Az első interjú (2013.XI.21.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, családm testvérek, iskolák;

(2) SAS behívó, másnap Somorján gyülekezés, öt korosztályt; Somorjáról Püspökiig; éjszakázás Püspökin, másnap pihenő, este indulás – Dévényújfalu, Marchegg és egy faluban aludtak át;

(3) bevagonírozás, indulás Dievenow felé; marhavagonokkal, inkább éjjelente, nagy szerelvény volt; német katonák (nem nyilasok) voltak a kiséret; Egerben megálltak, de csak egy órára;

(4) Dievenow, civil ruha „hazaküldése“, német katonai ruhákat kaptak; tankcsapdák ásása a tengerparton; később nagy tankcsata is volt ott;

(5) február vége felé kivonulás, helyükre hitlkerjugendok páncéltörőkkel; napirenden a bombázások- csak röviden; gyalog Warenig, naponta 40-50 km, teljes felszereléssel, de nem volt fegyver; addig nem is volt fegyveres kiképzésük;

(6) Dievenowban szétosztás – 1924 – vonatkísérő légvédelmisták; később az 1927, 1928-asok máshova, azok nem kaptak különösebb kiképzést;

(7) Warenig öt hat napig mentek, Warenban nem maradtak, bevagonírozás, irány Kiel és Heidkate; a Vilmos császár csatorna (Kiel Canal); hatalmas legelő; föld alatti aluljárók, U-boot-okat gyártottak;

(8) katonai kiképzés – tűzóltó kiképzés; a tűzóltókat hajókon, de szárazföldön is bevetették – városokban betongyűrűkben; speciálistűzóltó kiképzés volt – nem fejtette ki;

(9) kiképzés – nem durva, de szigorú rend, reggel hatkor ébresztő, naponta orvosi ellenőrzés 6 és 8 között, fél tizenkettőig kiképzés, aztán ebéd – az ok volt, de nem sok; reggel kapták az uzsonnát;

(10) Heidkateban tengerész ruhára cserélték a katonaruhát; a kiképzést nehezen lehetne elmagyarázni; már nem volt idő bevetésre; a kiképzőtáborban érte a háború vége (máj. 3.);

(11) május 3. – éjjel robbanások – a németek saját löszereiket robbangatták; 6-án egy angol autó jött, németekre hagyta a vezetést; Warenből Kielbe – Neumünster – nagy bombázást kaptak;

(12) Heidkate-t nem bombázták, de Kielt annál jobban, naponta voltak légiriadók; áprílis 27-én volt egy nagy bombázás;

(13) Kieli hadikikötő, tengeralattjáró gyár, mondták is, hogy robbantsák a gyárt; az előtt láttak nagy tengeralattjáró alkatrészeket;

(14) a németek közérzete a háború végén – katonák, akik négy évig fronton voltak, és otthon nem maradt semmilyük;katonák kaptak enni, de civilekneknehezebb volt; a német tisztjeik emberségesek voltak, a tisztek egy asztalnál ettek a közkatonákkal; barátságosak, de szolgálatban szigorúak, de nem bántak rosszul, lehethogy azért, mert fiatalok voltak még;

(15) Heidkate nem kapott bombázást; Hamburgon keresztül mentek Kielbe – Hamburg is szét volt bombázva, de a civilek vasárnap is dolgoztak, rend volt;

(16) Heidkate után tengerparton voltak elszállásolva, egészen november 1.-ig; angol kiséretben a tengerpartra, szabad ég alatt kellett elszállásolni; a skótok viselkedtek gyalázatosan; SS tetoválások keresése; noivemberig voltak tengerparton, de egypár áthelyezés volt;

(17) hidegebb lett, bevagonírozás, irány Bocholt – valamikori német politikai tábor, 8300 ember volt ott; személyazonosság felmérések, külön voltak a magyarok (magyar egyenruhában) és Feri bácsiék (német egyenruha); naponta kétszer sorakozó, névsorolvasás, de külömben lehetett kijárni Bocholtba, angolok voltak az őrök;

(18) az angol katonákról – később már barátságosak voltak; a táborrból kivitték dolgozni, benzint csapoltak, egy katona ledobott egy csomagot a földre, és mondta, hogy egye meg; angol helyőrségi konyha, a megnem evett disznórészeket leöntötték benzinnel, felgyújtották;

(19) az ellátás – inkább koplaltak, volt hogy három négynapig nem ettek; két kilós konzerv negyven embernek stb.;

(20) a névsorolvasáskor tudta, hogy hányan voltak; Vass vezérkari ezredes volt a főnök; magyra tiszteknek már tiszti kaszinójuk volt;

(21) december 20. körül – csehszlovák bizottság, vizsgálat;

(22) február közepe – Bocholtból Borghorstba – akkor már az 1927-esek és az 1928-asok is ott voltak; kultúrházban, épületekben voltak elszállásolva; rossz nevük volt a magyaroknak, és a magyar nőknek;

(23) két-három napig voltak ott, mindennel felszerelve vonatra rakták a népet és jöttek haza; Pozsonyban rendes volt a fogadás – ingyen ennivaló, szabadjegy;

(24) a tengerparton nem csináltak semmit; halnevelő ketrecben aludtak; vízzel probléma volt, egy rétlecsapoló kanális vizéből ittak, de óltották a foglyokat, nem lett semmi bajuk; fertőtlenítés, tetvek ellen; egy orosz haditáborba kerültek két három éjjelre;

(25) orosz barakokban csak pár éjjel; voltak esetek, hogy teheneket fejbevágtak és húst vágtak belőle ki, ez után már a németek őrizték a teheneket; mindent nyersen kaptak, úgyhogy négyen-öten ősszeálltak és megfőztéok a dolgokat;

(26) Bocholt az előtt politikai foglyok tábora volt – még beszéltek is velük, franciákkal; Bocholtban csak magyarok voltak; a német egyenruhásokat elkülönítették;

(27) SS-ek jelentkeztek a japánok elleni háborúba; Feri bácsiékat is toborozták, de nem mentek;

(28) a borghorszti rossz hírű magyar nők – ezt csak hallásból tudja;

(29) otthon örömmel fogadták; a bátyja 1945 augusztusában jött haza 37 kilósan jugoszláv hadifogságból;

(30) a leventézésről – a hadsereg kompenzációja; céllövészuet, háromszögelés;

(31) céllövészeten kívül gránátdobás, menetgyakorlatok, sport, tornázás; misére is muszáj volt menni, meg is büntették, ha nem volt ott; raj-, szakasz-, főparancsnokok; Trianon nem engedte, hogy rendes tisztek képezzenek ki;

(32) kiképzés Székesfehérváron, ott is félig meddig rejtve ment a kiképzés;

(33) aki nem ment misére, éjjelre bezárták; egyenruhák nem voltak, csak sapka; parancsmegtagadás nem volt, ha büntettek, akkor inkáb csak megfuttatták;

(34) elméleti kiképzés is volt – a katonák Somorján bemutatták a fegyvereket; a leventézés alatt nem volt az a fanatizálás, de az iskolában említették a hazát;

(35) a civil leventefőnökök rendesek voltak, a leventék saját maguk végezték a kiképzést, raj- és szakaszparancsnokok, főlevente; katonaparancsnokság, ami ellenőrözte – a katolikus templom előtt volt; a leventézés nem volt olyan borzasztóan szigorú, sok játék is volt;

(36) a városban több lehetőség volt – box, fotbal, de sítalpakot is kiosztottak; a lányoknak volt a dalára, KALOT-ról nem nagyon tud semmit;

(37) 1938 után Somorja nagyon lerobbant, kiesett a Pozsony;

(38) Pozsonnyal megszűnt a kapcsolat – útlevél vagy határátlépés (csak megkötött időre és tíz km-re); feketézés volt – a németek végett is jó árúk voltak;

(39) Magyarország szegény volt; miket hallott a katonák buzerálásáról a hadseregben;

(40) Felvidéken jobb volt az oktatás; Magyarországon volt az „alázatosan jelentem“ stb.;

(41) a magyar csendőrök – csak azt vették fel, aki bé re bö-t mondott; plédául ha valaki parkban letépett rózsát, megverték;

(42) a somorjai zsidók – kereskedők; 1944 áprílisában elvitték őket Nagymagyarra, Feri bácsi ismerősei vissza jöttek; háború után többen emigráltak;

(43) 1938 előtt kevés szlovák volt, inkább csehek; 1938-tól 45-ig elmentek; sokan megtanultak magyarul; 38 után pár szlovák család volt itt – normális volt a helyzetük;

(44) Hviezdoslavovo – tiszta morvák voltak, 38 után elmentek; Tomášov majorról erőszakkal kidobálták a kolonistákat, ezt saját szemére látta;

(45) a románoknál is voltak ilyen atrocitások – bosszú bosszút hoz maga után; a kolonisták rendesek voltak, szorgalmasak;

(46) a cigányok – magyarok szétosztották a cigányokat, ki hol született és letelepítették őket – saját maguknak felépítették a házakat; akkro könnyebb volt a munka bebiztosítása – kukorica kapálás stb., ma gépek vannak, a tiszteséges emberek se tudnak munkát kapni;

(47) a cigány holokausztról csak hallott; Dievenowban felállították a katonákat és a német tiszt cigány zenészeket keresett – Feri bácsi Sárközi Ferinek mondta, hogy maradjon a helyén, de aztán később egy paraszthoz tették;

(48) 1938, magyarok bevonulása Félbe, az emberek meg voltak kicsit szédülve, de aztán Kosúton például összecsaptak a csendőrökkel; még ha jó viszony volt Csehszlovákia alatt, minden magyar magyarországhoz húzott; a felvidéki magyarokra még most is máshogyan néznek az anyaországiak;

(49) 38 előtt látta a csehszlovák hidászokat, a magyarok 38-ban kocsikkal jöttek, Magyarország nen fegyverkezhetett, ezért voltak a leventék is – a leventék kiképzéséről általánosan;

(50) 1944 márciusáról nem nagyon tud, hírek nem nagyon voltak, rádiókat elkobozták, Pestről jöttek ide a bombázások végett; nyilasok se voltak nagyon – csak egy órás (Kosztolányi bácsi mondta, hogy Falhammer);

(51) Somorján sok katona volt, innen mentek ki a szerelvények a frontra; a doni katasztrófáról nem lehetett sokat tudni, hírzárlat volt, rádiót se volt ajánlatos hallgatni;

(52) Somorja után volt egy légimegfigyelő állomás; egy kis bombázás volt Somorján is, de akkor nem volt otthon; Apolló bombázása – még papírokat is találtak;

(53) németek somorján nem voltak, de speciálisan a leventékért jöttek, Dévényújfaluig mentek, aztán váltakoztak; nem tudja, milyen alakulat volt;