Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Selmeczi János Selmeczi János – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Selmeczi János

Selmeczi János (Negyed [Neded])

Az interjú(k) témái: rövidebb életútinterjú 1938-1968; kiemelt téma az 1956-os forradalom és Csehszlovákia

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések: A visszaemlékezővel a Fórum Kisebbségkutató Intézet kamerás felvételt is készített az “1956 – az elfelejtett forradalom” c. dokumentumfilm projektje keretében, a visszaemlékező a dokumentumfilm egyik szereplője.

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

Az első interjú (2017.VI.5.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A második interjú (2018.III.13.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet.

A 3. interjúról (2018.IX.11.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

. A katonaságnál Domažlicén valami olyanról volt szó, hogy talán Kóreába mennek ki a katonák – nem inkább aszuezi krízis volt akkor?

. Az altiszti iskoláról mondjon többet – hol volt? Első éven maga tanult ott, aztán másik éven már maga tanított? Tisztekről, tanulásról…

. A katonaságnál a körülmények – ennivaló, lakás;

. Nagygyakorlatok; ideológiai képzés, későbbi behívók

. Felszerelésük a német katonáknak? Milyen alakulat volt ez? Mikortól meddig voltak?

. A magyar katonákról mondjon valamit – felszerelés, mikortól meddig voltak? De nem csak a maguk udvarán voltak, hanem máshol is?

. Említette a munkaszolgálatosokat – ezek hol voltak elszállásolva? Be is vetették őket munkára? Rossz bakancsokban voltak – és a ruházatuk, az egyenruha volt, vagy civilben voltak?

. Nem jártak egy ideig iskolába a légiriadók végett – mikortól? Abszolút nem jártak, vagy csak amikor riadó volt? Rádióban hallották a jelentést – kinek a rádiójában? A faluban volt valami sziréna?

. Említette, hogy sok repülőgép röpült át maguk felett – milyen gyakran mentek át?

. Nevek, születés – két szülő, kilenc gyerek…

. Volt valami éles helyzet, amikor ilyen légiriadó volt és még csak a kis bunker volt meg, az a krumplis verem féle?

. Az apja és neki az öccse csináltak nagy bunkert – ez ki volt adva parancsba, hogy kellett csinálni?

. Elsötétítés, röplapok, ezüst szalagok…

. Három pár lovon mentek a német katonák, húzták az ágyúkat – ezeket hova vitték?

. Egy asszony jött le a padlásról, agyonlőtték a jehovista, vagy baptista templom mellett – hogy hívták? repülők, vagy oroszok lőtték le? Mikor volt ez?

. Egy magyart, Tóth Gyulát lelőttek – olyat mondott, hogy ment a burgundis veremhez – mi végett, répát kiszedni? Az el is lett itt temetve?

. A németek a töltésen agyonlőtték az oosz katonát meg a lovát is – el lett itt temetve? Melyik parton voltak a németek és melyik parton az orosz?

. Gyújtóbombákat dobáltak az oroszok – mikor volt ez? Ez is akkor volt, amikor a szomszédban égett a kazal? Csak egyszer dobáltak gyújtóbombákat?

. Magukat is kitelepítették volna Magyarországra – az öregapjának gyomorrákja volt, apja valamit jelentett, a két testvére meg nem, és ezért telepítették át őket – ez hogy volt? Hova kerültek volna ki? Aztán tartották a kapcsolatot a családdal? Mikor látták őket először, mikor jöhettek ők ide, mikor maguk oda?

. Valami olyasmit említett, hogy a magyar katona azt mondta, mikor mentek el, hogyha nem hasas a ló, akkor elviszi – ez hogy volt? És ki volt ez?

. Egy zsidó szokott magának száz dollárt küldeni – valami olyasmit említett, hogy valami csukoládéban – ez mi volt? Ki volt ez a zsidó?

. Negyedi orvos, Goldstein – az a háború után mondta az anyjának, hogy csibelevest főzzön a Jenőnek – azt hogy hívták, Feldmár, vagy Feldmajer?

. A Jenő elásatta a ruháit, mielőtt elvitték volna – mi végett kellett azt elásni?

. A németek vittek el maguktól állatokat, vagy levágtak valami állatokat?

. Valami magyar lakott a Feldmajer házon? Ki volt ez? Az meddig lakott ott? A Jenő visszaszerezte a házat?

. A Goldstein (aki Gordonra angolosította a nevét) – az Amerikába ment ki? A családjával mi lett a háború alatt? Mekkora családja volt neki, amikor elhurcolták őket?

. Magát küldözték a sóletért Farkasdra – miért Farkasdon csinálták? Milyen zsidóknak járt sóletért Farkasdra?

. Magyar katonatiszteket említett a deportálásoknál – ezek segítettek? És a csendőrök?

. Aztán gyalog vitték őket el Negyedről, vagy vonaton?

. Említett valami olyasmit, hogy a Varga Lajos bátyra ordított egy szakaszvezető, hogy mit bámul – ez mikor volt és mire bámult?

. Mondta, hogy bántották akkor a zsidókat, az elvitelüknél – kik és hogyan?

. A zsidók bútorait árulták aztán – kik és hol? És csak bútort árultak?

. itt hagyták a házakat és sokan nem jöttek vissza, azokkal, azokat kik kapták meg aztán házakat?

. Mit tudtak maguk erről, hogy hova és miért viszik el a zsidókat? Emlékszik antiszemitizmusra az elvitelük előtt?

. A Lajos öregapja sokat mesélt a frontról és a hadifogságról – ezekről többet…

. Olyat is említett, hogy nem maradt egy ló se az oroszok után, de hogy voltak lovak, amiket nem tudtak átvinni a Vágon és valahol ott hagyták őket – mi lett azokkal a lovakkal?

. Meddig rejtőztek maguknál a nők? Tud esetről, esetekről, hogy megerőszakoltak volna valakit?

. Katolikus templom mellett laktak, két legény, egyiket agyonlőtték az oroszok – kik voltak ezek? Ezek testvérek voltak?

. A magyar csendőrök valami Csajkalukba zárták az embereket – az mi volt?

. Volt itt csendőrlaktanya? Mennyi csendőr volt itt Negyeden?

. Amikor a töltésen lelőtték lovastól az oroszt, később meg akarták keresni a lónak a csülkét – ezt hogy érti, hogy a csülkét? Mit csináltak volna vele?

. Az oroszt azt elvitték – rögtön? Tehát nem temették el itt…

. Említett egy esetet, hogy az orosz katonák egy németnek a túloldalon szétverték a fejét – ez összefüggöt az orosz tiszt lelövésével?

. Jöttek Párkán környékéről oztani lakósok, akiket nagyon sújtott az ottani háború, anyja adott nekik kenyeret, lisztet – mennyien jöttek?

. Zsigárdra járt iskolába – meddig jártak oda? Milyen tanítójuk volt? Milyenek voltak a körülmények? Mikor nyitottak magyar iskolát Negyeden?

. A front végett, a front utáni magyar iskola bezárása végett mennyi iskolát hagyott ki maga? Két évet?

. Ment itt nagyban a zöldségtermelés – ez még 1945 után is ment?

. Említette, hogy volt eset késelésre a magyarok és a betelepültek között – hogy volt ez? És volt több ilyen eset is? Valakinek hogy majdnem elvágták az erét – kinek és milyen erét? Valami más konfliktusok?

. Az öregapja testvérét is áttelepítették – ez hogy volt? Milyenek voltak a szlovákok, akik a helyükre jöttek?

. A katonaságnál az aknavetőkre is képezték – erről többet.

– Milyen volt az újonc, öreg katona viszony?

. Voltak, akik az aknavetős kiképzésnél bementek a kocsmába és maga hagyta  – ezt csak a tartalékosokkal csinálták, ugye? Ezeknek már gondolom voltak háborús tapasztalatai is? Voltak köztük németek is?

. Magából veliteľ čety lett – erről mondjon valamit.

. Mikor jöttek be az oroszok, mikor építették a pontonhídat és mikor szedték szét? Ez hol votl ez a pontonhíd?

. Maga ott volt a Duslo építésénél is – erről mondjon többet.

. Konkrétan milyen nyomást gyakoroltak az apjára a JRD-vel kapcsolatban? És másoknál? 1952-53-ban is volt ilyen nyomás?

KódIE_0425
LakhelyNegyed [Neded]
Születés helyeNegyed [Neded]
Születés időpontja1936-10-10

Selmeczi János - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2017. június 05., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:00:01

Címkék: második világháború / zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / lakosságcsere / romák / bombázás / gyermekkor / oroszok / pontonhíd / Vágkirályfa / röplapok / ezüst szalagok / szövetkezet / sorozás / antiszemitizmus / elsötétítés / légoltalmi óvóhely / magyar katonák / front / hadgyakorlat / Duslo / légiriadó / csendőrök / kollektivizáció / kitelepítés / Nyugat-Németország / rekviráció / orosz megszálók / Magyarország / munkaszolgálatosok / 1942 / 1952 / magyar csendőrök / szuezi krízis / gyújtóbombák / zsidó vagyon
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Selmeczi János - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2018. szeptember 11., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:10:58

Címkék: második világháború / lakosságcsere / bombázás / oroszok / röplapok / orosz megszállók / katonáskodás / Beneš-dekrétumok / Csehszlovák hadsereg / légiriadó / kitelepítés / a második világháború civil áldozatai / Magyarország / 1947 / altiszti iskola / munkaszolgálatosok / sziréna / elsötítés / politikai képzés / gyújtóbomba / tartalékosok / Domažlice / Negyed / orosz röplapok
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésNegyed [Neded]
Rövid URL
ID653497
Módosítás dátuma2023. november 11.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.