Nagy Viktória (Nádszeg [Trstice])
Az interjú(k) témái: életútinterjú az 1938-1968 korszakról
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
Az első interjú (2018.III.28.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) család, gyermekbénulás;
(2) testvérek; földek;
(3) apja 1940-ben halt meg, egy régi első világháborús sérülés komplikációi miatt;
(4) 1938 – díszkapu, szavalás;
(5) apácáknak a „háza“; szegényház;
(6) Popper major; magyar a magyarért mozgalom;
(7) csehszlovák hadsereg 1938 őszén;
(8) magyar hadsereg;
(9) Trianon feliratú tábla elégetése; negatív reakciókranem emlékszik;
(10) a bátyjának az apósa is ment Erdélyt foglalni;
(11) nem tud nagy változásról 1938 után;
(12) magyar csendőrökről csak úgy általánosan;
(13) zsidók; hitelbe adtak az üzletben;
(14) Reisék, Adlerék;
(15) Slémék;
(16) nem tudták, hogy hova mennek a zsidók;
(17) mi lett a zsidó vagyonnal;
(18) cigányok Nádszegen;
(19) az apja az első világháborúban;
(20) „Érsekújvár“ bombázása – de ez éjjel volt;
(21) nyilas fordulat;
(22) németek;
(23) oroszok bejövetele előtt volt valami légiriadó, meg hogy gépek lecsaptak, meg hogy a németek teherautókat álcáztak;
(24) magyar katonák a front előtt;
(25) németek nézegették a disznót; anyja levágta;
(26) légiriadók;
(27) leesett gépek; ezüstös szalagok;
(28) ketté lett törve az életük;
(29) nem voltak harcok; oroszok nem is voltak igen bent a faluban;
(30) partizánokról nem tud;
(31) az incidens a szlovák katonákkal 1945 szptemberében;
(32) nádszegiek templombazárása és elvitele Sellyére;
(33) Recska Szilvit lelőtték véletlenükl az iskolában;
(34) Janicsot még a bezárás előtt megverték, mert valami nénit akart bekötözni, akinek golyó érte a lábát;
(35) Janicsékról inkább általánosan;
(36) kiteklepítések;
(37) szlovák telepesek;
(38) iskolába akart volna menni, de már nem lett belőle semmi;
(39) JRD;
(40) a bátyja a községházán volt;
(41) az apácák sorsa;
(42) Sztálin és Gottwald halála;
(43) magyarul énekeltek a templomban, amikor nem lehetett;
(44) 1956;
(45) jegyrendszerről általánosan;
(46) 1968
(47) varrónő volt; nincs családja;
(48) bátyjai a háborúban;
A második interjúról (2018.VII.3.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:
– A testvéreit hogy hívták? Sorolja fel a legidősebbtől a legfiatalabbig…
– Konkrétan milyen problémákban halt meg az édesapja? Az édesapja halála után ki dolgozott a földekkel, miből tudtak megélni? Valami özvegységi pénzt kapott az anyja?
– Hogy volt ez a vers, amit elszavalt 1938-ban?
– Hol volt 1938-ban felállítva a dobogó? Magán kívül még szavalt valaki? Vagy valaki tartott beszédet?
– Hogyan emlékszik az apácákra? Van valami konkrét emléke arról, amikor innen az apácákat elvitték?
– Ki volt ez az öreg néni, akit említett, hogy azárdát építette meg a szegényházat?
– A magyar a magyarért mozgalom a magyar iskoláskönyveken kívül más könyveket is adott? És a könyveken kívül még hogyan segélyezte az ittenieket? Volt itt a szervezetnek valami megbízott személye?
– Voltak itt ONCSA házak?
– Felvidéki – anyaországi viszony…
– Meddig volt bent a bátyja a csehszlovák hadseregben Galánta mellett 1938 novembere előtt? A magyar bevonuláskor már otthon volt?
-1938 őszén itt volt a csehszlovák hadsereg, maguknál is voltak elszállásolva – hogyan emmlékszik ezekre? A családokon kívül voltak elszállásolva cseh katonák, esetleg sátrakban? Csináltak itt valami állásokat, lövészárkokat?
– Hogy volt ez a kakaóosztás 1938. november 8-án? Ki osztotta ezt és hol?
– Milyen kép van maga előtt, amikor jöttek be a magyar katonák, hogy nézett ki a hadsereg?
– Egy Trianon feliratú táblát égettek el – pontosan milyen felirat volt a táblán? Ki készítette el és hol volt ezt felgyújtva?
– Hogy hívták a zsidó szomszédjait? Ha nem Reisék, vagy Adlerék, milyen emlékei vannak róluk?
– Csak az Adler családból jöttek haza a táborokból a zsidók, négyen, ugye? Neveik? És aztán mi lett velük a háború után?
– Lehetett érezni valami zsidóellenes propagandát az akkori időkben?
– Itt a faluban volt gettójuk a zsidóknak, vagy máshova vitték őket?
– A Slémék apjuk volt a cukorbeteg, akinek levágták a lábát?
– Slém Arankával kapcsolatban említett egy munkaszolgálatost, akinek az egész családja meghalt, gyerekei is – ez az Arankának csak egy ismerőse volt, nem a férje, ugye?
– Az Adlerék házával az után, hogy kimentek, mi lett? Nem volt valami konfliktus az után, hogy visszajöttek a táborokból?
– Tud olyanról, hogy valaki bújtatott zsidókat itt a környéken?
– Osztálytársai közül voltak zsidó gyerekek?
– Mennyi cigány volt Nádszegen a gyerekkorában? A zenén kívül mivel foglalkoztak? Hogyan emlékszik a péróra?
– Volt egy éjszakai bombázás – azt honnan nézték? És ez mikor volt körülbelül? Tavasz, nyár, ősz, tél…
– A nyilas fordulatról van valami emléke? Nyilasokról? Múltkor nem akart politizálni… És még valami olyat mondott, hogy akkor a németek követték a snapszot… És mégy hogy valamit bemondott a rádió németül…
– Azokról a németekről mondjon többet, akik maguknákl voltak elszállásolva… rádiós; feketeruhás tiszt és a csicskása Sigfrid; hogyan volt az élelmezéssük? Konkrétan hol laktak maguknál? Hogy viselkedtek így a helyi lakossággal?
– Említette, hogy az utolsó nap az oroszok bejövetele előtt volt valami légiriadó, meg hogy gépek lecsaptak, meg hogy a németek teherautókat álcáztak – ez hogy volt? Ezek a németek kik voltak, már az elejétől kezdve itt voltak? Mikor álcázták el a teherkocsikat?
– Talán mondjon többet a magyar katonákról, akik a front előtt voltak itt…
– Volt itt a németeknek valami parancsnokságuk is? Magánházakon kívül voltak máshol is elszállásolva, mondjuk iskolában, hivatalban?
– Emlékszik olyanra, hogy itt a környéken lettek volna légvédelmi ágyúk, vagy ágyúk?
– Az utolsó háborús karácsony.
– Volt ez a nóta, hogy Légiveszély Veszprém, Budapest, vigyázz, gyorsan tör előre a betyár angolszász – ennek van folytatása is? És ezt hogy és mikor mondták be?
– A faluban volt sziréna a légiriadók miatt?
– Milyen gyakoriak voltak a légiriadók? Légiriadó alkalmával lementek a bunkerban? És az utolsó napokban mennyit voltak a bunkerban?
– Szeli, vagy Zsigárd határában leesett egy gép – erről tud valami konkrétat is?
– Azt mondta, csak valami három orosz jött be – abszolút nem voltak bent oroszok akkor a faluban? Miért nem jöttek be? Említette, hogy a németek lerobbantottáki a hídakat – erről milyen konkrét emlékei vannak? Meg hogy valami pallónmentek át az oroszok (a Dunán?) Alsóhatárba…
– Egy orosz elvitte a lovukat – ez hogy volt? Ő már lóval ment érte az istállóba? Ez volt az a ló, amit 1938-ban bevonultattak? Kiket rugdalt volna agyon az a ló? És hogy volt ez, amikor Komáromból hazajött?
– A front után voltak itt szlovák katonák, esetleg partizánok, akik valamit kaptak?
– Kiknél történt ez az incidens a szlovák katonákkal fosztás közben?
– Ki volt aza nyolcvan éves bácsi a második, harmnadik szomszédból, akit puskatussal vertek ki a házból és bekényszerítették a templomba?
– Meddig maradtak az emberek becsukva az iskolában?
– A bátyja mit mesélt a becsukásról?
– A Janics Kálmán valami nénit akart bekötözni, akit a lábán érte a golyó – milyen golyó?
– Azt is említette, hogy a Janics Ferenc valami vegyesbizottságban volt a kitelepíztésknél, ezt honnan tudja?
– Még olyat is hallottam, hogy állítólag a Janics Kálmán nyilas volt, vagy legalább is szimpatizált velük…
– A családja milyen viszonyban volt a Janicskékkal? Vagy csak inkább ismerős volt? Hol lakott a Janics Kálmán?
– Magukat nem telepítették ki Magyarországra és mégis rajta vannak az emlékművön?
– Azt mondta, hogy nem volt itt sok magyarországi áttelepült szlovák – ez összefüggött azzal, hogy messze volt a galántai állomás? De azért egypáran voltak – ezekről mit tud mondani? Vagy azokról, akik a depotáltak helyett jöttek ide.
– Volt valami konkrét terve, hogy az elemi iskola után ment volna valahova tanulni?
– Az Aladár bátyja az mikortól meddig volt hivatalban és milyen funkciót töltött ott be? 1945 után kitették, de mire volt az a szeptemberi eset a templombazárással, már akkor ott volt megint a községházán?
– A vezetőségről 1945 előt és után mit tud?
– Van valami konkrét emléke arról, hogy elviszik innen az apácákat?
– Miért kellett volna levenni a szent István képet a templomban 1945 után? És ezt hogyan oldották meg?
– Egyszer, amikor tiltva volt a magyar éneklés a templomban, magyaruzl énekeltek – mit? Ki volt itt a kezdeményező?
– Emlékszik ay 1953-as pénzváltásra?
-1956-os forradalmat gondolom figyelték…
– Varrónő volt maga – hol tanlta a szakmát és a szocialista korszakban ezt hogy csinálhatta otthon?
A 3. interjúról (2018.VII.6.) ez idáig nem készült átirat;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
