Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Nagy Viktória Nagy Viktória – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Nagy Viktória

Nagy Viktória (Nádszeg [Trstice])

Az interjú(k) témái: életútinterjú az 1938-1968 korszakról

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

Az első interjú (2018.III.28.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) család, gyermekbénulás;

(2) testvérek; földek;

(3) apja 1940-ben halt meg, egy régi első világháborús sérülés komplikációi miatt;

(4) 1938 – díszkapu, szavalás;

(5) apácáknak a „háza“; szegényház;

(6) Popper major; magyar a magyarért mozgalom;

(7) csehszlovák hadsereg 1938 őszén;

(8) magyar hadsereg;

(9) Trianon feliratú tábla elégetése; negatív reakciókranem emlékszik;

(10) a bátyjának az apósa is ment Erdélyt foglalni;

(11) nem tud nagy változásról 1938 után;

(12) magyar csendőrökről csak úgy általánosan;

(13) zsidók; hitelbe adtak az üzletben;

(14) Reisék, Adlerék;

(15) Slémék;

(16) nem tudták, hogy hova mennek a zsidók;

(17) mi lett a zsidó vagyonnal;

(18) cigányok Nádszegen;

(19) az apja az első világháborúban;

(20) „Érsekújvár“ bombázása – de ez éjjel volt;

(21) nyilas fordulat;

(22) németek;

(23) oroszok bejövetele előtt volt valami légiriadó, meg hogy gépek lecsaptak, meg hogy a németek teherautókat álcáztak;

(24) magyar katonák a front előtt;

(25) németek nézegették a disznót; anyja levágta;

(26) légiriadók;

(27) leesett gépek; ezüstös szalagok;

(28) ketté lett törve az életük;

(29) nem voltak harcok; oroszok nem is voltak igen bent a faluban;

(30) partizánokról nem tud;

(31) az incidens a szlovák katonákkal 1945 szptemberében;

(32) nádszegiek templombazárása és elvitele Sellyére;

(33) Recska Szilvit lelőtték véletlenükl az iskolában;

(34) Janicsot még a bezárás előtt megverték, mert valami nénit akart bekötözni, akinek golyó érte a lábát;

(35) Janicsékról inkább általánosan;

(36) kiteklepítések;

(37) szlovák telepesek;

(38) iskolába akart volna menni, de már nem lett belőle semmi;

(39) JRD;

(40) a bátyja a községházán volt;

(41) az apácák sorsa;

(42) Sztálin és Gottwald halála;

(43) magyarul énekeltek a templomban, amikor nem lehetett;

(44) 1956;

(45) jegyrendszerről általánosan;

(46) 1968

(47) varrónő volt; nincs családja;

(48) bátyjai a háborúban;

A második interjúról (2018.VII.3.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:

– A testvéreit hogy hívták? Sorolja fel a legidősebbtől a legfiatalabbig…

– Konkrétan milyen problémákban halt meg az édesapja? Az édesapja halála után ki dolgozott a földekkel, miből tudtak megélni? Valami özvegységi pénzt kapott az anyja?

– Hogy volt ez a vers, amit elszavalt 1938-ban?

– Hol volt 1938-ban felállítva a dobogó? Magán kívül még szavalt valaki? Vagy valaki tartott beszédet?

– Hogyan emlékszik az apácákra? Van valami konkrét emléke arról, amikor innen az apácákat elvitték?

– Ki volt ez az öreg néni, akit említett, hogy azárdát építette meg a szegényházat?

– A magyar a magyarért mozgalom a magyar iskoláskönyveken kívül más könyveket is adott? És a könyveken kívül még hogyan segélyezte az ittenieket? Volt itt a szervezetnek valami megbízott személye?

– Voltak itt ONCSA házak?

– Felvidéki – anyaországi viszony…

– Meddig volt bent a bátyja a csehszlovák hadseregben Galánta mellett 1938 novembere előtt? A magyar bevonuláskor már otthon volt?

-1938 őszén itt volt a csehszlovák hadsereg, maguknál is voltak elszállásolva – hogyan emmlékszik ezekre? A családokon kívül voltak elszállásolva cseh katonák, esetleg sátrakban? Csináltak itt valami állásokat, lövészárkokat?

– Hogy volt ez a kakaóosztás 1938. november 8-án? Ki osztotta ezt és hol?

– Milyen kép van maga előtt, amikor jöttek be a magyar katonák, hogy nézett ki a hadsereg?

– Egy Trianon feliratú táblát égettek el – pontosan milyen felirat volt a táblán? Ki készítette el és hol volt ezt felgyújtva?

– Hogy hívták a zsidó szomszédjait? Ha nem Reisék, vagy Adlerék, milyen emlékei vannak róluk?

– Csak az Adler családból jöttek haza a táborokból a zsidók, négyen, ugye? Neveik? És aztán mi lett velük a háború után?

– Lehetett érezni valami zsidóellenes propagandát az akkori időkben?

– Itt a faluban volt gettójuk a zsidóknak, vagy máshova vitték őket?

– A Slémék apjuk volt a cukorbeteg, akinek levágták a lábát?

– Slém Arankával kapcsolatban említett egy munkaszolgálatost, akinek az egész családja meghalt, gyerekei is – ez az Arankának csak egy ismerőse volt, nem a férje, ugye?

– Az Adlerék házával az után, hogy kimentek, mi lett? Nem volt valami konfliktus az után, hogy visszajöttek a táborokból?

– Tud olyanról, hogy valaki bújtatott zsidókat itt a környéken?

– Osztálytársai közül voltak zsidó gyerekek?

– Mennyi cigány volt Nádszegen a gyerekkorában? A zenén kívül mivel foglalkoztak? Hogyan emlékszik a péróra?

– Volt egy éjszakai bombázás – azt honnan nézték? És ez mikor volt körülbelül? Tavasz, nyár, ősz, tél…

– A nyilas fordulatról van valami emléke? Nyilasokról? Múltkor nem akart politizálni… És még valami olyat mondott, hogy akkor a németek követték a snapszot… És mégy hogy valamit bemondott a rádió németül…

– Azokról a németekről mondjon többet, akik maguknákl voltak elszállásolva… rádiós; feketeruhás tiszt és a csicskása Sigfrid; hogyan volt az élelmezéssük? Konkrétan hol laktak maguknál? Hogy viselkedtek így a helyi lakossággal?

– Említette, hogy az utolsó nap az oroszok bejövetele előtt volt valami légiriadó, meg hogy gépek lecsaptak, meg hogy a németek teherautókat álcáztak – ez hogy volt? Ezek a németek kik voltak, már az elejétől kezdve itt voltak? Mikor álcázták el a teherkocsikat?

– Talán mondjon többet a magyar katonákról, akik a front előtt voltak itt…

– Volt itt a németeknek valami parancsnokságuk is? Magánházakon kívül voltak máshol is elszállásolva, mondjuk iskolában, hivatalban?

– Emlékszik olyanra, hogy itt a környéken lettek volna légvédelmi ágyúk, vagy ágyúk?

– Az utolsó háborús karácsony.

– Volt ez a nóta, hogy Légiveszély Veszprém, Budapest, vigyázz, gyorsan tör előre a betyár angolszász – ennek van folytatása is? És ezt hogy és mikor mondták be?

– A faluban volt sziréna a légiriadók miatt?

– Milyen gyakoriak voltak a légiriadók? Légiriadó alkalmával lementek a bunkerban? És az utolsó napokban mennyit voltak a bunkerban?

– Szeli, vagy Zsigárd határában leesett egy gép – erről tud valami konkrétat is?

– Azt mondta, csak valami három orosz jött be – abszolút nem voltak bent oroszok akkor a faluban? Miért nem jöttek be? Említette, hogy a németek lerobbantottáki a hídakat – erről milyen konkrét emlékei vannak? Meg hogy valami pallónmentek át az oroszok (a Dunán?) Alsóhatárba…

– Egy orosz elvitte a lovukat – ez hogy volt? Ő már lóval ment érte az istállóba? Ez volt az a ló, amit 1938-ban bevonultattak? Kiket rugdalt volna agyon az a ló? És hogy volt ez, amikor Komáromból hazajött?

– A front után voltak itt szlovák katonák, esetleg partizánok, akik valamit kaptak?

– Kiknél történt ez az incidens a szlovák katonákkal fosztás közben?

– Ki volt aza  nyolcvan éves bácsi a második, harmnadik szomszédból, akit puskatussal vertek ki a házból és bekényszerítették a templomba?

– Meddig maradtak az emberek becsukva az iskolában?

– A bátyja mit mesélt a becsukásról?

– A Janics Kálmán valami nénit akart bekötözni, akit a lábán érte a golyó – milyen golyó?

– Azt is említette, hogy a Janics Ferenc valami vegyesbizottságban volt a kitelepíztésknél, ezt honnan tudja?

– Még olyat is hallottam, hogy állítólag a Janics Kálmán nyilas volt, vagy legalább is szimpatizált velük…

– A családja milyen viszonyban volt a Janicskékkal? Vagy csak inkább ismerős volt? Hol lakott a Janics Kálmán?

– Magukat nem telepítették ki Magyarországra és mégis rajta vannak az emlékművön?

– Azt mondta, hogy nem volt itt sok magyarországi áttelepült szlovák – ez összefüggött azzal, hogy messze volt a galántai állomás? De azért egypáran voltak – ezekről mit tud mondani? Vagy azokról, akik a depotáltak helyett jöttek ide.

– Volt valami konkrét terve, hogy az elemi iskola után ment volna valahova tanulni?

– Az Aladár bátyja az mikortól meddig volt hivatalban és milyen funkciót töltött ott be? 1945 után kitették, de mire volt az a szeptemberi eset a templombazárással, már akkor ott volt megint a községházán?

– A vezetőségről 1945 előt és után mit tud?

– Van valami konkrét emléke arról, hogy elviszik innen az apácákat?

– Miért kellett volna levenni a szent István képet a templomban 1945 után? És ezt hogyan oldották meg?

– Egyszer, amikor tiltva volt a magyar éneklés a templomban, magyaruzl énekeltek – mit? Ki volt itt a kezdeményező?

– Emlékszik ay 1953-as pénzváltásra?

-1956-os forradalmat gondolom figyelték…

– Varrónő volt maga – hol tanlta a szakmát és a szocialista korszakban ezt hogy csinálhatta otthon?

A 3. interjúról (2018.VII.6.) ez idáig nem készült átirat;

KódIE_0362
LakhelyNádszeg [Trstice]
Születés helyeNádszeg [Trstice]
Születés időpontja1929-12-15

Nagy Viktória - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2018. március 28., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:54:58

Címkék: második világháború / 1938 / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / romák / bombázás / gyermekkor / oroszok / első bécsi döntés / 1944 / nyilasok / orosz megszállók / 1968 / Erdély / Észak-Erdély visszacsatolása / második bécsi döntés / ONCSA házak / Beneš-dekrétumok / Csehszlovák hadsereg / apácák / légiriadó / csendőrök / románok / kollektivizáció / család / kitelepítés / díszkapu / Galánta / UNRRA / 1947 / lakoságcsere / 1940 / Horthy Miklósné / tábla égetés / Nádszeg
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Nagy Viktória - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2018. július 03., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:57:57

Címkék: második világháború / 1938 / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / gyermekkor / németek / oroszok / első bécsi döntés / orosz megszállók / deportáció / család / díszkapu / tanárok / német megszállók / 1940 / Erzsébet szobor / árvíz / kép / Nádszek
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Nagy Viktória - 3. rész, Időbeli jellemzők: 2018. július 06., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:53:19

Címkék: atrocitás / szlovákok / Nagymegyer
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésNádszeg [Trstice]
Rövid URL
ID653370
Módosítás dátuma2023. november 8.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.