Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Simkó Lászlóné Balogh Irén Simkó Lászlóné Balogh Irén – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Simkó Lászlóné Balogh Irén

Simkó Lászlóné Balogh Irén (Királyrév [Kráľov Brod])

Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968

Egyéb mellékletek: dokumentáció

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2018.IX.12.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) a család, apaja vasútas, 1918 után kidobták;

(2) 1. világhábúrúban vett részt; hazajött a családjával; vasút után gazdálkodott;

(3) Esterházy pártjának volt a titkára; jártak gyűlésekre, Prešovban megdobálták őket a szlovákok;

(4) testvérekről; Szarka Gyula nagymamája rokon volt; Masaryk a keresztapja; magyarországi kongresszuson volt az apja, lődöztek rá a határon;

(5) 1938 búcsúján jöttek be a magyarok; Gördi Ferenc mondt a talpra magyart, 1945-ben az oroszok megverték; mulatság is volt;

(6) apja politizálásáról, Kardos Győzőről;

(7) a porbokai szlovákokat kirabolták a cselédjeik 1938-ban, a magyar csendőrök megverték tetteseket;

(8) jó volt a viszony a porbokaiakkal, de a gyerekek össze szoktak verekedni;

(9) két család ment el Porbokáról 1938 után – Malak és Pavlovics; Porboka, Slovenské Pole, Úrföld;

(10) 1944-ben már nem voltak zsidó családok Királyrévben;

(11) cigányok nem voltak Királyrévben;

(12) 1944-ben leesett Zsigárdnál a repülőgép – légicsata volt, potyogtak a hüvelyek a levegőből, akkor pottyant bomba a Szíveíszre;

(13) légiriadók, félre lett verve a harang; a rádiókat be kellett adni;

(14) németek 1944 karácsonyán; az után magyar katonák jöttek;

(15) tejért ment az utolsó napon, Balogh József nagybácsi előtt agyonlőttek egy németet;

(16) Oncsa – a híd mögötti rész, ahol ONCSA házak voltak – még a háború után is fizették őket az államnak;

(17) oroszoknak voltak ágyúik a kertben, amikkel a németekre lőttek a templomon keresztül, Nádszeg irányába; volt velük egy félmagyar is (apja első háborúban maradt Oroszországban)

(18) kozákok – egy kozák lopta a szárított kukoricakalászokat, Irén néni rászólt, eltaszította;

(19) telefonista orosz tisztek – betörtek garázdálkodó oroszok, az egyik tiszt kizavarta őket;

(20) csavargó orosz katonák ellopták a borbélykészletet, meg egy vekkert;

(21) Oncsán volt szeszgyár, ott üldözték az asszonyokat az oroszok;

(22) a kocsmában rejtőztek a front alatt, a Barcsi Jancsit, a gyereket majdnem eltalálta egy golyó;

(23) halott katonák sírjai: iskolaudvarban három orosz; dögtemető mellett egy német; Dombocban egy orosz; egy katona Alsóhatár felé;

(24) szlovák postamester, aki a leventéket verte, mert leventesapkájuk volt;

(25) Šíder és Rebrikár komiszárok; Rebrikárt nem engedték az asszonyok a plébániába költözni;

(26) postások – Szitásék, aztán németek;

(27) röviden a kitelepítésekről és a deportálásokról;

(28) nyilasokról – egy részük Magyarországra szökött, aztán a családjaikat is utánuk telepítették; Bede József, 1928-as, katonaszökevényeket keresett, aztán az apját becsukták; nyilasok: Kocsis Árpád, Fülöp József, Szarka János;

(29) fehérlaposok voltak, de nem vlt második transzport;

(30) Gyula bátyja fogságban volt, aztán cseh gazdánál; a későbbi férje orosz fogságból szökött meg; úgy a Pista bátyja is;

(31) felsorolja, kiket telepítettek ki; tartották a kapcsolatot;

(32) az áttelepültek közül sokan nem is tudtak szlovákul; nem voltak konfliktusok velük; egy „hegyitót“, Pamula, azt megverték;

(33) deportációk; helyettük jöttek a romániai szlovákok;

(34) a front után fejezte be az iskolát;

(35) már 1945-ben elvették a földjeiket; az édesanyja nem kapott pénzt az ura után; pékség működött náluk;

(36) mi a véleménye a kommunizmusról; anyja végül 1950-től kapott nyugdíjat;

(37) 1953-as pénzváltás – veszítettek pénzt;

(38) Sztálin és Gottwald halála – gyászszertartás az öreg községháza előtt;

(39) 1956-os forradalom – rádióban hallotta;

(40) 1968 – egy rokon gyerek provokálta az orosz katonákat;

A második interjúról (2019.IXI.30.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

– Jól értem? A Zichy gróf segítette be az apját a vasúthoz?

– Mikor házasodtak a szülei? Akkor már a vasútnál volt az édesapja? Az édesanyját hogy hívták?

– Milyen évben tették ki az édesapját a vasútról Szilágyzelléről?

– A pohár, amit az apja hozott Oroszországból, az még megvan?

– Az első világháború alatt hol lakott az édesanyja a gyerekekkel? És miből tudott megélni?

– A háborúból jött haza páncélozott vonattal, románok lőttek rá – tehát a családjával jöttt hazafele – honnan? És aztán folytatta a vasútas munkát, ugye? És hol Szilágyzelén kívül?

– Egész négy évig volt a háborúban az édesapja?

– Ez a Csapos plébános, akivel Prešovban volt az apja, ez királyrévi plébános volt?

– Azt mondta, hogy az első republika alatt üldözték az apját – konkrét példát tud erről mondani?

– Az apja temetésen voltak valami politikusok is? Például az Esterházy?

– A csehszlovák idő alatt járt az édesapja a Kardos Győzővel falukra? Milyen tájon, inkább csak itt? És ott mit csináltak? Gyűléseztek, vagy agitáltak?

– Titktár volt a Esterházy pártjában – ez milyen magas funkció volt a pártban? Volt valami választott funkcióban is az apja?

– Amikor itt volt maguknák az Esterházy, akkor konkrétan volt itt valami gyűlés, vagy valami hasonló? És hogyan emlékszik Esterházyra – akár milyen apúró emlék arról, amikor itt volt…

– Hogyan tudtak megélni az aédesapja halála után?

– Az a levél, amiben írták, hogy a Masaryk 200 koronát küld a keresztülő megrendezésére – azt Masaryk is áláírta? És hova lett az a papír? De gondolom magának azért más volt a keresztapja… Ki?

– Nem Eucharisztikus világkongresszus volt az, amin részt vett az apja? És kivel volt ott? Miért feketén mentek át a Dunán? Nem volt útlevele?

-1938, a sárbogárdi katona aztán másnap maguknál ebédelt?

– Az édesapja nem szólalt fel akkor, a magyarok bejövetelénél?

– Egy a fiatalember (hány éves?), aki elszavalta a talpra magyart – Gördi Ferenc? És mikor elverték az oroszok – valaki beárulhatta őt nekik, vagy hogy volt ez? Csak ez végett verhették meg? Vagy esetleg angazsálódhatott?

– Tehát a magyar katonaság lóháton jött be – gyalogosok nem is voltak?

– A porbokaiakat kirabolták 1938-ban – ezek az ő cselédjeik voltak, vagy napszámnosok, részaratók? Ez mikor történt pontosabban?

– A csendőrségről még tud más példát is mondani?

– Mi lett a Malakék/Malachék és a Pavlovicsék házával, birtokával 1938 és 1945 között? Esetleg voltak itt vitézek?

– Tehát akkor volt Úrföld és volt Porboka – hol mennyi telepes volt és mi lett velük 1938 után?

– Zsidók – Krauséknak rőfös üzletük volt – és a többi két család neve, foglalkozása?

– Emlékszik abból az időszakból valami antiszemitizmusra?

– Hogy magyarázza azt, hogy itt a faluban nem voltak cigányok?

– Amikor 1944-ben leesett Zsigárdnál a repülőgép, kapálni volt – ki volt ez a Terka, a Mihály bácsinak a lánya? Esetleg ejtőernyősöket nem látott? A Szíveíszben voltak megnézni a bombatölcséreket? Mennyi bombáról volt ott szó? Ezen kívül tud esetről, hogy itt a környéken esett le bomba (még a front előtt)?

– A rádión keresztül, ami s zertárban volt, abból tudták meg , hogy légiriadó volt – volt valaki, akinek mindig figyelni kellett a rádiót? És ki verte aztán félre a harangot? Milyen gyakoriak voltak ezek a légiriadók?

– Röplapok, ezüstös szalagok…

– Azt mondta, hogy le kellett adni a rádiókat – mikor? És maguknak is? És akkor mennyi rádió lehetett a faluban? Akkor, vagy később is, tudtak hallgatni idegen, ellenséges adókat?

– Hogy nézett ki ez a bunkerjuk maguknak?

– A németek után magyar katonák jöttek – azok mennyien voltak maguknál? És mit tud róluk mondani?

– Összefoglalni milyen csapatok voltak itt a faluban, németek, magyarok, oroszok…

– Hova futottak akkor a németek, miután agyonlőtték a Józsi nagybácsija előtt azt a németet? Át akartak a hídon menni Nádszeg felé? Tehát akkor honna lődöztek az oroszok, amikor lelőtték a németet? Térkép…

– Maga a front után az Oncsába került menyecskének – hogy nézett ki egy ilyen Oncsa ház?

– Tehát akkor az oroszoknak voltak itt ágyúik a kertben, amikkel a németekre lőttek a templomon keresztül, Nádszeg irányába, ugye? És kertjük kapott vissza valami találatot? Tehát nem tankok voltak ezek, ugye? Ágyúk, vagy aknavetők? Medig voltak aztán itt? Máshol a faluban nem tud ilyen orosz tankokról, ágyúkról?

– A németknek, magyaroknak voltak itt valami ágyúik, vagy tankok?

– A kozák lopta a szárított kukoricakalászokat, maga rászólt, eltaszította – az a félmagyar orosz katona szólt rá, hogy hagyja magát? Több kozák is volt a faluban? Még mit tud róluk? Gondolom ezek is csak átmentek a falun…

– Mennyi telefonista tiszt volt maguknál és mikortól meddig voltak? És volt valami telefonféléjük, és kommunikáltak vele?

– Jól értem? Bent voltak a tisztek, és akkor kintről betörtek oda más, garázdálkodó oroszok, akik nem tudták, hogy ott maguknál tisztek vannak, ugye? Ez pontosan akkor volt, mikor maga akasztotta fel a drótot a plafonra?

– Állatokat, bicikliket, mást nem loptak az oroszok?

– Hogyan volt az élelmezésük a németeknek, magyaroknak és az oroszoknak?

– Oncsán kié volt a szeszfőzde?

– Le volt robbantva a híd – arra hogyan emlékszik? Aztán hogyan lett megcsinálva?

– Valami agyhártyagyulladásos lányt vittek át ladikkal – ki volt ez, és hova vitték őt?

– A nők gondolom bújdostak az oroszok elől – tud erről valamit? Volt olyan nő, akit megerőszakoltak az oroszok?

– A kocsmában rejtőztek a front alatt – ez melyik napon, éjjelen volt? Ez már az után volt, mikor ment a tejért és agyonlőtték a németet? Ki volt az a Papp Pista, aki odahívta magukat?

– Azt mondja, hogy nem lehetett magyarul beszélni az utcán? Vagy a miséken a prédikáció lehetett magyarul? A postamesteren (neve?) kívül ki tudta ezt ellenőrízni? Nem voltak itt szlovák katonák, vagy partizánok?

– Faluvezetőség 1945 előtt és után. Šíder és Rebrikár komiszárok

– Összefoglalom: a Szitásék voltak itt a postások, még valamikor 1942 előtt mentek Magyarországra, és valamikor 1942 előtt jöttek helyettük németek – hogy hívták őket? Ezek nem inkább magyarországi svábok voltak?

– Bede József, 1928-as, katonaszökevényeket keresett, aztán az apját becsukták – az meddig volt börtönben? Aztán itt maradt a család? Ki volt a másik, akit becsuktak?

– Nyilasok: Kocsis Árpád (iskolaigazgató), Fülöp József (tanító), Szarka János – az mivel foglalkozott? És tud róluk valamit, hogy mit csináltak mint nyilasok?

– Emlékszik is arra, ahogyan megkapták a fehérlapot? Reszlovakizációról tud valamit?

– Emlékszik arra a napra, amikor kivitték a leventéket? Ez mikor volt és ki szervezte ezt?

– Kitelepítettek: Hermina nénje, az az apjának a testvére volt? A fiát hogy hívták? Ferenc?

– Hogy hívták azt a kocsmárost, meg a sógorát, akik megverték a Pamulát?

– Voltak aztán vegyes házasságok is?

– Egy barátnőjét deportálták Csehországba, Gladics/Ladics Katit…

– Azok, akik a deportáltak helyett jöttek ide, a nyusnyákok, romániai szlovákok – azokról mit tud mondani?

– Hogy hívták az öreg tanítót, aki a front után tanította magukat? A magyar tanítókkal mi lett a front után?

– Erről nincs papírja, hogy mi alapján vették el maguktól a földeket 1945-ben? Vagy hogy mi alapján nem adtak aza anyjának pénzt az apja után? Ki volt ez az ember, aki azt mondta, hogy nagy magyar volt az édesapja, ezért nem jár maguknak pénz?

– Hol dolgozott maga akkor?

– A pékség az meddig működött itt maguknál? És hogyhogy itt maguknál épült ez?

– Tud olyanról, hogy a kommunisták visszaéltek a hatalmukkal, itt a faluban? Tud olyanról, hogy valakit lecsuktak volna? Akár a kollektivizáció alatt… Erről mit tud, hogyan kényszerítették az embereket a JRD-be?

– Tehát akkor 1953-ban volt maguknak pénzük, ami a pénzváltásban elúszott, ugye? Mennyi pénzről volt ott szó? És az anyósának olyan nagy szava volt, hogy nem vettek rajta semmit?

– Külön volt gyászszertartás a Sztalinnak meg a Gottwaldnak is? Vagy egyszerre? Kik szólaltak fel? Akkor maguk mit tudtak Sztálinról meg a Gottwaldról?

– A magyar forradalommal kapcsolatban azt említette, hogy a rádióban hallotta a lövéseket – milyen gyerekek voltak azok, akik a platnyin megsütötték a tésztát?

– Annak a könyvnek a címét nem tudja, ami a forradalomról keringett itt a faluban? Nem valami fehér könyv volt ez? Biztos hogy kommunistaellenes könyv volt? Így általában az itteniek szompatizáltak a magyar forradalmárokkal? Nem tud esetről, hogy valaki problémákba került? Itt van például Szarka Marika néni…

-1968-ban átmentek itt a falun az oroszok/magyarok – milyen irányból merre vonultak? Mert azt mondta, hogy Nádszegről is meg Pered felől is mentek…

– Maguk akkor kukoricát szedtek – akkor még nem tudott arról senki, hogy éjjel volt a megszállás?

– Hogy hívták az unokatetsvérének a fiát, aki provokálta az orosz katonát a kocsma előtt? Mit mutatott az orosz katonának? Más példát nem tud mondani, hogy égy kommunikáltak az emberek a katonákkal?

KódIE_0430
LakhelyKirályrév [Kráľov Brod]
Születés helyeKirályrév [Kráľov Brod]
Születés időpontja19301024

Simkó Lászlóné Balogh Irén - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2018. szeptember 12., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:53:58

Címkék: második világháború / leventék / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / 1938 / impériumváltás / zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / romák / pénzváltás 1953 / bombázás / gyermekkor / németek / német katonák / oroszok / röplapok / ezüst szalagok / honvédek / első bécsi döntés / első Csehszlovák köztársaság / 1944 / nyilasok / orosz megszállók / katonaszökevények / ONCSA házak / légoltalmi óvóhely / Királyrév / magyar katonák / szocializmus / deportáció / Gottwald / 1953 / kozákok / légiriadó / Csehország / család / kitelepítés / orosz katonák / 1948 / repülőgép / fehér lap / Jaross Andor / Eperjes / Sztálin / Esterházy / Országos Keresztényszocialista Párt / Zichy gróf / 1918 / agitáció / Eucharisztikus világkongresszus / Királyrévi búcsú / Alsóhatár / magyarországi svábok / romániai szlovákok / nyusnyákok
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Simkó Lászlóné Balogh Irén - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2019. szeptember 30., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:29:05

Címkék: zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / első világháború / romák / bombázás / gyermekkor / német katonák / első Csehszlovák köztársaság / 1968 / zsidó családok / ONCSA házak / légoltalmi óvóhely / Királyrév / magyar katonák / front / kozákok / légiriadó / család / vitézi rend / Szabad Európa / magyar csendőrök / hídrobbantás / falubíró / Zichy gróf / rádiók / rádiók begyűjtése
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésKirályrév [Kráľov Brod]
Rövid URL
ID653507
Módosítás dátuma2023. november 11.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.