Az első interjú (2013.X.31.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás; a szüleiről és foglalkozásukról; mivel foglalkozott az élete során; a nagy családról, testvérekről;

(2) Bajcson inkább cselédség volt, nem voltak parasztok; egyházi birtok volt, a dohánytermelésről és dinnyetermelésről, kertészkedésről;

(3) nem szeret a frontról beszélni, a sok halottról Bukovinában a visszavonulás alatt, 1944 őszén; egy majorról öt ember veszett oda a háborúban;

(4) 1938, a magyarok Ógyalla felől jöttek és aztán Újvárba mentek;

(5) berukkolás Nagykárolyba; bekerülés a határvadászokhoz Beszterce-Naszód vármegyébe; a román átállás után mentek a frontra;

(6) a magyarok fogadása 1938-ban; a csehszlovákok haditechnikával mentek el, a magyarok nem harcra voltak felszerelve; olyan két század jött be;

(7) 1938 előtt egy cseh intéző volt a papi birtokon, szakember volt, felemelte a gazdaságot; 1938 után a magyarságot felkarolták; akkor még nem volt az a magyar-szlovák gyűlölet; elsőbe magyar iskolába járt, de aztán jött egy szlovák tanító;

(8) még most is vannak telepesek, de erővel nem telepítették ki őket; a szlovák tanító az elment;

(9) Bajcs Ógyallához tartozott csendőrségileg; szlovák csendőrök törültek, magyarok ütöttek; a haszontalan embereket ütötték; a kitelepítésekről a háború után; zsidók nem voltak Bajcson, csak egy volt az igazgatóságon, de az megmenekült;

(10) a leventézésről egy keveset; 1929 kemény teléről – az anyagi károk, halálesetek;

(11) leventézés kétszer hetente; szakaszokra voltak osztva, sok gyerek volt akkor; énekek; inkább olyan gyerekes volt a dolog;

(12) sok butaságot csináltak a magyar hadseregben, egy karpaszományos újonc öngyilkos lett;

(13) a dohánysímító barakban voltak mulatságok;

(14) az asszonyoknak volt főzőtanfolyam; Ilonka néni leventelány volt, de nem sokra emlékszik; egy farkasdi tanítónő volt a leventeoktatójuk; nem volt egyenruha, csak sapka;

(15) Horthy kímélte a fiatalságot, nem mentek korábban; röviden a sorozásról, Gyallán;

(16) berukkolás Nagykárolyba, 1943 október 1., 25. gyalogezred; vad emberek is voltak a szobákon; éleslövészet Nagymajtényban, elméleti kiképzés; a parancsnok egy újonctól kérdezte, hogy érti e – „a lófaszt érted, hisz én se értem“; bekerülés a raktárba; Nagykárolyban 1943 őszétől 1944 nyár elejéig;

(17) ez után határvadász volt, de nem sokáig, románok átálltak; a határvadászatnál nem volt rossz sora; kapcsolat a román határvadászokkal, volt közöttük magyar is; a határforgalomról;

(18) Borgóprundban volt határvadász; sok magyar, öregek is tönkrementek – háborúba vitték őket Dél-Erdélyért;

(19) a nyilas hatalomátvételkor már látta, hogy el van veszve a háború, akkor Bukovinában voltak; a parancsnok nem volt nyilas szimpatizáns; kb. szeptemberben mentek ki Bukovinába, nem tud konkrét helyeket mondani, de az uzsoki szoroson át jöttek vissza;

(20) a visszavonulás Bukovinából, a sok halott az utakon; aláaknázott szerpentinek; kb. egy hónapig, októberig voltak Magyarországon kívül;

(21) egy hétig konyha nélkül, hegyről hegyre mentek, a szakácsok elkezdtek füstölni, az oroszok aknáztak; visszavonulás, a németek öt vagon zsírt felgyújtottak;

(22) Magyarországban, egy almatermő vidéken, a helyiek is jobban élelmezték a magyar katonákat; a határvadász alakulatot még a kimenetnél más alakulathoz csatolták, két hétig német konyhán voltak; a közvetlen parancsnokok magyarok, legfőbb vezetés német;

(23) Árpád vonalban – a németek mulattak egy bunkerban, amikor becsapódott egy löveg; az Árpád vonalban kb. két hétig voltak, nem jegyzetelt, nem írt semmit, elég volt a baja; két hét után azt is ott kellett hagyni, mert délről nyomult az ellenség; magyarok nem nagyon harcoltak orosz félen, inkább fogságba mentek;

(24) a nyilas hatalomátvétel, a parancsnok nem szimpatizált; akkor még nem voltak Magyarországon, az Uzsoki szoros előtt volt;

(25) azért vonultak vissza az Árpád szorosból, mert nagy volt a nyomás; nem emlékszik a falukra, városokra, busszal  két napig mentek, kb. 80, 100 kilométer;

(26) Árpádvonaltól be Magyarországra, utolra Jatónál volt; Galántát is említette, iskolában voltak; Galánta melletti faluból nagypénteken lőttek az oroszok;

(27) állandó visszavonulás az Árpád vonaltól egészen haza; egyszer hazakerült Bajcsra, erdei munkát akart, de nem kapott – ez után került Galántára, ez kb. februárban volt;

(28) húsvétvasárnap hazakerült Bajcsra, Érsekújváron át; Galántán az iskolában volt, szervezték a csapatot, mert már akkor Újvárt elfoglalták; kihelyezés a vonalba, egy faluból lőttek az oroszok, akkor már az állásban voltak; este betették a vonalban, az éjjel nyugodt volt, nagypénteken hajnalban már tüzeltek az oroszok;

(29) a német katona lóháton, aki ment kipuhatolni a helyzetet, akkor kezdődött az aknázás; az rengeteg orosz jött, és össześzedték a népet, elvitel Jatovba; még az előtt civilruhát tudott szerezni és így szökött el;

(30) Jatón körbe hajtották a népet, akkor sikerült megszökni; két háromszáz fogoly volt; átöltözködés civilbe; a német SS-el nem tudja mi lett;

(31) az éjjelt péntekről szombatra egy bakterházban töltötte; sziombat reggel Újvárban volt, és onnan indulkt hazafele, Jánosmajor, Ellető, ott találkozott egybajcsival, aki a kocsin hazavitte;

(32) nősülése előtt (1949) két évvel (tehát 1947-ben) behívták katonának Oremlázba, mint reszlovakizáltat;