Monozlai János (Ekecs [Okoč])
Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1989; kiemelt téma a leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, amerikai hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
4. interjú
5. interjú
Az első interjú (2014.VIII.23.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, a szülők közép parasztok voltak;
(2) 1938 – az apja egy másik emberrel állt a díszkapunál – 1945 után vagyonelkobzás lett belőle és ki is lettek volna telepítve, ha nincs ismeretség;
(3) a magyar csapatok szegényesen néztek ki, megtelepedtek a faluban, idősebb katonák voltak; a cseh katonákat is látta, a Kis jegyző piros fehér zöldet festett a kapura, a cseh katona bajonéttal kibökte; egy cseh katona mondta a fiataloknak, hogy ne szórakozzanak; csak az apja fogadta a magyarokat;
(4) változások 1938 után – nem volt kirándulni sehol, mindíg valamit dolgozni kellett;
(5) a családnak be kellett állni a szövetkezetbe, elvitték az állatokat és mások állatjait kellett gondozni;
(6) leventézés – minden pénteken, a tanító volt a parancsnok; szoktak dolgozni olyan asszonyoknak, akiknek az uruk a fronton volt; gyakorlatozás is volt, és fotbaloztak; büntetések nem nagyon voltak, mert mindenki megjelent;
(7) a kivitel Németországba – Győr, egy hét; 1926-1930-as korosztályok; az anyja is ott volt a Halász jegyző testvérével, de a gyerekek nem mertek a kocsiba átszökni;
(8) becsukták a vagont – egy vásárúti sírt az úton; három vagy négy ekecsivel jutott a nyárasdiak vagonjába; Gányovits Frédi bácsit nem ismeri;
(9) Cheben keresztül mentek; az indulásnál égett a sztalingyertya; egy asszony megszöktette a gyerekét;
(10) Wurzenban lefürdették, beöltöztették, valakikre nagy volt a ruha; lefényképezés, dögcédula megkapása;
(11) nem nagyon tudja meddig voltak Wurzenban, de több mint egy hétig; gyakori légiriadók, később már elbújt a szekrényben; alaki kiképzésben vettek részt;
(12) talán Gardelegenbe mentek Wurzen után; sok repülő elment a fejük fölött, de nem bombáztak; Gardelegenben nam kaptak kiképzést; a flakkok a vonaton voltak; Hanoveren átmentek, aztán jött Bielefeld, ahol a temetőben bombáztak;
(13) Bielefeld után egy hídon mentek át, amit már aláaknáztak, átmentek rajta és aztán felrobbantották; a Hamel folyón volt ez, ott fulladt bele a Ferenci Vendi;
(14) a híd átmenése után egy két napjára fogság Eimében; az amerikai tankkal álltak szemben, először nem értették kik, de aztán kiderült, hogy egy veszprémi származású amerikai katona volt a tankban;
(15) Elsében voltak, onnan Wolfsburgba kerültek; Wolfsburgba kijelentették, hogy jelentkezzenek a csehszlovákok, az egyik szülőt mondták szlováknak; egyik gyerek nem merte ezt megcsinálni, mert német volt az anyja, nem akarta, hogy baj legyen belőle;
(16) Elsében nem csináltak semmit, ott kaptak szeretetcsomagokat; a láger nem volt bekerítve; Wolfsburgban voltak a csehek, akikhez jelentkeztek; Elsében még táncmulatságok is voltak;
(17) áprílis 6-án estek fogságba; nem voltak túl sokáig Elsében; bevagonírozás, amerikaiak elkisérték Prágíig (vagy Pozsonyig), a csehszlovák határon fel akartak menni a vonatra a csehek, de az amerikaiak letessékelték; a dögcédulát el kellett dobni;
(18) mi volt a dögcédulán; a flakkos kiképzésből nem lett semmi, csak a vonatokon látták;
(19) Prága, Pozsony – nagyállomás, kisállomás, Szerdahely, elszállásolás egy asszonynál és onnan másnap reggel haza; első találkozás a Csákányiékkal;
(20) talán Wolfsburgban voltak legtovább; szabad volt a mozgás, cigányon zenéltek, mulatságok voltak és bejártak oda nők is; otthon sírtak, mikor hazajött;
(21) az eset Eimében, amikor felrobbant valami lőszer a tank mellett – Gányovits Frédi bácsit is említem;
(22) zsidók Ekecsen – Neuwirthnak odaírták krétával, hogy jön Hitler; Lampl;
A második interjú (2020.IV.20.) ez idáig nem lett átírva; a visszaemlékező a következő kérdésekre válaszolt:
-1938-ban vonultak ki a cseh katonák – azokról mit tud mondani? Említette, hogy bajonéttal kibökte a zöldet a piros fehér zöldből a Kis jegyzőnek – ezt hogy lehet érteni? Ezen kívűl volt még valami konfliktus?
-Az apja és a László Lajos bácsi a falu elején fogadta a magyarokat – a faluban volt valami fogadás?
-Hogyan változott a helyzet 1938 után? Gazdaság, vezetőség…
-Mit tud mondani a magyar csendőrökről?
-A Polák Vendel tanítón kívül még voltak más leventeparancsnokok (járás, leventék közül)?
-Emlékszik a német megszállásra, nyilas hatalomátvételre, nyilasokra?
-Milyen katonák voltak itt Ekecsen még mielőtt elvitték volna magukat Németországba?
-Mondtak valamit, hogy miért kell kimenniük Németországba? Hogyan történt ez – kijelentették, hogy menni kell? Kik intézték ezt a dolgot? És ki kisérte magukat az úton?
-Győrben hol voltak elszállásolva?
-Milyen falukból voltak ott leventék a szerelvényen? Mennyi leventét vihettek akkor ki?
-Hogyan volt ez a légiriadó (bombázás?) Hegyeshalomnál?
-Cheben/Egeren keresztül is mentek – ott volt valami megállójuk?
-Gondolom azért az összes ekecsi nem maradt együtt – hol és mikor osztódtak szét?
-Wurzenban sok légiriadójuk volt – volt olyan eset, amikor tényleg bombáztak?
-Wurzenban csak ez az alaki kiképzésük volt (jobbra át stb.)? Fegyvergyakorlataik nem voltak?
-Milyenek voltak a német tisztek, katonák?
-Gardelegennel kapcsolatban említette, hogy sok repülő elment a fejük fölött, de nem bombáztak – ez mikor volt, az úton oda Gardelegenbe, vagy már mikor ott voltak?
-Milyen szállásuk volt Gardelegenben, milyen körülmények voltak ottan? Miket csináltak ott, meddig voltak ott és onnan hova mentek?
-Említette a flakkágyúkat a vonatokon – ezek hol voltak? Mentek maguk valami ilyen vonattal? Tervben volt a kiképzés a flakkágyúkra?
-Bielefeldben volt valami bombázás és maguk a temetőbe szöktek – ez hogy volt? Meddig voltak Bielefeldben? Ott milyenek voltak a körülmények?
-Gondolom, maguk a front elől menekültek – oroszok, vagy az amerikaiak (britek) elől? Úgy lehet érteni, hogy maguk Bielefeld után visszafordultak?
-Ez a híd a Hamel folyón, amit felrobbantottak – ez Bielefeld után volt? Bielefeld után volt az az eset, amikor belefulladt a folyóba a Ferenci Vendi?
-Mit mondott Brindzi(?) Dani, amikor szemben álltak az amerikai tankkal?
-Emlékszik arra, amikor bejelentették a háború végét? Akkor hol volt?
-Meddig voltak és milyen körülmények (szállás, élelmezés, rezsim, foglyok nemzetisége stb.) voltak: Eimeben, Elseben és Wolfsburgban? Hol töltötték a telet?
-Wolfsburgban voltak azok a mulatságok, ahol cigányok is zenéltek – honnan volt nekik hangszerük? Az amerikaiak hogyan néztek arra, hogy a nők is bemennek a táborba? A foglyok összeálltak a nőkkel? Azt is mondta, hogy a maga ágya alatt is volt nő, hogyhogy?
-Milyenek voltak az amerikai katonák, őrök?
-Honnan jött az az ötlet, hogy a szüleiket szlováknak mondják? Valaki ajánlotta maguknak?
-Az amerikaiak meddig kisérték magukat? Volt Prágában valami megállójuk (kivizsgálás, dokumentumok)? És Pozsonyban?
-Nem emlékszik olyanra, hogy kerestek volna maguk között SS-ket, vagy csendőröket?
-Azt mondta, hogy egy asszonynál szállásoltak el, ez Szerdahelyen volt? Jól értem? Azért nem mentek tovább, mert este nem volt vonat Ekecsre és csak másnap mentek vonattal?
-Hogyan volt pontosabban ez a vagyonelkobzásuk 1945 után? Jól értem, aztán visszakapták a vagyont?
-Mit tud a kitelepítésekről Ekecsről?
-Mondja el részletesebben a jéerdésítést, hogyan érintette a családját.
-Maga volt katona a csehszlovák időben is – ezt mondja el, hogyan volt.
A 3. interjú (2020.V.13.) ez idáig nem lett átírva; a visszaemlékezővel a háború és hadifogság utáni témákról beszélgettünk;
A 4. interjú (2020.IX.24.) ez idáig nem lett átírva;
Az 5. interjú (2020.IX.25.) ez idáig nem lett átírva;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.