Rencés Boldizsár
Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2018.X.19.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) családról;
(2) földosztás 1939, vagy 1940-ben; Fleischmann bérlő, Kohn tulajdonos; apja gazdálkodásáról;
(3) munkájáról, fusizásról keresetről;
(4) 1938 – bejövetel; a zsidó birtokról hurcolták el a raktárból a dolgokat; magyra ászlók minden házon;
(5) apját behívták 1938 őszén katonának;
(6) cseh katonák gépfegyverrel;
(7) magyar csendőrök; egy fiatalembert nagyon megvertek;
(8) három napjára visszajött egytiszt, és kérdezte a Kását, hogy vannak e kommunisták a faluban;
(9) 1945 – az utca egyik fele kommunista volt, másik fele nem kommunista, demivel apja tudott oroszul, nem volt velük probléma;
(10) egy milicista (1945-ös) beszélgetett az orsz katonával;
(11) mikor berukkolt, nem tudott semmit se szlovákul; a szabadság nem járt automatikusan;
(12) 1938 után fellendült az élet;
(13) apját el akarta vinni egy kolduló barát iskoláztatni, nem engedték; Boldi bácsi ösztöndíjat kapott, szenci gimnáziumban tanult;
(14) Steiner Lipót, gyárvezető; az orosz parancsnok parancsára az itteniek mentek kannákkal szeszért;
(15) Steineréket és a Fleischmannékat is elvitték, csak a Steiner Gyuri maradt életben;
(16) Nyéken három zsidó bújt meg – vízkeleti Kellner Lajos és a két galántai; Király János udvarában;
(17) Kellnerék Vízkeleten kocsmárosok voltak; funkciója volt a majoron, ő osztotta a fizetést;
(18) pallér, aki önhatalmúlag kinevezte magát; Pongrác Jani bácsi, a pallér – fát lopott a háború alatt, ő volt az „ellenálló“; Vadovics OPP igazgató – ő szenet lopott; „keď som bol jarabica“;
(19) milyen szolgálóik voltak a Fleischmannéknak;
(20) Fleischmannék vagyontát megrohanták és elvitték; Harel jött a birtokra;
(21) Harel, aki a Fleischmannék birtokára jött, mint új bérlő;
(22) Vince úr, nyilas, és a leventék (1929-esekig) első összeszedése 44 szilveszterén;
(23) január közepén már az 1930-asokat is vitték; a második kivitelnél az édesanyjával megszökött, és vele együtt bújkáltak három hétig valami szalmakazalban;
(24) a borbély gyerek, akinek volt partizán igazolványa, mert megszökött a nyilasoktól;
(25) Kellner Lajos Galántán volt munkaszolgálatos, Zsófi testvére hordta neki a ruhát, kaját; nem tud antiszemitizmusról;
(26) 1938 – Hajmás major – ott raboltak a helyiek; Lencsehely major;
(27) csukárpakai kolóniáról;
(28) kolonisták állami segítséget kaptak, földeket; szlovákok és délmorvaiak;
(29) Štefánikovo – Stefankó, ma Javorinka;
(30) amai kolóniák inkább magyarul beszélnek;
(31) a hajmási majoriak tovább gazdálkodtak; Vízkeletről (Hegyről) elűztek 1938-ban valami magyarellenes tanítót;
(32) leventézés – nem Nyékre járt, hanem Szencre; hol volt a gyakorlótér;
(33) a szenci gimnáziumról és a tanárokról;
(34) kürti úton esett le egy bomba;
(35) két német volt Rencéséknél; a németeket géppuskázták Födémes felé;
(36) édesapja jött elöl, amikor a németek elmentek ;
(37) az utolsó napkban is el akarták vinni a nyilasok, elbújtak; kozák jött be szombaton, aztán az oroszok;
(38) fáj a Trianon; Cseklészt nem akarták 1938-ban;
(39) magyar katonák – Kádár Gyuri a GH-tól lopott;
(40) egy német az utolsó nap nem tudta bestartolni a tankot, de aztán elment;
(41) magyarok fél évig, németek utolsó két hónapban;
(42) Kerektóban volt a lőtér; határvadászok jártak Galántáról; parittyával meg patronokkal játszottak mint gyerekek;
(43) a bomba a kürti úton – (talán) a Szelin lezuhant gépről pottyant le; Födémes és Nyék között valami légiakna volt – erről nem tud;
(44) légiriadókról nem tud; volt valami krumplisvermük;
(45) röplapokról tud, magyar szöveggel; ezüst szalagokról nem; légiharcról itt nem tud; simán átment a front;
(46) németek, magyarok rendesen viselkedtek; a parancnsok kiöntette a szeszt a kanálisba;
(47) nők megerőszkolása; az oroszok a Feketevíz partján;
(48) kiket erőszakoltak meg az oroszok; nem tud olyanról, hogy kidobolták azt, hogy orvos segít a megerőszakolt nőknek;
(49) oroszokról nem tudja, hogy loptak volna;
(50) apját meg ezt a Kását majdnem kitelepítették ötven kilós csomaggal – Kása galántai ismerőse mentette meg a családokat;
(51) sokan reszlovakizáltak; Harel és a Mancal betett két kitelepítőkomisszió tagot a transzportba;
(52) a magyarországi rokonokról;
(53) a betelepültek jutottak funkciókba; de csak valami öt család maradt; Jugoszláviából is jöttek ide;
(54) egy komoly verekedés volt a mulatságon – három jugó repatriánssal – még abban az évben elmentek;
(55) a katonaság – nem tudott szlovákul, mégis tiszti iskolába került; Turzó Gyuri – apját Kosúton lelőtték és szlovák faluban nevelkedett;
(56) altiszti iskolába ment;
(57) kimenők; sielezni is megtanultak;
(58) az altiszti iskolások többször rakták össze a hídat, mint az öreg katonák;
(59) hidász szakmáról – először csonakázni kellett megtanulni;
(60) a pontonhíd összerakásáról;
(61) őrésgbe jártak;
(62) politikai képzés a katonaságnál;
(63) 63 vármegye; apját Máramarosszigetre hívták be gyakorlatra kétszer;
(64) behívták az öreg katonákat öt hónapra, egy Nyitramelléki meszes tudta, melyik magyar faluban mikor van búcsú;
(65) három behívó – Ovsište, Szered, aztán a Berlini kríziskor – akkor nem segített a Gyulus se, akiből „partizán“ volt;
(66) Sázava u Žďáry, berlini krízis alatt;
(67) kubai krízisről – inkább az újságokból
(68) 1968-ról – Nyéken nem voltak tankok, csak a galántai útnál voltak lenyúzva a cseresznyefák;
(69) 1956 – nem nagyon érintette a népet; rádiójuk 47-től volt;
(70) szocialista korszak – jó oldala: duplájára épült Nyék, embereknek volt pénzük;
(71) öreg Halad Györgyi Vízkeletről, nyékieknek jó fizetésük volt;
(72) JRD, kontingensek, a föld beadása; disznót adta el apja, gyalúpadot vett rajta;
(73) negatív: nem lehetett magánvállalkozó;
(74) 1968 – Vstávaj Lenin, Brežnev sa zbláznil! felirat Galántán;
(75) 1968, Alsószeli, illegális rádió;
(76) 1968 – már intézkedett, hogy magánvállalkozó lesz;
(77) normovač; szlovák nacionalizmust nem érzékelt;
A második interjúról (2019.X.14.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
– Ez a földreform 1939-ben, vagy 1940-ben, kiket érintett, és milyen földeket osztottak szét?
– Voltak úgynevezett vitézek, vitézi földek?
– A Kohn, a major tulajdonosa, aki Argentínában volt, arról mit lehet tudni, mi lett vele?
– Volt valami föld, amit tíz évig kellett volna fizetniük és maguké lett volna – az milyen föld volt?
– Azt mondta, hogy nem voltak a magyar katonák valami híresen felőltözve 1938-ban – hogyhogy? Össze tudná hasonlítani a magyarokat a csehszlovákokkal?
– Hogy volt ez az eset 1938-ban (mikor?), amikor a bíró (neve?) megnyitotta a majorban raktárt, és mindenki vitt onnan valamit (mit?), és aztán hogy bújkált valami 2 hónapig?
– Rencés úrral (keresztneve?) megbeszélték valakik, hogy ki lesznek téve a magyar zászlók – kik beszélték meg? És mikor lettek kitéve a zászlók? A bejövetele napján?
– A magyarok bejöttek, mentek tovább Födémes felé – aztán visszajöttek, valamit megbeszélni a községházára – ki volt akkor a bíró? Akkor volt az az eset, hogy kérdezték, hogy kik voltak kommunisták?
– Apját behívták 1938 őszén katonának – nem tudja hova? A magyarok bejövetelére már otthon volt?
– Hol voltak elszállásolva a cseh katonák 1938-ban? És mennyien voltak? Motorizáltak voltak?
– Említette, hogy megvertek egy fiatalembert a csendőrök – mi végett? Valami pletykát említett, meg valami rajzot… Más példát nem tud mondani?
– Oroszokkal kapcsolatban említette, hogy az utca egyik fele kommunista volt, másik fele, a maguké, nem kommunista – melyik utca volt ez? És mit csináltak az oroszok az utca másik felén?
– Hol rejtőztek a lányok (a nővére) és az asszonyok? Anyja nem gondolkozott azon, hogy rejtőzzön? Vagy csak rossz ruhákat vett fel?
– Hogy hívták azt a bácsit, milicistát, akivel Galántán beszélgetett az oroszokról?
– Itt a faluban volt ilyen milíciaféle a front után?
– Maga inkább pozitív változásokról beszélt 1938 után – tud valami negatívumokról is? Anyaországiak; árúk elfogyása…
– Nem messze a szlovák határ, nem jártak valaki oda bevásárolni?
– Említette ezt a kolduló barátot, aki az apját el akarta vinni – kik voltak ezek a kolduló barátok?
– Említette, hogy az orosz parancsnok parancsára az itteniek mentek kannákkal szeszért – Kilácskó Gyula bácsi azt mondta, hogy azt kiöntögették…
– Steiner Lipót, a szeszgyárat vezette – de az a major része volt, ugye? Miből főzték a szeszt?
– Hol laktak a Steinerék és hol a Fleischmannék? Neveik?
– Nyéken három zsidót bújtattak – Kellner Lajoson kívül ki volt a kettő galántai? És hogyhogy ide bújtak? Ezek baráti viszonyban lehettek? És mind a hárman ugyan ott bújdostak? A Kellner Lajos családjával mi lett? Zsófi megmenekült… Mi lett velük aztán a háború után? Kellner itt a majorban dolgozott? Milyen funkciója volt?
– A zsidókkal kapcsolatban említette, hogy mikor elvitték őket, a helyiek megrohanták a Fleischmannék vagyonát – miket vittek el, és ki volt ott a szervező? Mert mondta, hogy a bíró nyitott meg valamit…
– Ez a Harel, aki a Fleischmannék birtokára jött, mint új bérlő – kosúti származású magyar volt? Rögtön az oroszok bejövetele után ment el innen?
– Említette a pesti származású Vince urat, a nyilast – ez a keresztneve volt? Mi lett vele a háború után? És a többi nyilassal?
– Az apja mikor rukkolt be? 1944. szilvesztere után, amikor először akarták a leventéket kivinni? Azokat akkor kísérték valami nyilasok? Mennyien voltak azok?
– Még említette az apját valami födémesi Morovics pappal – jól értem, akkor még nem volt pap? És olyat is mondott, hogy együtt szolgáltak a papnál – ezt hogy volt?
– Jól értem? Maga a második kivitelnél az édesanyjával megszökött, és vele együtt bújkáltak három hétig valami szalmakazalban? Kiknél bújkáltak?
– Január közepén már az 1930-as leventéket is vitték – mennyit és azoknak a sorsáról mit tud?
– Ki volt ez a borbély gyerek, akinek volt partizán igazolványa? Hova valósi volt? Magának nem volt ilyen papírja, ugye?
-1938 – Hajmás major – ott raboltak a helyiek a kolonistáktól, tud valami erőszakról is? Mennyi kolonista ment el az egyes kolóniákról itt a környéken?
– Hogy volt ez az eset a Lencsehellyel, kik volt ott a tulaj? Valami Rencés urat meg a fiá, meg valami zsidót említett, meg hogy kitették 1945-ben a családot…
– A kolóniákra jártak a helyiek dolgozni, pl. részaratóknak? Milyen volt 1938 előtt a viszony? Aztán1945 után mit tud a kolóniákról?
– Hogy hívták azt a levente gyakorlóteret? Felecs? Itt nem tudja, kik voltak a leventeparancsnokok? Az után se leventézett, amikor beszüntették a szenci iskolát?
– Magának Szencen volt valami leventézéshez hasonló foglalkozása – azon mit csináltak? Nem valami honvédelmi nevelés volt a neve? Ki volt maguknak a tanítójuk, úgymondva parancsnokuk?
– Mikor pottyant le a kürti úton az a bomba? És csak egy? Ennek szemtanúja is volt? Ez aztán lezuhant Szeli mellett?] [Gyuszi bácsi említett valami benzines tartályok leesését…
– A németeket géppuskázták Födémes felé – ezt honnan tudja? Látta is, hogyan vonulnak ki? A németeknek milyen felszerelésük volt? Mert említett minimum tankot, gépfegyvert… Hogy viselkedtek itt a faluban?
– Miért nem szólt maguknak az apjuk rögtön csütörtök este, amikor megjött?
– Amikor Lipótvárban (Tehát Leopoldovban?) megkérték a tisztek, hogy hazamehetnek e, akkor csak eltávozást, szabadságot kértek? És (röviden) Lipótvárról hogyan jöttek el Nyékig? Mert olyat is mondott, hogy a Dunán át akartak menni… És a tiszt az tudhatta, hogy már nem jönnek vissza?
– Még az utolsó napkban is el akarták magukat vinni a nyilasok – maguk elbújtak, de lett valami ebből a transzportból? Valami Budainak hívják azt a részt, ahol elbújtak – az mi volt? És csak ketten a haverjával (neve Kádár Gyuri?) bújtak ott el?
– Szobaton mikor látta a kozákot? És csak maga volt? És nagy orosz csapat mikor? És gyalogosan? Felszerelés?
– A magyar katonák mennyien voltak itt a front előtt? Ezek pihenőben lehettek? Volt valami érdekesebb felszerelésük is?
– A Kádár Gyuriék előtt állt az a német tank, ami nem tudott bestartolni?
– A németek és magyarok – egy egy csoport volt, vagy váltakoztak?
– Kerektóban volt a lőtér – az hogy nézett ki, milyen volt a felszereltsége? Jártak oda katonákat nézni?
– Valami olyasmit mondott, hogy a parittyával valami patronokat vertek, vagy mi? Még volt valami más is, amivel így játszottak mint gyerekek?
– Volt valami olyan kijelentve, hogy bunkert kellett volna ásni? Volt valami krumplisvermük – volt olyan, hogy oda elbújtak volna? Elsötétítés nem volt?
– Mikor adta ki az orosz parancsnok a parancsot, hogy ki kell merni a tartályokból a szeszt és kiönteni? Melyik parancsnok volt ez? Aztán helyette jött egy másik is, aki aztán a vízparton telepedett le? Kik meregették ki a szeszt? Különben mire használták, vagy kinek adták el azt a szeszt a békeidőben?
– Valami munkálatok a németek, oroszok alatt – védőrákok, futórákok stb…, felújítás stb.
– A faluban volt valami eset, hogy meghalt volna valaki a háború következtében? Nem volt semmi aknázás, vagy lövöldözés? Esetleg katonasírokról tud itt a környéken?
– Az apját meg ezt a Kását majdnem kitelepítették ötven kilós csomaggal – mikor lett volna ez, rögtön a front után?
– Említette ezt a magyar élet pártját, ennek a tevékenységéről itt a faluban mit tud mondani? Később nem volt valami problémája ebből az apjának a rendszerrel?
– Gyuszi bácsi mondta, hogy sok volt olyan, akiknek államosították a vagyonukat – erről mit tud?
– Szlovák vezetőség, szlovák katonaság, partizánok a faluban…
– Erről a Kaprinairól mondjon többet, milyen ember volt ő?
– Hogy hívták ezt a két kitelepítőkomisszió tagot, akiket aztán betett a Mancal meg a Harel a transzportba?
– Egy transzport volt, vagy több? Van valami konkrét emléke arról, hogy viszik el a családokat?
– Milyen funkciókba jutott a betelepültek?
– Mennyi jugó repatriáns és mennyi magyarországi betelepült jött ide?
– Hova rukkolt be pontosan és mi volt az alakulat neve? Először összefoglalni a katonaságot…
– A jókai villanyszerelő katonakollégája, azt hogy hívták?
– Turzó Gyurival kapcsolatban említettük a kosúti lövöldözést – erről mit tud maga? És ezzel a Gyurival is beszélt róla?
– Hogy volt ezzel a Nyilasi főhadnaggyal? Hogy került a csehszlovák hadseregbe? Partizán, öt évre írta alá a szolgálatot…
– Még említett valami cigány szakaszvezetőt meg egy réteit – azokról mondjon valamit…
– Hogy hívták azt a hadnagyot, aki mindig lógott?
– Orosz tanácsadók, orosz tisztek a csehszlovák hadseregben?
– Milyen volt az eskü?
– Milyenek voltak a kiképzőtisztek a prímač alatt?
– Milyen volt a viszonyuk az öreg katonákkal?
– Azt mondta, hogy sieleztek a Kolibán – ez a katonakiképzés része volt, vagy csak olyan szórakozás?
– Kimenőkről, szabadságról, szabadidőről…
– Lerajzolni a pontonhíd építését: pontonok, hol rakták össze, menny részből állt, hogyan vitték vízre, milyen volt a szignalizáció, hogyan szedték szét, mivel lettek a pontonok kihurcolva a vízhez?
– Tud valami balesetről, halálesetről a katonaságnál?
– Milyen volt egy rendes nap az altiszti iskolában? Milyen a prijímač alatt? És milyen a következő éven?
– A politikai képzésen volt valami fiatal főhadnagyuk, és hogy nagyon rendes volt – hogyhogy? És hogy hívták?
– Háromszor kapott behívót gyakorlatra – először Zabosra, aztán Szeredbe – mikor volt ez, és ott mit csináltak?
– Ez a Gyulus, akiből idézőjelben partizán lett – azzal hogy járt a harmadik behívásnál, mikor volt az a berlini krízis? És ezzel kapcsolatban még említett valami Hanuljakot, egy Štefankóit, és hogy két évig tanított valamit… Valami olyasmit mondott, hogy vihették volna azt is, de azt védeni kellett, vagy mi? Mi végett, mert szlovák volt?
– Sázavy u Ždáry, oda ment harmadsor, a berlini krízis alatt – mondták is maguknak, mi a helyzet, és mit lehet várni? Hidász feladatjaik lettek volna, ha kiéleződik a helyzet?
– Hogy hívták a farkasdi gyereket, aki azt mondta akkor 1961 zeptemberében, hogy háború lesz?
– Öreg Halad Györgyi Vízkeletről – neki milyen funkciója volt, és miért volt jó fizetésük a nyékieknek?
– Jól értem? Az apja a földet papír szerint, idézem, „önként odaadta öt évig ingyenes használatra a szövetkezetnek“, azt az egy hektár húsz árt?
– Tud itt valami erőszakról, hogy nyomták be a népet a JRD-be?
– Még mielőtt beadta a földet, kontingenseket kellett leadniuk – ezt meddig húzták így? Mikor adta be a földet az apja? Mikor adta el 1600 koronáért a disznót és gyalúpadot vett rajta?
– Vstávaj Lenin, Brežnev sa zbláznil! felirat az hol volt 1968-ban Galántán?
-1968, Alsószelivel kapcsolatban említette a rádiót, amit nem tudtak bemérni az oroszok – hogy hívták azt az újságírófélét, aki elmondta magának, hogy volt ezzel a rádióval és ő mi volt ott a rádióban? És hol volt a rádió? És fekete asszonyt is említett…
– Maga már 1968-ban intézkedett is, hogy magánvállakozó legyen? Konkrétan mit?
– Említette a normovačot – erről és a normákról mondjon valamit…
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.