Amikor először ki akarták magukat vinni Németországba – akkor mennyien indultak útnak, mennyien szöktek el? Kik kisértém ki magukat Patonyig? Voltak, akik akkor kijutottak Németországba? Azokkal mi lett?
-A szökésük után meddig voltak otthon? Nem keresték a nyilasok magukat? Ez után jutottak Győrbe – hányan? Hogy hívták azt a havert, akinek a nagybátyja elintézte a győri iskolát?
-Győrből kaptak egy hét szabadságot – nem is maradtak ott egy napot se? Egy hét szabadság után Győrbe jutottak – ott mit csináltak?
-Kik jutottak ki Mosonszentmiklósra az iskolából? Milyenek voltak a tanítóik, kiképzőtisztjeik? Miből állt a gyakorlat, milyen fegyverekre képezték ki magukat?
-Mosonszentmiklósról gyalog mentek Bécsig – onnan milyen útvonalon mentek tovább Budweisig? És gyalog mentek odáig?
-Budweis után valami faluba kerültek, ahol házaknál helyezték el magukat, ott átmentek az angolok teherautókkal – ott élték át bombatámadást? Ott szélnek eresztették magukat, jöttek visszafele és akkor kerültek orosz fogságba?
-Milyen volt az első találkozás az oroszokkal? Említett olyat is, hogy a fogságbaesés előtt valami katonák voltak letáborozva egy helyen, csendőrök, és azokkal együtt vitték be a lágerba – ez hogy volt?
-Szlabinksz nevű lágert, várost mondott – nem találtam a térképen – ez hol van? Milyen város, falu? Meddig voltak ott? Azt mondta, hogy az élelmezés elég tűrhető volt – mit kaptak enni? Mennyien voltak ott fogylok (magyarok? németek?)?
-Ott a lágerban nem volt olyan eset, hogy jöttek valami (csehszlovák) tisztek és válogatták a felvidéki és az anyaországi katonákat? Azt mondta, hogy felszámolták a tábort és magukat nem olvasták fel – akiket felolvastak, azok kik voltak és azokkal mi lett? Az összes felvidéki magyart az anyaországiakkal elvitték Magyarországra, vagy egyszerűen mindenkit szabadon engedtek? Mert olyat is mondott, hogy a felvidéki magyarokat korábban engedték el… A szlovákokat mikor engedték el?
-A szerelvény, ami hozta magukat hazafelé, azon mind olyan emberek voltak, akik nyugat felől jöttek haza?
-Honnan tudhatta az osztrák nő, hogy Pápára viszik az embereket táborba?
-A pápai állomáson volt – ott még maga átesett valami kivizsgáláson, kikérdezésen?
-Ha jól értem, magának egyszerre kétféle szerencséje volt: 1. hogy éppen magához szólt a magyar főhadnagy és 2. hogy éppen abban az udvarban volt az alakulata, ahol a Molnárék laktak?
-Nem volt probléma átlépni a határt, a Dunát? Nem kellett ehez papír? Valami olyat mondott, hogy ott lehajolt, ahol valami papírt adtak… Ez még Dél-Komáromban volt?
-A Gyula bátyja hol volt katona – Bábolna mellett – Kisbér, Ács…
-Milyen pártban volt a maga apja 1938 előtt és után? Nem voltak a háború után valami problémái? Az apjának azt mondták, hogy lépjen be a Demokrata pártba, hogy magát felvegyék a kőzépiskolára – ebből mi lett? Beléphetett volna egyáltalán, ha elveszítette az állapolgárságot, mint magyar?
A 3. interjúról (2014.VII.23.) ez idáig nem készült átirat;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.