Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Papp János Papp János – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Papp János

Papp János

Az interjú(k) témái: katonai szolgálat a csehszlovák hadseregben az 1. csehszlovák köztársaság ideje alatt; katonai szolgálat a magyar honvédségben, az alakulat Német birodalmi területen, amerikai és szovjet hadifogság

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

Az első interjú (2012.VIII.28.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) – gyerekkor

(2) – az anya második házassága; inas évek, mester évek

(3) – az első berukkolás Somorjára; a fülgyulladás

(4) – leszerelés, egy év munka az uradalomban, második berukkolás, Malckára, leszerelés, munkák Újvárban; az állampolgárság megszerzése; mozgósítás 1938 nyarán

(5) – Somorja és a kiképzés kocsivezetésre Trencsénben; az új štábny kapitán; Oremláz; a ló jó karbantartása; kimenés megkapása;

(6) – röviden a második rukkolásról Malackára; röviden a mozgósításról – Szered; Nyitraivánka;

(7) – elbocsájtás a csehszlovák hadseregtől, az út Szeredről Újvárig

(8) – behívó Pécsre; két hónap(?) a jugoszláv határon; két napos kemény próba; újabb két hónap Pécsen

(9) – munkakeresés – segéd kazánfűtő

(10) – röviden Erdély visszafoglalásáról; Délvidék

(11) – Ružomberok – megegyezés a tótmegyeri szlovákkal, hol elbújtassa; a felvidéki főhadnagy Pozsonyba ment; a visszajövetel Ružomberokba, a szökés lekésése;

(12) – irány Németország (illetve a Protektorátus); megállás Prágától száz kilométerre – elszállásolás cseheknél;

(13) – az amerikaiak bejövetele, lefegyverzés, elvitel lágerba;

(14) – irány az orosz zóna; a nagy láger átköltöztetése; a volt csehszlovák katonák szelektálása;

(15) – a magyarok „eladása“ cseh gazdáknak; a gazdánál;

(16) – a hazajövetel intézése, a hazautazás

(17) – a nagy láger költöztetése, és a az eset a vízszerzéssel

(18) – a háború után

(19) – bevonulás Erdélybe; partizán keresés fegyver nélkül; át a Királyhágón; veszélyek Erdélben

(20) – egy kevés Délvidékről

(21) – a háború után

(22) – a háború kezdete, mozgósítás

(23) – az orosz hadsereg üldözése; a törzsőrmester fenyegetőzése, Zsíros szabadulása;

(24) – az orosz hadsereg üldözése

(25) – a félelem az orosz fogságtól; az amerikai fogságba esés;

(26) – az ágyúk a tüzérségi vonalban, a repülőcske

(27) – bevonulás 1944 áprílisában; támadás egy repülőtér ellen; a háború kilátástalansíga 1944-ben;

(28) – a támadás után egy helyen, civilek között; a munkaszolgálatosok;

(29) – a feleségét majdnem elvitték Oroszországba.

(30) – visszavonulás; találkozás az őrnaggyal, főhadnaggyal;

(31)  – a gúzsba kötés és a magyar katonák rossz helyzete; a cseh kapitán: „to nedělejte kluci“;

(32) – a leventékről a hadifogságban

(33) – Magyarország német megszállásáról; Horthy kisérte ki a katonákat a frontra;

A második interjú (2012.XII.14.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet; az interjúalany a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:

-Pontosan mikor született maga? Voltak testvérei is?

-Vannak emlékei az első világháborúról?

-Mikor kerültek Kismányára?

-Emlékszik arra, amikor bejöttek a csehszlovák csapatok 1919-ben?

-1929-ben kezdődött a gazdasági válság – mit tud erről mondani? Lehetett valami belőle érezni?

-A maga szemszögéből – milyen volt a magyarok helyzete az első republika alatt? Milyen volt a hangulat a csehszlovákiai magyarok között? Nem nosztalgizáltak a régi Magyarországért? Hogyan vették akkor Trianont? Hogyan látták a jövőt?

-Össze tudná hasonlítani az első republikát az 1938 utáni helyzettel? Gazdaság, nemzetiségi viszonyok, jogok…

-1934-ben rukkolt be – pontosan mikor? Ha jól értem, egy évig volt katona – 1935-ben szerelt le, aztán egy év után, 1936-ban megint behívták, Malackára és egy évet szolgált, amíg 1937-ben megint leszerelt, és aztán a mozgósításnál Szeredbe került.

-Miért hívták be magát Somorjára, amikor a magyarok inkább Csehországban szolgáltak? Magán kívül még volt ott valami magyar katona? Hogyan viszonyult magához a többi katona?

-Hogyan viselkedtek az újoncokkal szemben az öregebb katonák, tisztek?

-Azt mondta, hogy amikor az öreg kapitányt leváltotta az új, azt mondta neki az öreg, hogy na toho si dávaj bacha! Miért mondhatta ezt? Ez még Somorján volt? Milyenek voltak a csehszlovák tisztek? Össze tudná őket hasonlítani a magyar tisztekkel?

-Milyen volt a kiképzés a csehszlovák hadseregben?

-Trencsénbe ment autótanfolyamra – Somorjáról? Akkor voltak Oremlázon? Mi volt ott?

-Második alkalommal – 1936-ban – Malackára rukkolt be, és egy évig volt katona. Mi volt ez alatt az egy év alatt?

-A mozgósításnál Szeredbe került. Meddig volt a csehszlovák hadseregben a mozgósítás után? Amíg visszacsatolták Felvidéket Magyarországhoz? Mi volt ez alatt magának a feladata, mik történtek? Mi volt a feladata mint sofőr?

-A mozgósitás utáni katonáskodás alatt hogyan viszonyultak magukhoz a cseh és szlovák katonák, mint magyarokhoz?

-Említette a generál Syrový-t. (predseda vlády 22. – 30. sept. 1938) Mihez eseményhez tudja őt összekötni? Ekkor foglalták el a németek a Szudétavidéket – erre emlékszik? Milyen volt akkor a helyzet? Hol volt akkor maga?

-Nyitraivánkát is említette – miért voltak Nyitraivánkán? Azt mondta, hogy a csehszlovák csendőrök jöttek hazafele – honnan? Ez mikor volt, a Felvidék visszacsatolása előtti napokban?

-1938 novemberében visszacsatolták Felvidéket Magyarországhoz – akkor még maga a csehszlovák seregben volt? Ha nem, emlékszik a magyar csapatok bevonulására?

-Amikor az őrmester átadta magukat a határon, akkor odaadta valakinek emlékül a katonai jogosítványát – kinek adta át?

-Hogyan változott a szlovákok, illetve csehek helyzete 1938 novembere után?

-Említette, hogy mikor Pécsre érkeztek, akkor valami baj volt a jugoszláv határon, vagy mi? Meddig voltak a határszélen, és mit csináltak ott? Két hónap után jöttek vissza Pécsre?

-Mondta, hogy volt az a két kemény nap, amit ki kellett bírniuk – mit csináltak magukkal, és kik?

-Össze tudná hasonlítani a magyar hadsereget a csehszlovákkal?

-Elkezdett egy mondatot a magyar urakról – gondolom az anyaországi tisztviselőkre gondolt, akik 1938 után jöttek ide. Ezekről mit tud mondani? Hogyan viselkedtek?

-Mit tud mondani a magyar csendőrökről?

-Emlékszik a háború kitörésére, amikor a németek megtámadták Lengyelországot?

-Mondja el, hogyan volt az Erdély elfoglalása – hogyan és hova lett behíva, milyen beosztásba? Mikor és merre mentek be Erdélybe? Hogyan fogadták magukat a magyarok, és hogyan a románok? Mit tud mondani a helyi lakosságról? Mi volt a feladatuk? Tapasztaltak ott valami ellenállást, konfliktusokat? Hol voltak elszállásolva? Mit csináltak az elfoglalás után? Mikor jöttek haza? A hazajövetel után leszerelt?

-Említette, hogy Királyhágón mentek el – hova jutottak, nem Kolozsvárba?

-Délvidék – hogyan és hova lett behíva, milyen beosztásba? Hogyhogy nem jutottak Délvidékre? Mi volt ekkor a feladatuk? Azt is mondta, hogy megadták a tiszteletet a jugoszláv tiszteknek, ezt hogy gondolja? Meddig tartott ez az akció? Emlékszik rá, mi történt Teleki Pállal?

-Emlékszik a Délvidéki vérengzésekre?

-Merre járt az alakulatával 1941-ben? Mi volt egyáltalán a feladatuk? Harci helyzetbe kerültek egyáltalán?

-Hogyan fogadta magukat akkor a helyi lakosság? Tud valami kegyetlenkedésről, rablásokról a németek, vagy a magyarok részéről?

-Találkozott akkor orosz hadifoglyokkal?

-Milyen volt a viszonyuk a német hadsereggel?

-Találkozott ott partizánharcal? 1941-ben, 1944-ben…

-Hogyan viszonyultak a háborúhoz a tisztjeik 1941-ben? Hogyan a Don kanyar után, a háború végén?

-Mit csinált 1941 ősze és 1944 között? Milyen volt akkor a helyzet, hogy változott?

-1944 nyarán elkezdődott a zsidók deportálása – akkor már maga megint a fronton volt – de azért vannak erről valami emlékei?

-Mit tud mondani a zsidó munkaszolgálatosokról a fronton?

-Azt mondta, hogy 1944-ben a tisztjeik hamis kártyákkal játsztak – azzal összefüggésbe, hogy a gyalogsági vonalba hagyták az ágyúkat, és hogy egy repülő meglátta. Hogy volt ez?

-1944-ben merre jártak? Harcba kerültek akkor az oroszokkal?

-Hogyan volt ez a támadás a repülőtér ellen? Áprílisban vonullt be, ez körülbelül mikor lehetettet? Mi lett ennek a támadásnak az eredménye?

-Említette, hogy a háború vége felé találkozott valami volt főhadnagyukkal, vagy őrnagyukkal, aki felvidéki lehetett, és lekezelt magukkal – ez hogy volt?

-Hol voltak Ružomberok előtt? Mikor mentek Ružomberokba, és minek? Meddig voltak ott?

-Említette, hogy Ružomberokban a tisztje azt mondta, hogy elmennek Pozsonyba – miért? És el is mentek Pozsonyba? És azt is mondta, hogy maguknál is eltöltöttek egy éjjelt. És aztán visszamentek Ružomberokba? Hogyhogy már akkor nem tudott elszökni?

-A szlovák nemzeti felkelésről mit tud mondani?

-Azt is mondta, hogy a visszavonuláskor német területre jutottak, de ott nem szívlelték magukat a helyiek és aztán szlovák területre jutottak – ez mikor volt – akkor mikor Ružomberokba kerültek?

-Azt mondta, hogy Ružomberokból német területre mentek – pontosan hova? Ez Csehország volt?

-Azt is mondta, hogy a németek, német lakosság nem nagyon szerették magukat – miért?

-Prága előtt száz kilométerre álltak meg – Prágától nyugatra? Ez milyen városban, községben volt? Ezt a területet amerikaiak foglalták el?

-Amikor bejöttek az amerikai katonák, maguk még katonaruhában voltak? Mikor volt ez? Hogyan tudták meg, hogy maguk katonák?

-Mit tud mondani az amerikai katonákról? Milyenek voltak?

-Az amerikaiak eloszor elvitték magukat egy lágerba. Hova? Vagy rögtön az orosz zónába? Ha nem az orosz zónába, akkor milyen votl ez a láger, és mennyit voltak ott?

-Miért vitték magukat az orosz zónába? Egy hatalmas német fogolytábort említettek – ez hol volt? Ott gondolom már oroszok vigyáztak magukra. Milyenek voltak ott a körülmények? Meddig voltak ott?

-Hova költöztették át azt a nagy lágert? Akkor már valami cseh tisztek parancsoltak maguknak? Vagy még oroszok? Prága melletti folyót említett, és valami fotbalpálya féle teruletet… Ott meddig voltak, és milyenek voltak ott a körülmények?

-Mi lett aztán azzal a sok ezer német és magyar katonákkal, akiket nem választottak ki úgy mint magát, mint volt csehszlovák katonát? Gondolja, hogyha nem lett volna kivállastva, akkor elviszik Oroszországba magát?

-Azt is mondta, hogy két sofőrnek maradnia kellett, akik kisérték volna az foglyokat – hova, Oroszországba? És aztán hogy maguk ki voltak léptetve nyocsorba.

-Említette azt a fotbalpálya féle teret – oda csak maguk kerültek, akiket kiválogattak? Hova kerülhettek azok a szlovák katonák, akiknek olvasták a neveiket?

-Mondta, hogy a cseh kapitány azt mondta, hogy to nedělajte kluci, co voják, to voják, on tam nešel dobrovolně – ez hol volt, és ezt mi végett mondta?

-Mikor kerültek oda a gazdához?

-Miért a maga felesége vitte annak a Fábián Jánosnak az ennivalót a szerelvényre? Az a szerelvény hova tartott, hadifogságba?

A 3. interjú (2013.I.12.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet.

KódIE_0377
LakhelyMagyarbél [Veľký Biel]

Papp János - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2012. augusztus 28., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:58:05

Címkék: leventék / hadifogság / 1938 / gyermekkor / Don-kanyar / Érsekújvár / Erdély / Észak-Erdély visszacsatolása / második bécsi döntés / behívó / család / Komárom / 1947 / Liberátor / Nyitra / partizán / Magyarbél / Léva / Nagyszombat / 1934 / két háború között / Bujárek / behívó Pécsre / Rózsahegy / jugoszláv katonák / jugoszláv katonafoglyok / amerikai zóna / orosz zóna / Ördögfalva / Királyhágó / gúzsbakötés / bombázók
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Papp János - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2012. december 14., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:07:55

Címkék: 1938 / első világháború / behívó / Csehszlovák hadsereg / csendőrök / Somorja / 1934 / Kismányár / Malacka / 1937 / leszerelés / mozósítás csehszlovákia / 1938-as mozgósítás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Papp János - 3. rész, Időbeli jellemzők: 2013. január 12., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:56:43

Címkék: Don-kanyar / 1944 / katonáskodás / Erdély / Észak-Erdély visszacsatolása / második bécsi döntés / Jugoszlávia / Csehország / kiképzés / csehszlovák katonák / Prága / magyar hadsereg / Királyhágó / Pécs / jugoszláv határ / hadofoglyok / Cseklész
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésMagyarbél [Veľký Biel]
Rövid URL
ID653400
Módosítás dátuma2023. november 28.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.