Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Mórocz Mihály Mórocz Mihály – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Mórocz Mihály

Mórocz Mihály (Komárom [Komárno])

Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; katonai szolgálat a magyar honvédségben, szovjet hadifogság;

Egyéb mellékletek: dokumentáció a kárpótlás ügyében; dokumentáció a hadifogságról;

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

Az első interjú (2014.I.15.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család, az apa foglakozása;

(2) 1938 – Horthy fogadása; leventézés, csak röviden; jelentkezés gépkocsivezetőnek; ezüst kalászos gazdatanfolyam; munkaszolgálat Jegespusztán; sorozási papír megkapása, sorozás; a zsidókra volt fogva a gyújtogatás;

(3) SAS behívó, nem tudja pontosan; Mosonmagyaróvárról mentek, előtte kiképzés; aknavetős volt; ki a Gyímesi szoroshoz; a lőszeres ládát az oroszok eltalálták; a fiatal zászlós zárt rendben vezette a katonáit, a golyószóró levágta a lábait;

(4) Gyimesi szorostól Nyíregyházán át Kassa felé; Kasa mellett a konyhát szétlőtték, körtét szedtek;

(5) Uherské Hradiště; sorolom az útvonalat addig; Kassa melett – az oroszok a két aknavető közé lőttek, a gödröket behányta a föld, ki kellett ásni;

(6) Kassa után egyszer egy erős eső fogta el a csapatot, egy éjjel dohányszárítóban aludtak; egy másik alkalommal levetkőztek és a tetveket írtották felforósított szuronnyal; Uherské Hradiště-n volt az első pihenő; egy leánynál volt, azon spekulált, hogy nem e marad ott, de ne makart a partizánokhoz csatlakozni;

(7) Uherské Hradištěn már tavaszodott, pár napig voltak csak ott; Győrbe gyalog mentek; kb. a medvei hídon jöhettek át; Mosonmagyaróvárról indultak ki a frontra;

(8) a német megszállás, Mosonmagyaróváron volt; Uhorské Hradište után már nem volt Mosonmagyaróváron;

(9) Győrsövényházán jutott hadifogságba; onnan Székesfehérvárra jutott, több hétig betonon aludtak; az orosz katona legéppuskázta a vekkerórát;

(10) Mórocz István főhadnagy, akinek Komáromban volt a menyasszonya – elküldte hozzá; nem mert otthon maradni; a mostohaanyja látszólag nem örült;

(11) vissza Győrbe, és Győrsövényházára; a főhadnagy meg volt lepődve; a katonák egy része Ausztriába ment;

(12) megvárták az oroszokat; a kis doxaórát elrejtette az iratos tokba, az oroszok aztán nem találták meg;

(13) nem tudja pontosan, mennyi embert fogtak el akkor; Miska bácsi szerint a nyugatosoknak se volt jobb sorsuk; Sövényházáról gyalog Székesfehérvárra, pincében feküdtek;

(14) bevagonírozás, Románián át, de nem voltak Foksaniban; a vagon sarka volt a vécé; egy megállón halottat találtak és egy román katonát tettek be helyette; még Sövényházáýn egy orosz tiszt lelőtt egy garázdálkodó orosz katonát;

(15) egy hétnél biztosan tovább mentek a vonattal; Romániában nem voltak táborban odafele; nem tudták, hogy merre mennek; élelmezés volt, míg a vagonokban voltak, nem volt betegség;

(16) egy este megállt a vonat, ötösével felsorakoztatták és olvasták, egy magas tiszt tolmácsoztatta, hogylibasorba menjenek, kimentek fáért – első munka;

(17) emeletes priccsek voltak; a ruha fertőtlenítése gőzzel, a foglyok zuhanyoztak, tetvek nem voltak; a láger valahol a leningrád-murmanszki vonalon volt;

(18) a foglyok szétosztása – papírgyár, erdőírtás, tőzeg; első hónapokban jöttek a fogolyszerelvények; a papírgyár – a kétméteres fákat kellett feldobni a csillékbe; a papírgyártás;

(19) az oroszok megfúrták a tartályt és faszeszt ittak; állítólag olyan oroszok voltak ott, akik megjárták Európát és otthon a internálták őket – rosszabb helyzetben voltak, mint a hadifoglyok;

(20) a papírgyár után egy vonatra tették, jött egy idősebb asszony puskával, aki aztán az őrük lett; vonat elindult és egy kanális mellé kerültek, ahol hídat építettek; a helyi asszonyok galuskát akartak készíteni, de tojás nélkül nem ment;

(21) az öreg orosz őr-nő enni hozott, mert keléske voltak Miska bácsin, és így lassan kigyógyult;

(22) a hídépítés – a cölöpök leverése; nem mondta, mikor volt a hídépítés;

(23) Dechy Pisti, keszegfalvi, dunaradványi (vagy dunamocsi) hentes Antal Bandi, főszakács;  a Dechy Pisti mondta, hogy baj van, hogy erdőírtásra kellett volna menni – a főszakács a doxaórát odaadta a lágerparancsnoknak és kivették a menetből; az erdőírtáson rengetegen meghaltak, a finn bunkerekben voltak, a sötétben lopták egymástól az ennivalót; a tözegtermelés valószínűleg ugyan olyan volt; ez már a vége felé volt;

(24) az összefagyott szénrakásból kellett a szenet rakni; fókazsírral védekeztek a fagyás elől; egy vonat ment el nem messze a rezgések leszakították az összefagyott szenet, az egyik munkás meghalt, Miska bácsit meg nyakig betemette;

(25) elvitel a kórházba, egy hordágyon, majdnem leesett róla, mire beértek, már eszméletét vesztette; a fiatal német orvos segítsége minden éjjel; amikor magához tért, vizes tüdőmellhártyagyulladása volt, egy nagy tűvel húzták le a vizet;

(26) ez tavasszal lehetett (kb. 1947), mert csóványt hoztak a jobban lévő betegek; a tüdőgyulladásból felépült, aztán kezdték járatni;

(27) amikor már jobban volt, akkor egy orosz jött és azt mondta, hogy mennek haza; kb. azért, mert nem voltak munkaképesek; az SS tetoválások keresése; volt eset, hogy a kelésekre hitték azt, hogy tetoválás; lágerban nmár nem kerestek tetoválást;

(28) akkor csak egypár ember jött, szedték össze az foglyokat, Máramnarosszigeten volt a gyűjtőláger, ott már nem volt orvos; az útról röviden;

(29) Máramarossziget, lézengés, ott csinálota a fa madarakat, és a szentségtartót, Pesten eladott belőle; nem emlékszik a lágerra, és arra se, hogy felvidékiekre és anyaországiakra osztották volna ;

(30) Debrecenben tüdőröntgen; Máramarosszigeten egészségügyi megfigyelés alatt voltak; Debrecenben se volt szűrés, csak egészségügyi;

(31) Horthy kilépési kisérlete, nyilas hatalomátvétel, Kassa környékén; nagy öröm, de aztán a Szálasi átvette a hatalmat; a nyilasokról nem tud semmit;

(32) nem nagyonemlékszik rá, hogyan jutott Pestre, ott adta el a faragványokat; a hazajövetel – az apja meg volt lepődve;

(33) Mosonmagyaróvárra rukkolt be, onnan jutottak a Gyimesi szorosba; a német megszállásról; Horthyról és fiairól;

(34) csak egy lágerban volt, a Ladogát nem látták, a finn állásokról; a papíárgyárból rögtön a lágerba, nem tudták, hogy hol vannal; Szesztroj volt ott; Hideghéti Fróli bácsiról nem tud; németekre nem nagyon emlékszik;

(35) az élelmezésről – káposzta kirakása a vagonból, savanyítás; a fekete nedves kenyér, a cukor; a mahorka – sok ember leépült a dohányfüggősége miatt;

(36) a tőzegtermelésről röviden; a fakitermelésről és a sok halottról; a lágerban nem voltak halottak; az éghajlatról röviden;

(37) kis besózott halakat is kaptak enni, fejjel, farokkal együtt; elejével az amerikaiaktól is kaptak az oroszok enni, de aztán ez megszűnt, eleinte voltak húskockák; az orosz őrökkel nem volt probléma, olvasták a létszámot;

A második interjúról (2014.I.24.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:

-1938-ban mentek fogadni a Horthyt – erre hogyan emlékszik? Kik voltak vele, fogadás…

-1938 előtt milyen volt maguknak a kapcsolata Dél-Komárommal?

-Össze tudná hasonlítani a helyzetet 1938 előtt és utána? Gazdaság, pengő, árúk, munkalehetőségek…

-Mit tud mondani a komáromi zsidókról?

-Mit tud mondani a magyar csendőrségről, rendőrségről?

-Hogyan emlékszik a leventézésre? Gyakorlatok, sport, elméleti része, leventeparancsnokok, a leventék szétosztása…

-Említette, hogy jelentkezett gépkocsivezetőnek – ez mikor volt, még a katonaság előtt? Meg is tanult akkor kocsit vezetni?

-Mi volt az az ezüst kalászos tanfolyam?

-Kik vitték el magát munkaszolgálatra Jegespusztára?

-Mondta, hogy valami szénakazlak égtek ott, és a zsidókra fogták, hogy azok gyújtották föl – azok a zsidók ott mit dolgoztak? És mi lett aztán velük, mikor rájuk fogták, hogy gyújtogatnak?

-Hogyan volt a sorozása? Voltak valami szokások is ilyenkor?

-Múltkor említette a német megszállást – akkor már milyen hosszú ideje volt berukkolva? Mikor rukkolt be oda? A munkaszolgálaton Jegespusztán még az előtt volt?

-Mit tud mondani arról az időszakról, amikor Mosonmagyaróvárban voltak? Első napok, szétosztás, tisztek, öreg katonák, gyakorlatok, aknavetős kiképzés…

-Hogyan jutottak ki a Gyímesi szorosba? Emlékszik az első bevetésére, első harcokra?

-Meddig voltak a Gyímesi szorosban – hány nap, hány hét?

-Azt is mondta, hogy Nyíregyházán át is mentek – ott volt valami, megálltak ott?

-Kassa mellé értek, említett egy Kopasz-hegyet – ez milyen messze volt Kassától? Ott volt az állásuk? Ott azon a helyen érte magukat a nyilas hatalomátvétel? Meddig voltak ott? Aztán Kassán keresztül mentek tovább?

-Átmentek Szlovákiába – hogyan jutottak el egészen Uherské Hradiště-ig? Gyalog, valami járművekkel? Meddig tartott ez az út? Ez már tél lehetett, hogyan voltak elszállásolva? Mik voltak az úton? Ez már Szlovákiában volt, amikor eláztak és amikor a tetveket írtották szuronnyal? Hogyan vették magukat a szlovákok?

-Hogyan emlékszik arra a pillanatra, amikor fogságba esett?

-Milyen körülmények voltak Székesfehérváron? Mennyien voltak ott, ellátás, szállás, betegségek…

-Mi végett nem maradt akkor otthon, mikor a főhadnagya elküldte Komáromba? Nem tudta, hogy ki az a katona, aki maguknál volt – nem kérdezhetett volna rá az apjától?

-Említette, hogy a fogságban a ruhákat minden héten fertőtlenítették – és maguk foglyok milyen gyakran fürödtek?

-Szesztrojnál voltak – volt valamikor ott abban a városban?

-Nem emlékszik, voltak ott a magyarokon kívül németek is?

-Az oroszok megfúrtak valamit, és ittak a faszeszből – mit fúrtak meg? Valami tartályokat? Ott faszeszt is gyárthattak?

-Meddig dolgoztak ott a papírgyárban? Ez után hídépítésre mentek – ez milyen messze volt? Akkor aztán ott voltak elszállásolva? Volt ott valami település, és valami őslakosokat is említett – ezek oroszok voltak? Meddig tartott a hídépítés?

-Jól értem, az őr asszony, aki kigyógyította magát, Misa molodojnak nevezte magát – neki is egy Mihály nevű fia, vagy unokája lehetett a fronton? Hogyan tudott vele értekezni? Az aaltt a két év alatt megtanult valamit oroszul?

-Említette ott azokat az orosz internálltakat – azokkal tudtak beszélni? Mit tud még róluk? említett valami olyat is, hogy olyan nők is ott voltak, aki a hajukat csinálták meg és aztán hogy kopaszra nyírták őket – ezek kik voltak?

-A hídverés után visszakerült a előző lágerba? És az érkezése után rögtön az erdőírtásra akarták tenni? Ez milyen évben volt? Mit csinált aztán, amikor kimaradt az erdőírtásból?

-Mit hallott a tőzegtermelésről? A papírgyári munkán, hídépítésen, szénhányáson kívül még milyen munkákat csinált?

-Tud példát arra mondani, hogy az orosz őrök gorombák lettek volna?

-Mikor történt magával az a baleset a szénkazalnál? Miért kellett azt a szenet rostára dobálni, hogy összetörjenek az összefagyott darabok? Ha jól értem – akik pajszerolták az összefagyott szenet, szén tetején voltak – ezt azért csinálták, hogy csak kis darabok válljanak le az összefagyott szénből? Ha jól értem – amikor az a baleset történt, akkor maguk fölött egy nagy darab összefagyott szénréteg volt, és az esett magukra – magára egy egész tömb esett? Milyen volt ennek az állaga? Milyen hosszú ideig csinálta ezt a munkát?

-Meddig volt körülbelül a kórházban?

-Tudott levelet hazaküldeni, vagy kapott otthonról levelet?

-Volt valamiféle fizetésűk?

-Amikor keresték magukon az SS tetoválásokat, akkor valakit el is vittek? Volt olyan eset, aki azt mondta, hogy kelése volt neki ott, ahol az a tetoválás szokott lenni? Említett még valami orvosi kivizsgálást is – ez hol volt, és hogyan? Még mielőtt bevagonírozták magukat?

-Ha jól értem, amikor maga ment haza, akkor munkaképteleneket vittek haza? És ahogyan ment hazafelé a vonat, mindíg több és több foglyot vettek fel?

-Máramarosszigeten hogy nézett ki a láger? Hogyan voltak elszálásolva? Kik vigyáztak magukra, vagy kik voltak a tábor vezetői? Nem emlékszik valami elsoztásra anayaországiakra, felvidékiekre?

-Debrecenben nem volt valami olyasmi, hogy kérdezősködtek, hogy hol szlogáltak, miket csináltak? Az egész idő alatt, még Oroszországban se volt ilyen?

-Emlékszik arra, hogy mi volt Pesten? Körülbelül ott adta el azokat a díszeket…

A 3. interjúról (2014.III.14.) ez idáig nem készült átirat;

KódIE_0351
LakhelyKomárom [Komárno]
Születés helyeKomárom [Komárno]
Születés időpontja19230328

Mórocz Mihály - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2014. január 15., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:39:25

Címkék: második világháború / leventék / hadifogság / 1938 / impériumváltás / bevonuló magyar hadsereg / gyermekkor / németek / SAS behívó / első bécsi döntés / Kassa / 1944 / német megszállás / láger / SS / Waffen SS / hazatérés / család / Horthy Miklós / kiképzés / Komárom / 1947 / 1942 / orosz fogság / Ács / Jegespuszta / Ladoga tó
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Mórocz Mihály - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2014. január 24., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:18:25

Címkék: második világháború / hadifogság / 1938 / impériumváltás / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / keleti fogság / romák / gyermekkor / németek / SAS behívó / partizánok / első bécsi döntés / német megszállás / sorozás / láger / csendőrök / munkaszolgálat / család / Horthy Miklós / Komárom / orosz fogság / Mosonmagyavár
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Mórocz Mihály - 3. rész, Időbeli jellemzők: 2014. március 14., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:08:10

Címkék: hadifogság / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / zsidók / keleti fogság / oroszok / szocializmus / atrocitás / kollektivizáció / munkaszolgálat / Komárom / Ladoga tó / széna felgyújtás / hadifoglyok / papírgyár / Mosonmagyaróvár
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésKomárom [Komárno]
Rövid URL
ID653347
Módosítás dátuma2023. november 8.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.