A második interjú (2021.V.13.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 3. interjú (2021.V.14.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 4. interjú (2021.V.20.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

Az 5. interjú (2021.V.20.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 6. interjúról (2022.I.5.) ez idáig nem készült átirat. A visszaemlékező a 6. – 8. interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

1 – Kilencen voltak testvérek, maga volt a legöregebb – hogy hívták a testvéreit és milyen évben születtek?

2 – Családtagok, ismerősök az I. világháborúban – nagyapjai, mások.

3 – Tudja hol volt katonaságon az apja az első republika alatt?

4 – Hogy hívták a tanítónénit, aki 1938 szeptemberében vitte magukat imádkozni, hogy ne legyen háború?

5 – Azt mondta, hogy elmaradt akkor a búcsúi mulatság is – de azért ringispírek voltak? Valami szinten azért a búcsút megtartották?

6 – Említette, hogy a magyarok bejövetele előtt, mikor még olyan háborús hangulat volt, volt olyan, hogy vasat kongattak meg valakik, és akkor el kellett hagyni az utcát – és volt is ilyen, hogy megkongatták? Mi végett? És kik voltak ezek, akik erre felvigyáztak?

7 – Apja Izsát és Dunaszerdahelyt említette, hogy ott volt munkaszolgálatos – konkrétan miket csináltak? És hogy még két vagy három csütörtökivel sikerült neki hazajönni közvetlen az oroszok előtt – kik voltak ezek a csütörtökiek?

8 – Családtagok, ismerősök a II. világháborúban – apján és férjén kívül (azokat már megvitattuk).

9 – Állami ünnepek 1938 után – március 15. augusztus 20.

10 – A Horthy éráról azt lehet tudni, hogy erősen antikommunista, szovjetellenes volt – erről tud valami példát mondani, hogyan mutatkozott ez meg? Milyen volt a propaganda a szovjetekről, bolsevistákról?

11 – Erdélyből jöttek munkára emberek, Békén és Csütörtökben is voltal, négyet ismert is közülük – hogy hívták őket, pl. azt a nőt, aki itt ment férjhez? És összesen mennyien lehettek itt 1945-ig? Milyen munkákat vállaltak, és hogyan volt megoldva a lakásuk?

12 – Front előtti hónapokban nem tud valami menekültekről?

13 – Tud valami anyaországi tisztviselőkről, akik megjelentek 1938 után?

14 – Mivel foglalkoztak a Reichentálék? Egyik lány volt az Irénke, a többit azt hogy hívták? És a szülőket?

15 – Antiszemitizmus. Mit lehetett akkor tudni a holokausztról?

16 – Említette, hogy valamelyik cigány hölgy örökli a péró területét – ki ő?

17 – A Síposék még Bécsbe is eljártak muzsikálni – ez a cigányzenekar meddig létezett körülbelül?

18 – A csütörtöki cigányok – viszony a többséggel, diszkrimináció.

19 – Oláhcigányok, vándorcigányok.

20 – Hogy hívták a Flóri bácsit, a szlovákot, aki magyarok alatt is Csütörtökön maradt? Hogyan került Csütörtökbe? Mennyi gyereke volt?

21 – Faragó Imre Vörösmajorban maradt mint kocsmáros 1945 után is?

22 – Vörösmajorban tudja mi lett a családokkal a JRD-vel kapcsolatban? Akkor nem hagyták ott Vörösmajort az emberek?

23 – Csihek nevű lengyel – az hogyan kerülhetett ide? Mi volt a foglalkozása akkor a magyarok alatt? És később valami hivatalnok volt – hol?

24 – Ha meglátod a kakastollas oláhverő vitéz magyar bakákat… – ez ének volt? Van ennek folytatása is? Ezt hol hallotta?

25 – Hogyan nézett ki a légvédelmi bunkerjuk? Tehát a rádió szerint mentek el bunkerba – a többi falusi hogyan tudta meg, hogy légiriadó van?

26 – Milyen időszakban voltak legsűrűbbek ezek a légiriadók és a repülők átrepülései?

27 – Amikor elküldték magukat haza az iskolából, a légiriadó meddig tartott? És aztán még visszamentek az iskolába?

28 – Mikortól kezdődött ez, hogy el kellett sötétíteni az ablakokat? Ez már csak Békén kezdődött maguknak?

29 – Az iskolában a nyilas érában úgy kellett köszönni a tanítónak, hogy Kitartás, éljen Szálasi – a tanítójuk az szimpatizált a nyilasokkal?

30 – A háború alatt és a szocializmus alatt is hallgattak idegen, betiltott rádióadókat? (BBC magyar adása, Amerika hangja, Szabad Európa…)

31 – Említette a tankcsapdát, amit a munkaszolgálatosok építettek – az mekkora volt, honnan hova húzódott? Mi lett vele a front után? Tud még valami más előkészületekre a front előtt?

32 – Kb. mikor jelentek meg Békén magyar alakulatok? Említette, hogy volt nekik valami traktoruk – de az az övéké volt? Mert említett valami Dübögős Vargát…

33 – Munkaszolgálatosok április elsején kártyáztak a kertészetben egy placcon, és akkor valami belövés volt, állítólag Légről. Jól értem, hogy az oroszok lőttek be, és a Schmidt kertet érte a lövés? Csak egy lövés volt?

34 – Maguk is aztak valami civil ruhát a munkaszolgálatosoknak, hogy kivetkőzzenek az egyenruhából?

35 – Meddig működtek ezek a rendfenttartók Békén a front után? És volt eset, hogy valami problémát, rendbontást oldottak? Négyen voltak – az apján kívül még ki? És ha járőröztek, akkor egyszerre hányan? És csak éjjelente?

36 – A Grünfeld melyik kocsmában volt, amikor énekelték az emberek az Internacionálét? És Csütörtökben aztán milyen funkcióban volt?

37 – Akkor, 1945. május 9-én (szerdai nap), mikor az orosz bejött a csütörtöki templomba, maga is ott volt a misén? Ez valami ünnepnap volt? És meg is szólaltak aztán a harangok?

38 – Gazsik László esetén kívül, akit lelőtt az orosz, még milyen esetek voltak oroszokkal kapcsolatban Csütörtökben?

39 – Mit tud mondani a békei és a csütörtöki leventékről, mielőtt 1944/45 telén elvitték őket Németországba?

40 – Hogy hívták azt a parancsnokot, aki kivitte a leventéket Csütörtökről? És ő csütörtöki volt?

41 – Hogy hívták az unokabátyját, aki mesélt a németországi kivitelről, és valami ottani rabok őrizéséről?

42 – A férje szlovák iskolába járt, ez is hozzásegíthetett ahhoz, hogy hazajött korábban a fogságból – hol járt szlovák iskolába?

43 – Körülbelül mennyi leventét vihettek el Németországba Békéről, és mennyit Csütörtökből?

44 – Egy békei levente, Kovács Lajos meghalt Németországban – nem tudja hogyan? És ott is lett eltemetve?

45 – Volt olyan ének, hogy Úszor a végállomás, nagy ott a sürgés-forgás… – ennek van folytatása is? El tudná ezt énekelni?

46 – Reichental Irénnek egy Mesežnikov nevű férje lett – de az rokonságban volt azzal a politológussal, aki az Új Szóban is szokott lenni?

47 – Hol volt az az őrbódé az országhatáron, amit említett a határvadászokkal kapcsolatban?

48 – Hátország segítsége a frontnak. Hírek a frontról.

49 – Háborús károk rendezése, civilek munkáltatása.

50 – Milyen volt az árúforgalom a front után? Esetleg tud valami segélyezésről, pl. UNRRA csomagokról a front után?

51 – Magyar nyelv használata 1945 és 1948 között. Magyarellenes intézkedések.

52 – Machút Jánt említette – ő jegyző volt, vagy komiszár? Mit tud róla, milyen vezető volt?

53 – A Horváth Péter, annak milyen funkciója volt? És milyen vezető volt?

54 – Említette, hogy valakik még a deportálások előtt, talán deportálások elől menekültek át Magyarországra – itt mennyi csütörtökiről van szó, és kik voltak ezek? És általában hova kerültek? Voltak, akik aztán visszatértek?

55 – Miért döntött úgy, hogy inkább a JRD-be megy könyvelőnek, minthogy a Baťánál folytatná a munkát?

56 – Mikor dolgozott széntelepen? Én olyat is hallottam, hogy problémák voltak néha a szénnel, néha komplikált volt beszerezni… Voltak más ellátási problémák is a szocvialista korszakban?

57 – Az első JRD-vel kapcsolatban említette a Nemec bácsit – ki volt ő? És milyen ember volt?

58 – Gondolom ment az agitálás a gazdák között, hogy lépjenek be a JRD-be – ez hogy volt?

59 – Csak a Kiss Sándor csukták be börtönbe? Meddig volt börtönben? És aztán mi lett vele?

60 – Amikor 1953-ban léptek be a gazdák a JRD-be – ez milyen gyorsan ment, hogy beléptek? Maga akkor ott volt már mint könyvelő és látta, hogyan írják alá a belépést – milyen érzésekkel mentek be a JRD-be? Nem sajnálta ezeket az embereket? Később aztán milyen lett a helyzetük a JRD-ben? Megbékéltek ezzel? Mert a JRD egészen 1960-ig nem ment nagyon jól…

61 – A traktorállomásról mondjon bővebben. Apjának ott milyen funkciója volt? Ő is JRD tagnak számított? Ki volt a traktorállomás elnöke, akit érderkelt a foci? És direkt a traktorállomásnak volt külön focicsapata? Milyen focisták voltak?

62 – Elejével, amikor még nem voltak közös istállók a JRD-nek, hogyan oldották meg az állatok helyét?

63 – Tudja is, hogy mennyi kontingenst írtak ki az egyes terményekre, a tejre, disznóra, más állatra, tojásra, gabonára? Tud padláslesöprésekről vagy más erőszakról és hogy kik vettek ebben részt?

64 – A JRD elnökön és magán kívül még kik voltak a JRD irodában? Milyen részekből állt akkor az ötvenes években egy JRD?

65 – Ki volt az a legényember, akinek sikerült kívül maradnia a JRD-ből? Hogyan tudta ezt megoldani? És később, a hatvanas években és az után is magángazdálkodott?

66 -1960-tól a csütörtöki JRD a gombai állami birtok vette át – erről az állami birtokról mondjon többet, mi tartozott alá, hogyan működött, milyen volt a vezetőség, és hogyan változott ott a helyzete.

67 – A határ melyik részében voltak a tagföldek, a záhumenky? Egy tagnak mennyi földterület járt ezekből a záhumenky földekből? Ha pl. volt három családtag a JRD-ben, az mennyit kapott? Volt olyan lehetőség is, hogy aki nem akart foglalkozni ezzel a záhumenky-val, kiadhatta másnak, JRD tagnak, vagy JRD kívüli embernek is?

68 – Említette, hogy volt valami Sztalinról szóló nóta, valami Szulikoj…

69 – Azért valami aztán kitudódott Sztalinról, miket csinált?

70 – Maga a férjével kb. húszezer koronát veszítettek a pénzváltásban – a szülei mennyit veszítettek?

71 – Úgy lehet érteni, hogy bezárt minden üzlet a pénzválás előtt? Meddig tartott beváltani a pénzt és meddig voltak bezárva az üzletek?

72 – Hogy hívták azt a Laci bácsit, akinek valaki azt ajánlotta még a pénzbeváltás előtt, hogy vegyen mosógépet?

73 – Nem gondolkodtak azon, hogyan lehetne megmenteni a beváltandó pénzt? Például mással beváltatni?

74 – A Róza néni, a magyarországi rokon, aki az 1956-as forradalom alatt látogatóban volt – csak egyedül volt? Akkor már Pesten lakott ő? Voltak később látogatóban Pesten? Akkor mit láttak, mit tudtak meg, hogyan élték át a forradalmat?

75 – Hogy hívták azt a hölgyet, akivel mindenszentekkor találkozott a temetőben 1956-ban, és sírdogált, hogy nem tud hazamenni?

76 – Kik voltak a rokonok Kazincbarcikán, akiknél látogatóban voltak a testvérei 1968 augusztusában? Melyik testvérei voltak látogatóban náluk?

77 – Hogy hívták azt a politikai referenset, aki az állami birtoknál volt, aztán 1968 után ő halgatta ki az embereket? Miket kérdezett maguktól akkor? Milyen funkció volt ez a politikai referens, milyen feladatai voltak?

78 – Mit tud mondani a káderezésről?

79 – Hogy hívják az 1958-as lányát?

80 – Hogy hívják azt a magyarországi irodalmárt, aki 1968-ban mint iskolás gyerek felírta az útra, hogy Éljen Dubček? Hol volt konkrétan ezt a felirat? Nem lett ebből problémája? Más ilyen feliratokról nem tud?

81 – Nem féltek attól hogy esetleg háború lesz? Nem kezdtek nagyban bevásárolni akkor az emberek?

82 – Nem nőt meg akkori időben a magyarellenesség?

83 – Azért gondolom akkor is nézték a tévét, hallgatták a rádiót…

84 – Mikor lépett be a pártba a férje? És mi végett? Hallotta a férjét, hogy kritizálta volna valami szinten a rendszert, esetleg pártemberek viselkedését?

85 -Tud példát arra, hogy valami funkciósok visszaéltek a hatalmukkal? Vagy hogy előnyökben részesültek?

86 – Hogyan emlékszik a szocialista ünnepekre, pl. május 1-jére, február 25-re, november 7-re, nőnapra?

87 – Tud olyan csütörtökiről, aki a szocialista korszakban diszidált, emigrált?

88 – Gondolom az évtizedek alatt jártak át Magyarországra rokonokhoz, kirándulásokra – erről.

89 – Azért valami szinten fogyelték, hogy hogyan ment a rendszerváltás a szomszédos országokban? Lengyelországban, Szovjetunióban, Magyarországon, Romániában?

A 7. interjúról (2022.I.20.) ez idáig nem készült átirat.

A 8. interjúról (2022.I.21.) ez idáig nem készült átirat.