Mórocz Mihály (Komárom [Komárno])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; katonai szolgálat a magyar honvédségben, szovjet hadifogság;
Egyéb mellékletek: dokumentáció a kárpótlás ügyében; dokumentáció a hadifogságról;
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
Az első interjú (2014.I.15.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, család, az apa foglakozása;
(2) 1938 – Horthy fogadása; leventézés, csak röviden; jelentkezés gépkocsivezetőnek; ezüst kalászos gazdatanfolyam; munkaszolgálat Jegespusztán; sorozási papír megkapása, sorozás; a zsidókra volt fogva a gyújtogatás;
(3) SAS behívó, nem tudja pontosan; Mosonmagyaróvárról mentek, előtte kiképzés; aknavetős volt; ki a Gyímesi szoroshoz; a lőszeres ládát az oroszok eltalálták; a fiatal zászlós zárt rendben vezette a katonáit, a golyószóró levágta a lábait;
(4) Gyimesi szorostól Nyíregyházán át Kassa felé; Kasa mellett a konyhát szétlőtték, körtét szedtek;
(5) Uherské Hradiště; sorolom az útvonalat addig; Kassa melett – az oroszok a két aknavető közé lőttek, a gödröket behányta a föld, ki kellett ásni;
(6) Kassa után egyszer egy erős eső fogta el a csapatot, egy éjjel dohányszárítóban aludtak; egy másik alkalommal levetkőztek és a tetveket írtották felforósított szuronnyal; Uherské Hradiště-n volt az első pihenő; egy leánynál volt, azon spekulált, hogy nem e marad ott, de ne makart a partizánokhoz csatlakozni;
(7) Uherské Hradištěn már tavaszodott, pár napig voltak csak ott; Győrbe gyalog mentek; kb. a medvei hídon jöhettek át; Mosonmagyaróvárról indultak ki a frontra;
(8) a német megszállás, Mosonmagyaróváron volt; Uhorské Hradište után már nem volt Mosonmagyaróváron;
(9) Győrsövényházán jutott hadifogságba; onnan Székesfehérvárra jutott, több hétig betonon aludtak; az orosz katona legéppuskázta a vekkerórát;
(10) Mórocz István főhadnagy, akinek Komáromban volt a menyasszonya – elküldte hozzá; nem mert otthon maradni; a mostohaanyja látszólag nem örült;
(11) vissza Győrbe, és Győrsövényházára; a főhadnagy meg volt lepődve; a katonák egy része Ausztriába ment;
(12) megvárták az oroszokat; a kis doxaórát elrejtette az iratos tokba, az oroszok aztán nem találták meg;
(13) nem tudja pontosan, mennyi embert fogtak el akkor; Miska bácsi szerint a nyugatosoknak se volt jobb sorsuk; Sövényházáról gyalog Székesfehérvárra, pincében feküdtek;
(14) bevagonírozás, Románián át, de nem voltak Foksaniban; a vagon sarka volt a vécé; egy megállón halottat találtak és egy román katonát tettek be helyette; még Sövényházáýn egy orosz tiszt lelőtt egy garázdálkodó orosz katonát;
(15) egy hétnél biztosan tovább mentek a vonattal; Romániában nem voltak táborban odafele; nem tudták, hogy merre mennek; élelmezés volt, míg a vagonokban voltak, nem volt betegség;
(16) egy este megállt a vonat, ötösével felsorakoztatták és olvasták, egy magas tiszt tolmácsoztatta, hogylibasorba menjenek, kimentek fáért – első munka;
(17) emeletes priccsek voltak; a ruha fertőtlenítése gőzzel, a foglyok zuhanyoztak, tetvek nem voltak; a láger valahol a leningrád-murmanszki vonalon volt;
(18) a foglyok szétosztása – papírgyár, erdőírtás, tőzeg; első hónapokban jöttek a fogolyszerelvények; a papírgyár – a kétméteres fákat kellett feldobni a csillékbe; a papírgyártás;
(19) az oroszok megfúrták a tartályt és faszeszt ittak; állítólag olyan oroszok voltak ott, akik megjárták Európát és otthon a internálták őket – rosszabb helyzetben voltak, mint a hadifoglyok;
(20) a papírgyár után egy vonatra tették, jött egy idősebb asszony puskával, aki aztán az őrük lett; vonat elindult és egy kanális mellé kerültek, ahol hídat építettek; a helyi asszonyok galuskát akartak készíteni, de tojás nélkül nem ment;
(21) az öreg orosz őr-nő enni hozott, mert keléske voltak Miska bácsin, és így lassan kigyógyult;
(22) a hídépítés – a cölöpök leverése; nem mondta, mikor volt a hídépítés;
(23) Dechy Pisti, keszegfalvi, dunaradványi (vagy dunamocsi) hentes Antal Bandi, főszakács; a Dechy Pisti mondta, hogy baj van, hogy erdőírtásra kellett volna menni – a főszakács a doxaórát odaadta a lágerparancsnoknak és kivették a menetből; az erdőírtáson rengetegen meghaltak, a finn bunkerekben voltak, a sötétben lopták egymástól az ennivalót; a tözegtermelés valószínűleg ugyan olyan volt; ez már a vége felé volt;
(24) az összefagyott szénrakásból kellett a szenet rakni; fókazsírral védekeztek a fagyás elől; egy vonat ment el nem messze a rezgések leszakították az összefagyott szenet, az egyik munkás meghalt, Miska bácsit meg nyakig betemette;
(25) elvitel a kórházba, egy hordágyon, majdnem leesett róla, mire beértek, már eszméletét vesztette; a fiatal német orvos segítsége minden éjjel; amikor magához tért, vizes tüdőmellhártyagyulladása volt, egy nagy tűvel húzták le a vizet;
(26) ez tavasszal lehetett (kb. 1947), mert csóványt hoztak a jobban lévő betegek; a tüdőgyulladásból felépült, aztán kezdték járatni;
(27) amikor már jobban volt, akkor egy orosz jött és azt mondta, hogy mennek haza; kb. azért, mert nem voltak munkaképesek; az SS tetoválások keresése; volt eset, hogy a kelésekre hitték azt, hogy tetoválás; lágerban nmár nem kerestek tetoválást;
(28) akkor csak egypár ember jött, szedték össze az foglyokat, Máramnarosszigeten volt a gyűjtőláger, ott már nem volt orvos; az útról röviden;
(29) Máramarossziget, lézengés, ott csinálota a fa madarakat, és a szentségtartót, Pesten eladott belőle; nem emlékszik a lágerra, és arra se, hogy felvidékiekre és anyaországiakra osztották volna ;
(30) Debrecenben tüdőröntgen; Máramarosszigeten egészségügyi megfigyelés alatt voltak; Debrecenben se volt szűrés, csak egészségügyi;
(31) Horthy kilépési kisérlete, nyilas hatalomátvétel, Kassa környékén; nagy öröm, de aztán a Szálasi átvette a hatalmat; a nyilasokról nem tud semmit;
(32) nem nagyonemlékszik rá, hogyan jutott Pestre, ott adta el a faragványokat; a hazajövetel – az apja meg volt lepődve;
(33) Mosonmagyaróvárra rukkolt be, onnan jutottak a Gyimesi szorosba; a német megszállásról; Horthyról és fiairól;
(34) csak egy lágerban volt, a Ladogát nem látták, a finn állásokról; a papíárgyárból rögtön a lágerba, nem tudták, hogy hol vannal; Szesztroj volt ott; Hideghéti Fróli bácsiról nem tud; németekre nem nagyon emlékszik;
(35) az élelmezésről – káposzta kirakása a vagonból, savanyítás; a fekete nedves kenyér, a cukor; a mahorka – sok ember leépült a dohányfüggősége miatt;
(36) a tőzegtermelésről röviden; a fakitermelésről és a sok halottról; a lágerban nem voltak halottak; az éghajlatról röviden;
(37) kis besózott halakat is kaptak enni, fejjel, farokkal együtt; elejével az amerikaiaktól is kaptak az oroszok enni, de aztán ez megszűnt, eleinte voltak húskockák; az orosz őrökkel nem volt probléma, olvasták a létszámot;
A második interjúról (2014.I.24.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:
-1938-ban mentek fogadni a Horthyt – erre hogyan emlékszik? Kik voltak vele, fogadás…
-1938 előtt milyen volt maguknak a kapcsolata Dél-Komárommal?
-Össze tudná hasonlítani a helyzetet 1938 előtt és utána? Gazdaság, pengő, árúk, munkalehetőségek…
-Mit tud mondani a komáromi zsidókról?
-Mit tud mondani a magyar csendőrségről, rendőrségről?
-Hogyan emlékszik a leventézésre? Gyakorlatok, sport, elméleti része, leventeparancsnokok, a leventék szétosztása…
-Említette, hogy jelentkezett gépkocsivezetőnek – ez mikor volt, még a katonaság előtt? Meg is tanult akkor kocsit vezetni?
-Mi volt az az ezüst kalászos tanfolyam?
-Kik vitték el magát munkaszolgálatra Jegespusztára?
-Mondta, hogy valami szénakazlak égtek ott, és a zsidókra fogták, hogy azok gyújtották föl – azok a zsidók ott mit dolgoztak? És mi lett aztán velük, mikor rájuk fogták, hogy gyújtogatnak?
-Hogyan volt a sorozása? Voltak valami szokások is ilyenkor?
-Múltkor említette a német megszállást – akkor már milyen hosszú ideje volt berukkolva? Mikor rukkolt be oda? A munkaszolgálaton Jegespusztán még az előtt volt?
-Mit tud mondani arról az időszakról, amikor Mosonmagyaróvárban voltak? Első napok, szétosztás, tisztek, öreg katonák, gyakorlatok, aknavetős kiképzés…
-Hogyan jutottak ki a Gyímesi szorosba? Emlékszik az első bevetésére, első harcokra?
-Meddig voltak a Gyímesi szorosban – hány nap, hány hét?
-Azt is mondta, hogy Nyíregyházán át is mentek – ott volt valami, megálltak ott?
-Kassa mellé értek, említett egy Kopasz-hegyet – ez milyen messze volt Kassától? Ott volt az állásuk? Ott azon a helyen érte magukat a nyilas hatalomátvétel? Meddig voltak ott? Aztán Kassán keresztül mentek tovább?
-Átmentek Szlovákiába – hogyan jutottak el egészen Uherské Hradiště-ig? Gyalog, valami járművekkel? Meddig tartott ez az út? Ez már tél lehetett, hogyan voltak elszállásolva? Mik voltak az úton? Ez már Szlovákiában volt, amikor eláztak és amikor a tetveket írtották szuronnyal? Hogyan vették magukat a szlovákok?
-Hogyan emlékszik arra a pillanatra, amikor fogságba esett?
-Milyen körülmények voltak Székesfehérváron? Mennyien voltak ott, ellátás, szállás, betegségek…
-Mi végett nem maradt akkor otthon, mikor a főhadnagya elküldte Komáromba? Nem tudta, hogy ki az a katona, aki maguknál volt – nem kérdezhetett volna rá az apjától?
-Említette, hogy a fogságban a ruhákat minden héten fertőtlenítették – és maguk foglyok milyen gyakran fürödtek?
-Szesztrojnál voltak – volt valamikor ott abban a városban?
-Nem emlékszik, voltak ott a magyarokon kívül németek is?
-Az oroszok megfúrtak valamit, és ittak a faszeszből – mit fúrtak meg? Valami tartályokat? Ott faszeszt is gyárthattak?
-Meddig dolgoztak ott a papírgyárban? Ez után hídépítésre mentek – ez milyen messze volt? Akkor aztán ott voltak elszállásolva? Volt ott valami település, és valami őslakosokat is említett – ezek oroszok voltak? Meddig tartott a hídépítés?
-Jól értem, az őr asszony, aki kigyógyította magát, Misa molodojnak nevezte magát – neki is egy Mihály nevű fia, vagy unokája lehetett a fronton? Hogyan tudott vele értekezni? Az aaltt a két év alatt megtanult valamit oroszul?
-Említette ott azokat az orosz internálltakat – azokkal tudtak beszélni? Mit tud még róluk? említett valami olyat is, hogy olyan nők is ott voltak, aki a hajukat csinálták meg és aztán hogy kopaszra nyírták őket – ezek kik voltak?
-A hídverés után visszakerült a előző lágerba? És az érkezése után rögtön az erdőírtásra akarták tenni? Ez milyen évben volt? Mit csinált aztán, amikor kimaradt az erdőírtásból?
-Mit hallott a tőzegtermelésről? A papírgyári munkán, hídépítésen, szénhányáson kívül még milyen munkákat csinált?
-Tud példát arra mondani, hogy az orosz őrök gorombák lettek volna?
-Mikor történt magával az a baleset a szénkazalnál? Miért kellett azt a szenet rostára dobálni, hogy összetörjenek az összefagyott darabok? Ha jól értem – akik pajszerolták az összefagyott szenet, szén tetején voltak – ezt azért csinálták, hogy csak kis darabok válljanak le az összefagyott szénből? Ha jól értem – amikor az a baleset történt, akkor maguk fölött egy nagy darab összefagyott szénréteg volt, és az esett magukra – magára egy egész tömb esett? Milyen volt ennek az állaga? Milyen hosszú ideig csinálta ezt a munkát?
-Meddig volt körülbelül a kórházban?
-Tudott levelet hazaküldeni, vagy kapott otthonról levelet?
-Volt valamiféle fizetésűk?
-Amikor keresték magukon az SS tetoválásokat, akkor valakit el is vittek? Volt olyan eset, aki azt mondta, hogy kelése volt neki ott, ahol az a tetoválás szokott lenni? Említett még valami orvosi kivizsgálást is – ez hol volt, és hogyan? Még mielőtt bevagonírozták magukat?
-Ha jól értem, amikor maga ment haza, akkor munkaképteleneket vittek haza? És ahogyan ment hazafelé a vonat, mindíg több és több foglyot vettek fel?
-Máramarosszigeten hogy nézett ki a láger? Hogyan voltak elszálásolva? Kik vigyáztak magukra, vagy kik voltak a tábor vezetői? Nem emlékszik valami elsoztásra anayaországiakra, felvidékiekre?
-Debrecenben nem volt valami olyasmi, hogy kérdezősködtek, hogy hol szlogáltak, miket csináltak? Az egész idő alatt, még Oroszországban se volt ilyen?
-Emlékszik arra, hogy mi volt Pesten? Körülbelül ott adta el azokat a díszeket…
A 3. interjúról (2014.III.14.) ez idáig nem készült átirat;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.