Rácz Jenő (Nagymegyer [Veľký Meder])
Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1989; kiemelt témák közé tartozik a leventék elhurcolása német birodalmi területre, a hadifogság és az 1956-os magyar forradalom hatása Csehszlovákiára;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések: A visszaemlékezővel a Fórum Kisebbségkutató Intézet kamerás felvételeket is készített (2015.VI.29. és 2018.III.16.). A visszaemlékező a “Muszkaföldön” c. dokumentumfilm (Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016) és az “1956 – az elfelejtett forradalom” c. dokumentumfilm (Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2018) egyik szereplője.
1. interjú
2. interjú
3. interjú
4. interjú
5. interjú
6. interjú
7. interjú
8. interjú
9. interjú
10. interjú
11. interjú
12. interjú
13. interjú
14. interjú
Az első interjú (2014.III.21.) átírva, segédlet is készült hozzá:
rácz (1) bemutatkozás, a szülök napszámosok voltak;
rácz (2) az apja nyolc évig volt katona – mikor leszerelt, kitört a háború, fogságba nem jutott; megtanult szerbül, oroszul, valamit olaszul, németül; a bátyjai Mannheimben voltak; Bécsújhely előtt Oberpollendorf, vagy Ohwoltesdorf;
rácz (3) református elemibe jártak; 1938 – csak említi; dioószegi cukorgyár fiókvállalatában dolgozott, 1943-ból van munkásigazolványa;
rácz (4) 1938 – magyarok, újra szabadok vagytok – ez volt a szórólapra írva; a megyeriek nem nagy lekesedéssel fogadták a magyarokat; a kivonuló szlovák katonák azt mondták, hogy visszajönnek;
rácz (5) Nagymegyeren tíz (cseh, szlovák) család volt, aki nem költözött el 1938 után, nem esett bántódásuk; az 1927, 28, 29-es korosztályokat, akik nem reszlovakizáltak, 1950-ben rukkoltatták be;
rácz (6) a katonaság nem maradt sokáig, csendőrők maradtak és az újvezetőség, anyaországiak, aki egy cseppet lenézték az ittenieket, főleg a munkásokat;
rácz (7) a zsidók után maradt holmikból nem kaptak a szegények, a csendőrök osztották szét; az üzletek mind zsidó kézen voltak; a Stern Jenő kocsmáros a Jenő bácsi apját is úrnak szólította;
rácz (8) csendőrök kísérték el a zsidókat a Táborba (egy városrész); valami tíz család jött vissza Megyerre;
rácz (9) cigányok Megyeren, részaratók voltak; azokat, akik loptak a zsidó holmikból, megverték a csendőrök;
rácz (10) a magyar csendőrök gorombák voltak – aki nem volt a leventék közül templomban, békaügetést csinált a csendőrlaktanya udvarán;
rácz (11) Beneš volt a királytok stb, Horthy lett a királytok… picsátok – ezt diktafonon kívül mondta;
rácz (12) háború után, katonaság 1950-ben;
rácz (13) katonaság után – ONV, járási mechanizátor, újságírás, legfiatalabb MNV elnök az egész Csehszlovákiában;
rácz (14) a munkások keveset kerestek, fiatalok 95 fillért, az idősebbek 1,25-öt; miket kellett csinálni; az első republikában még az is előfordult, hogy a Masaryk magyarul beszélt a rádióban;
rácz (15) 1938 után az változott, hogy a zsidókat és a cigányokat kihajtották munkába; munkalehetőségek – a disószegi cukorgyárban dolgoztak sokan; aztán később a háború után nem volt problémája, értett mindenhez;
rácz (16) leventézés – alaki kiképzés, lövészet; amikor kimentek, és visszafelé se, front nem volt, csak a Messerschmittek röpködtek alacsonyan;
rácz (17) a leventék elosztása, korsoztály szerint, leventeparancsnokok; hétfön leventéztek, délelőtt munkába, délután leventébe; de nem fogták le; kemény élet volt;
rácz (18) leventék – éneklés, és a sportból birkózás, fotbalra nem emlékszik; az állami ünnepeken kötelező volt részt venni, ha nem, büntetés – békaügetés; levente sapka volt csak az egyenruha, amikor hazajött, egy szlovák katona ledobta a fejéről;
rácz (19) a munkás gyerekek vették buzerációnak a leventézést; énekelni is kellett, ezt figyelték; nem emlékszik, hogy zsidó gyerek is leventék lettek volna, de a cigányok igen; megyeri cigányok muzsikusok voltak, de munkába is jártak, iskolába is, leventébe is; de egy kicsit rossz hírük volt, tyúkot loptak;
rácz (20) a németek fel akarták robbantani az RSzD épületet, az apja elvágta a drótokat;
rácz (21) magyar katonák voltak elszállásolva, később németek; a bátyja lecsapolt egy tigristankot;
rácz (22) február 5-én dobolták ki, hogy aki otthon maradt, az jelentkezzen; az első decemberi csoportba nem jutott, mert hogy ne vigyenek három fiúból hármat; a bátyjai Mannheimbe voltak, amerikai fogságban;
rácz (23) kidobolás, három napi élelem, apja mondta, hgy ne dobálja el a sajkát, pakrócot; öt kilométerre az osztrák magyar határtól szedték össze, egy paraszt udvaron éjszakáztak, Szekésfehérvárig negyvenezeren lettek; az úton is volt szortírozás(?); hat nap alatt értek oda;
rácz (24) Megyer, Szerdahely, Győrszentivány, Sopronkőhoda, Bécsújhely, Székesfehérvár – mind gyalog; Szerdahelyen morzét tanultak, egy hétig voltak, magyar katonák voltak a főnökök;
rácz (25) csak az a 25 levente jutott el, négy magyar katona kiséretében, nem mondták, hogy mi a feladat; panzerfaustra képezték ki;
rácz (26) Bécsújhely előttre jutottak, Ohwoltesdorf, Oberpollendorf – ott megvárták az oroszokat, a katonák eltűntek, és a leventék iscsak 16-an maradtak; két-három hét Sopronkőhidán, őrségben voltak;
rácz (27) Bécsújhely felé, a katonál eltűntek, két három napba került, míg fogságba jutottak; egyik gyerek levágott egy borjút, megfözték, de nem ettek belőle, az oroszokat is megkínálták;
rácz (28) az elfogás – szekrényben voltak, lángszóróval jött az orosz, fehjér zászlót készített, a hogyan tépte szét a fehér inget, az orosz megijedt; a pincéből előjöttek a többiek;
rácz (29) lefegyverzés után papírt adtak az oroszok és mehettek haza; Bakony hegységen át mentek, nagy tömeg; Sopronkőhida környékén pajtába tereltek 150 embert, egy éjjel;
rácz (30) hat napi kosztot osztottak ki; estére tépett magának tarlót, aztán egy tisztnek is és aztán a lágerban meghálálta – borbély lett, akkor még a légvédelmi laktanyában volt;
rácz (31) a légvédelmi laktanyában volt; aztán vitték a Szent György kórházba, onnan üzent haza; ott vagonírozták be a foglyokat Szovjetúnióba; találkozás egy nagymegyeri pékkel, Végh Józseffel;
rácz (32) negyvenezer fogoly a röptéren, kb. ezer a laktanyában; két hétig a reptéren – másik kettő gyerekkel osztozott az edényén;
rácz (33) latrina, nem voltak járványok, halandóság se; a szenvedélyes dohányos elcserélte az ennivalót dohányért; a kártyázás – magyar orosz ruhában elvette a pénzüket;
rácz (34) első két hét a repülőtéren, aztán a laktanya, és aztán a Szt. György kórház; május 8 – több nyelven – németek, ukránok, vlaszov katonák is voltak ott;
rácz (35) Jenő bácsinak nem volt problémája az oroszokkal – borbély volt; otthon tudta meg, hogy a papírján az volt, hogy vöröskatona volt, a bátyja eladta a papírt; otthon kilátó toronyba kellett hordani ennivalót egy bárisnyának; papírt hoztak a szülei, hogy nem nyilasok;
rácz (36) egyedül jött haza, vagon tetején, Székesfehérvárról Kelenföldre, ott vigyázba állt az orosz katona a papír végett (vörös katona); Komáromban a pontohídon jött át; Beke bácsi mondta, hogy mi van a papíron, a bátyja eladta;
rácz (37) SS keresésre nem emlékszik, hacsak nem akkor volt, mikor fertőtlenítőbe mentek;
rácz (38) megyeri járás főnök volt; harminc évig bútorüzletben volt főnök;
rácz (39) az 1965-ös árvízről;
A második interjú (2014.VII.3.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
A 3. interjú (2015.VI.29.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
A 4. interjú (2017.VI.12.) átírva, segédlet is készült hozzá:
rácz (40) 1954-ben a dunai árviznél voltak, magyar felén látták a nagy szegénységet;
rácz (41) 1956 májusában az ONV általános szakosztályának élére került; fölműves újság főszerkesztője is lett;
rácz (42) katonaságról – radarkiképző iskola, politikai előadások hetente, orosz tanácsadó ajánlotta, hogy ne írja alá öt évre a radarok melletti szolgálaltot, mert veszélyes az egészségre;
rácz (43) járási hivatalban a všeobecný odboron volt;
rácz (44) 1956 – összehívták a szakosztályvezetőket, nem tudtak rendesen dolgozni; a pesti rádió pár napig csak zenét közvetített;
rácz (45) 1956 – medvei hídnál megerősítették ezt a határőrséget; járási pártbizottságon, és tanácsnál volt szolgálat, megszólalt a telefon, Újmajornál potyognak a parasutiszták – nem volt igaz;
rácz (46) 1956 – Nagymegyeren egyszakasz katona, de nem voltak nehéz fegyverek;
rácz (47) magyarok kurdok sorsára is juthattak volna;
rácz (48) a radart, aminél Csehországban szolgált, 1956-ban átvitték Rimaszombat mellé;
rácz (49) Békén felvett stoppos radaros katonákat;
rácz (50) két nyugati gépet leszállított, mikor szolgálatban volt a radarnál;
rácz (51) 1956 – a medvei hídnál magyar pártfunkcionárusok feleségei jöttek át, cca. 25., 26-án;
rácz (52) 1956 – félelem volt, jöttek a hírek Magyarországról, hogy aggassák a pártembereket; 1953-ban lépett be a pártba – munkás család, apja szakszervezeti ember;
rácz (53) 1960 – át kellett volna jönnie a szerdahelyi OSP-re, nem akart; Stavomatyban talált főnöki munkát, fel is vették, végül nem ment oda, mert Kvapil Viktort kidobták onnan; ezért elvették a pártigazolványát;
rácz (54) munka a Nábytoknál;
rácz (55) 1956 – munkaértekezleteken lehetett látni kik szimpatizálnak a forradalmárokkal;
rácz (56) 1956 – szolgálat a pártépületen – a milicista nem mert egyedül kimenni megkerülni a pártépületet; rádió egy ideig csak zenét közvetített;
Az 5. interjú (2018.III.16.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
A 6. interjú (2020.X.2.) átírva, segédlet is készült hozzá:
rácz (57) testvérek, sógorék deportálása Csehországba, Katušicebe, 1949-ben jöttek haza; Jenő bácsi fél évre elment Csehországba;
rácz (58) szülei nem reszlovakizáltak, ezért csak 1950-ben rukkolt be;
rácz (59) sógoráék hazahozatala, Hodžovora hozták volna őket, végül hazakerültek;
rácz (60) (63) diószegi cukorgyár megyeri részlegén dolgozott 1943-tól;
rácz (61) a kideportált családja csehországi munkája – nem panaszkodtak;
rácz (62) szüleinek fehérlapjaik is voltak, a kitelepítésből nem lett semmi;
rácz (64) szülei nem reszlovakizáltak, de voltak sokan, akik igen; rokonságból nem telepítettek ki Magyarországra;
rácz (65) ismerősökből telepítettek ki Magyarországra; teherautók jöttek, MATEOS felirattal; kitelepítettek vihettek magukkal mindent;
rácz (66) magyarországi szlovákok, inkább szegények, megértették egymást;
rácz (67) JRD – először a telepesek alakították; 1949-ben Tanyon volt traktorista, mikor visszajött katonaságtól, már JRD-k voltak; családját nem érintette a kollektivizáció;
rácz (68) KNV elnök, aki Okánikovon volt gazda és annál dolgozott egy ideig;
rácz (69) egyszer elment mint járási mechanizátor Kulcsodra, ahol agitáltak;
rácz (70) járási mechanizátor; traktoros brigádok minden nagyobb faluban, ezeket ellenőrizte;
rácz (71) MNV predseda lett 1954-ben – iskolázásról hívták haza a választásokra;
rácz (72) JRD – parasztok gyerekeiből mezőgazdasági mérnökök;
rácz (73) (76) (78) Sztálin halála – kondolációs könyvet tettek ki az ONV elé, hangosbemondó hírdette, hogy alá lehet írni; Gottwald állítólag megfázott a temetésén; nehezen viselték a nagy funkciósok; Gottwald közkedvelt volt a magyarok körében;
rácz (74) trojročná družstevná škola práce – ezt szervezte JRD tagoknak; szovjet dolgokat vettek át – füves vetésforgó, alacsonyabb buza termesztése; az aratás fejlődése;
rácz (75) MNV elnök egy időszakig, aztán ONV általános szakosztálya;
rácz (77) pártiskola (VUML?), 1953-1955;
rácz (79) 1948 – filmhíradóban lehetett látni; változásokat nem vettek észre; államosításról általánosan;
rácz (80) 1953-as pénzreform – másoknak segítettek beváltani; bankban váltották be, öt, hatan voltak előtte; pénzt befektetni nem lehetett volna;
rácz (81) 1968 – nézték utcán az orosz tankokat; felirat, Moszkva, 2000 km;
rácz (82) Prágai tavasz – nem emlékszik arra, hogy különlegesebb helyzet lett volna;
A 7. interjú (2020.X.8.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
A 8. interjú (2020.X.15.) átírva, segédlet is készült hozzá:
rácz (131) (133) ČSM, csak egyszerű tag volt 1948-tól, állami birtokon dolgozott, néha röpiratokat kellett széthordani; katonaságnál nagyon gyengén működött, negyedévente gyűlés; néha ČSM bál;
rácz (132) szpartakiádról általánosan, nem került bele;
rácz (134) május 1-je, a megyeri futbalpályán találkozott a járás;
rácz (135) Tanyról alegorikus kocsikkal jöttek 1950. május elsején, az egyik felgyulladt;
rácz (136) felvonulás után majális; futbalpálya megtelt; egyszer mint OSP igazgató fent volt a tribünön;
rácz (137) május 9. – katonai parádék;
rácz (138) február 25. – moziteremben valami politikai műsor;
rácz (139) november 7. – az is a mozihelyiségben;
rácz (140) miért lépett a pártba – felfigyeltek rá, mikor MNV elnök lett, belépett;
rácz (141) apja szakszervezeti ember volt, jegyzőkönyvvezető, Horthy éra alatt nem volt baloldali szervezeti élet;
rácz (142) két év kandidátusi időszak 1954-56; ekkor pártiskolára is járt, ahol kandidátusok voltak, második évben már előadott;
rácz (143) (145) 1954-től 1960-ig volt párttag, 1960-ban Szerdahelyre kellett volna mennie, nem vállalta, ezért vették el a pártkönyvet;
rácz (144) 30 évet volt a Nábytoknál;
rácz (146) Dedina Mládežere fuvarozta az építőanyagot katronasága előtt;
rácz (147) felesége a járási párttitkárnál volt titkárnő, egyszer se említette neki Jenő bácsi ügyét; Csicsón volt előadni mint ČSM tag;
rácz (148) párttag kötelességei – pártgyűlések, vezetőségi tag is volt az OSP pártszervezetében; vezetőségi (havonta) és tagsági (évente, bállal öosszekötve);
rácz (149) pártfukcionárus – Árvai József;
rácz (150) VUML, három év, második éven már előadott, Izsap pusztán az iskolában, végén igazolást kapott az elvégzéséről;
rácz (151) Prágai felsőbb pártiskolára is eljutott volna, végül nem lett belőle semmi;
rácz (152) hogyan ment egyik funkcióból a másikba, a „bűne“ az volt, hogy mindig szlovákokat helyettesített; tizenkét pozsonykerületi járásból végül megyer lett a második, harmadik;
rácz (153) tíz embert lecsuktak az OSP-ben, sikkasztás végett;
rácz (154) (155) „kádrovicin, prevericin, kopdoricin“, 1958-ban nem megbízható embereket tettek ki a munkahelyükről;
rácz (156) nem tűrte azt, hogy a felettebbvaló rosszul viselkedjen a munkásával;
rácz (157) feljelentés jött Jenő bácsira, mert egyszer segített egy OSP munkáson vasárnap, elvitetni a téglákat haza;
rácz (158) szocialista korszak előnyei – egyenlőség, nem kellett félni, hogy nem lesz munka, tíz cigányt kellett felvenni az OSP-be, jó munkások voltak;
rácz (159) szocialista korszak hátrányai – 1989 után sok volt a köpönyegforgató, akikből privatizőrök lettek;
rácz (160) háromszor volt Szovjetunióban kiránduláson – inkább csak általánosan;
rácz (161) (162) szocialista munkaversenyek, munkabrigádok a Nábytoknál;
A 9. interjúról (2021.II.26.) ez idáig nem készült átirat.
A 10. interjúról (2021.III.3.) ez idáig nem készült átirat.
A 11. interjúról (2021.III.11.) ez idáig nem készült átirat.
A 12. interjúról (2021.III.12.) ez idáig nem készült átirat.
A 13. interjúról (2021.III.19.) ez idáig nem készült átirat.
A 14. interjúról (2021.III.24.) ez idáig nem készült átirat;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.