Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Tóth András Tóth András – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Tóth András

Tóth András (Gúta [Kolárovo])

Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, amerikai hadifogság;

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

Az első interjú (2014.X.28.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás; plakát megjelenése karácsony előtt, melyik korosztályoknak kell menni;

(2) iskola keretén belül honvédelmi ismeretek; nem emlékszik, hogy kapott volna valami kiképzést; csak később, 1950-ben került hadsereghez;

(3) a Felvidék visszatéréséről, a rendszert át akarták változtatni; 1938 után csalódás volt; 1938-ban még Gútán volt;

(4) a Litovel szállodát bérelte az apja; a katonatisztek, katonák voltak a városban;

(5) Gútán nagy eufória volt 1938-ban; a hadsereg csalódát okozott,elfáradtan néztek ki; Gúta Abeszín nevű részéről;

(6) Komáromban két évig voltak – a végén lecsökkent a forgalom, nem jött annyi katona; Magyar királyi szállónak nevezte az apja; aztán Győrbe kerültek, ott az ötödikbe járt a Majláth iskolába;

(7) lengyel menekültek Komáromban – nem sokáig voltak itt, mert aztán elhelyezték őket; menekültek voltak, civil ruhában, de egyenruhások is;

(8) a háborúba való belépéskor szomorú volt a hangulat; magas politikáról; egy emlék – SS-ek egy ház előtt megálltak és elvitték a zsidó családot;

(9) Győrben 1940-től 1944 karácsonyáig volt; októberben bezárták a textilipari iskolát; Győrben bombázások voltak, nyolc légitámadást élt át;

(10) a húga 1940-ben Győrben született, de Gútán bérbe adták a családi házat; aztán 1944-ben; az apja beszálló vendéglőjéről és a vendégekről (környékbeli termelők); a polgári befejezése, a középiskola elkezdése és bezárása;

(11) a német bevonulásról;

(12) a területvisszacsatolásokról; a csendőrségről, inkább általánosan; ők is közreműkődtak a zsidók összegyűjtésében, erről is inkább általánosan;

(13) 1938 után csalódás – jegyrendszer, hinycikkek – liszt, élelmiszer; műrostos ruhaneműk, fatalpú cipők;

(14) T.A.-né emlékei, trebišovi járásbal lakott – a zsidókról, az ottani nemesekről, a nagyapjáról, az oroszok bejöveteléről;

(15) Győrből vissza Gútára a háború végett; a német bevonulás említve; a légiriadók, mint gyerekek kíváncsiak voltak; a legveszélyesebb helyzet bombázás közben; a kenyért kukoricadarával vegyítették;

(16) magyar csendőrök – rendet tudtak tartani; a péróban is kiválasztották a tettest, de verekedéseket is elintéztek, meg a feketézőket;

(17) rendőrök – a városon voltak; a szálloda, mindenféle kereskedők jártak ide oda; rongy és hulladék gyűjtése;

(18) egy emléke a zsidók deportálásáról – egy családot vittek el; az ETO pályánál volt a gettó;

(19) T.A.-né emlékei; Pest bombázásáról, rokonok jöttek;

(20) háború után – fogtechnikusnak akart menni, de aztán kereskedelmibe ment;

(21) karácsony körül jelent meg plakát és január 12-re kellett sorakozni; statáriumról, egy gútai eset, amiről a bátyja tudna, egy katonaszökevényt agyonlőttek;

(22) találkozás, három napi élelem; a célt nem adták, meg, csak az volt, hogy menteni az ifjúságot; mások eseteiről általánosan;

(23) lovaskocsikkal Gútáról; az SS-ek flakkosokat akartak kiképezni; másik esetei – francia fogság, sáros láger;

(24) 180-200 gútait vittek el, jan. 12-én indultak, aznap Tótmegyeren aludtak; nem marhavagonokban vitték, odáig magyar honvédek kisérték, ott átvette egy SS; alföldiek is mentek;

(25) az út Crailsheimig, Lipcse le volt bombázva; kb. egy hétig tartott az út; voltak géppuskázások is; megérkezés Clrailsheimbe;

(26) Gútáról három honvéd kiséretében, aztán egy SS ki Németországba; Crailsheim – fertőtlenítés, kaptak egyenruhát, de a civil ruhákat igyekeztek meghagyni; az alföldiek kb. lemaradhattak, és Tótmegyeren csapták a gútaikhoz;

(27) egy sárga kenőanyaggal lefertőtlenítették, zuhany; hangárokban voltak; öreg egyenruhák, de tiszták;

(28) Crailsheimből Kaufbeuren, aztán nem sokkal az után Wertheim, a végleges hely, arbeitabteilung; nagy tornaterem, ismerkedés a német fegyelemmel;

(29) kb. az SS, aki vitte ki, az ajánlotta András bácsit, hogy tud németül, tolmács lett; idősebb altisztek voltak, megértőbbek; az erdőben kellett;

(30) Wertheimbe már közeledett front, a kaszárnyák elhagyása, szétdobálás falukra; egy osztrák altisztel voltak, aki magyarul is tudott;

(31) amerikaiak, elhagyott, tetves barakokba kerültek, egy hétig ott voltak, nem kaptak enni; az amerikaiak az elején dzíppel jöttek és üdvöuzólték őket, a levegőbe lőtt, mert nem tudta, kik a leventék;

(32) Wertheim után, talák Kaufbeurenben volt az első találkozás az amerikaiakkal; összegzés; Wertheim – útépítés, de közben irodán volt, dögcédulákat írt ki;

(33) nagypénteken menekültek Wertheimből, ez után jutottak falukra, a jómódú gazdáról, akihez jutottak, lengyelek is voltak ott;

(34) egy vasárnap délután eldöntötték, hogy elmennek a lágerba; Landsberba jutottak; kb. egy hónapig voltak ott; kb. húsz nemzetoség és 20-25 ezer fogoly; DDT-vel fertőtlenítették;

(35) négy öt nap mentek Wertheimből(?) Landsbergbe, csak éjszaka, mert nappal légitámadások(?) voltak; és minden város előtt őrség volt, SS-ket(?) kerestek;

(36) orosz katonák is voltak ott, kiszöktek és olyan vagonokból ittak, amiben faszesz volt; tejberizs volt a legkedveltebb étel, dineres dobozok;

(37) szállás Landsbergben; nácikra nem emlékszik (ott sok nagy nácit börtönöztek be); az eset a légelhárító ágyúkkal, amikből ringlispílt csináltak;

(38) koncentrációs táborokból is voltak zsidók, egy szerdahelyi is; az úton hazafelé fiatal zsidók megdobálták a civileket;

(39) a „hintán“ szerzett sebhelybőol probléma volt, Pilsenben azt hitték, hogy SS, ott két napig voltak, pénzt is kaptak, aztán Prága, Pozsony;

(40) koronákat kaptak; a vonat tetején utaztak; Prágában megint kaptak pénzt; már ismerősekkel is találkoztak; lovaskocsikkal jutottak Gútára;

(41) nem volt levente, hetente két óra ismertetés;

(42) Chebben nem álltak meg, sokszor megálltak, veszélyes dolog volt; Lipcséről; Drezdára nem emlékszik;

(43) az élelmezés a németek alatt; a bátyja lett az elosztó, András bácsi ajánlotta;

(44) a sorrend összegzése; Crailsheim; Landshut, Wertheimben szolidaritásból ment ki; ott egyszer repűlőgép támadás volt;

(45) Wertheim után parasztoknál és onnan a lágerba; Stuttgartban vételeztek kenyeret; Wertheimből (vagy Landsbergből) jártak vételezni kenyeret; az ellátásról;

(46) pár hétig voltak Landsbergben; Stutgartban volt elosztó; lassan ment, mert biztos leellenőrözték, kik mennek haza;

A második interjúról (2017.IV.28.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:

-Még mielőtt bevonultak volna a magyarok 1938-ban, voltak Gútán csehszlovák katonák? Össze tudná hasonlítani a két hadsereget? Emlékszik a csehszlovák hadsereg mozgósítására?

-1938-ban voltak Gútán valami szózatok, mulattságok a bevonuláskor? Meddig maradtak a katonák?

-Az Abeszín nevű városrészről beszélt a magyarok bevonulásával kapcsolatban, de nem fejezte be – nem tudja mit akart akkor mondani?

-Mikortól meddig voltak maguk Komáromban? Akkor is a Litovel sörgyáré volt a vendéglő? Mert az cseh sörgyár volt… Jól értem? Komáromban a katonák, katonatisztek is jártak oda a vendéglőjükbe? Mi végett hagyta ott a komáromi szállodát az apja? Valami olyat mondott, hogy később már nem járt olyan sok katona a vendéglőbe…

-Mikor és hova járt iskolákba? Elemi, polgári, textilipari

-Azt mondta, hogy nem leventézett maga – de az iskolában volt az a tantárgy – ezt hogy hívták? Volt ott valami katonai kiképzés is, mint a leventéknek?

-Miről szóltat ezek a honvédelmi ismeretek? Ez csak elméleti volt? Az osztályából senki se járt leventézni?

-Említette, hogy akkoriban voltak feketézések – ezekről mondjon valamit.

-Csak Komáromban találkozott annak idején lengyel menekültekkel, Győrben már nem?

-Említettük a lengyel menekülteket – később, a német megszállás után nem volt valami problémájuk a németekkel?

-Győrben nyolc légitámadást élt át – hova bújtak el ilyen légitámadások alatt? Melyik volt a legemlékezetesebb? Említett valami áprílis 14-i támadást – ekkor mi volt? Ekkor rohanták le a vadászgépek a munkásokat, akik jöttek a gyárból? Ennek maga szemtanúja volt?

-Említette, hogy Pestről jött valami Bözsi néni magukhoz – Gútára? Mikortól meddig?

-Említette, hogy Győrben látta, hogyan visznek el teherautóval egy zsidó családot – még milyen emlékei vannak ezen kívül? Meddig voltak a zsidók a gettóban?

-Említette a Kálvária utcát Győrben – ott mi volt? Ezt azzal kapcsolatban említette, hogy jártas volt a vendéglátásban…

-Az egész család egyszerre ment haza Gútára?

-Csak egyszer vittek ki leventéket (vagy olyan korosztályúakat) Gútáról Németországba? Voltak, akik ott maradtak (meghaltak)?

-Az alföldiek azok Tótmegyeren csatlakoztak magukhoz? Azok hogyan kerültek oda? Valami olyat is említett, hogy talán szökésben is voltak… Magukon kívül még voltak más felvidékiek is a szerelvényen, akik mentek ki Németországba?

-Említett valami géppuskázásokat az úton Tótmegyerből Crailsheimig – ez hogy volt?

-Meghagyták maguknak a civil ruhát Crailsheimban? Aztán a háború után át tudtak öltözni?

-Meddig voltak Crailsheimban és meddig Kaufbeurenban? Említette Landshutot is – ott mikor voltak?

-Crailsheimben vételezték a fölszerelést – miket kaptak? És azt is mondta, hogy kellemetlen volt, mert nagy volt a hó az udvaron – rosszul voltak hozzá fölöltözve?

-Crailsheimben és Kaufbeurenban már kaptak valami feladatot? Kik voltak ott ezeken a helyeken a vezetőség? Kik kisérték magukat egyik helyről a másikra?

-Kiket választottak el maguktól Crailsheimben? Mennyi gútai jutott magával Wertheimbe?

-Wertheimben mi volt ez a hely, ahol voltak? Ott milyen volt a vezetőség? Azt is mondta, hogy voltak maguk között olyanok, akik nem akartak szót fogadni – ez hogy volt? Voltak ott valami büntetések is ez miatt?

-Wertheimben útakat csináltak és valami boxokat a repülőgépeknek – ez pontosan mi volt?

-Wertheimben kaptak dögcédulákat – mi volt rájuk írva? Katonakönyvet nem kaptak? Nem voltak maguk SS zöglingek?

-Wertheim után jutottak parasztokhoz – maga milyen faluba jutott? Említett Kaufbeurent is, az mikor volt? Wertheim Kaufbeurentől (vagy Landsbergtől) jó 600 km, hogyan jutottak oda? Ekkor volt az, hogy éjjel mentek, mert nappal légitámadásoktól tartottak?

-Úgy lehet érteni, hogy a parasztoknál voltak, amikor odaérkezett a front? Ott abban a faluban találkoztak először amerikaiakkal? Ez után még meddig maradtak a parasztnál? A lengyelek még ott voltak, amikor odakerültek? Azokkal hogyan tudtak kommunikálni?

-Mikortól meddig volt magukkal az az osztrák altiszt? Hogy hívták?

-Elhagyott, tetves fabarakokba kerültek – oda már az amerikaiak vitték magukat? Ez hol volt? Mennyi társával került oda maga? És őröztés is magukat?

-Honnan tudták, hogy Landsbergbe kell menni?

-Az elején hogyan viselkedtek az amerikaiak? Úgy általában milyen emberek voltak?

-Landsbergben szabad mozgásuk volt, vagy a tábort nem hagyhatták el? Voltak ott őrök, szögesdrót? Ott milyen volt az ellátásuk?

-Emlékszik arra, amikor bejelentették a háború végét?

-Honnan jártak maguk Stuttgartba kenyeret vételezni? Mi volt ott Stutgartban? Valami elosztót is említett, hogy ott volt…

-Emlékszik olyanra, hogy elosztották volna magukat anyaországiakra és felvidékiekre? Csehszlovák tisztek nem keresték fel a lágert?

-Kik kisérték magukat Pilsenig, Prágáig, Pozsonyig?

-Hol várták magukat lovaskocsikkal, hogy hazavigyék magukat? Mikor jutottak haza?

-Hazajött a fogságból – hogyan emlékszik a magyarok jogtalanságainak éveire? Voltak valami kitelepítések? A maga családját hogyan érintették a történtek? Mikor és hova járt aztán kereskedelmi iskolába? Nyugdíjig milyen munkái voltak?

-Az oroszok bejöveteléről T.A.-nétől…

A 3. interjúról (2018.IV.11.) ez idáig nem készült átirat.

KódIE_0470
LakhelyKomárom [Komárno]
Születés helyeGúta [Kolárovo]
Születés időpontja19280817

Tóth András - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2014. október 28., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:55:53

Címkék: hadifogság / zsidók / bombázás / gyermekkor / lopás / Kassa / 1944 / nyilasok / katonáskodás / SS / magyar katonák / csendőrök / csehszlovákia / Komárom / Lipcse / Győr / Kaufbauren / Nyilaskeresztes Párt / Gúta / magyar csendőrök / 1950 / Budapest bombázása / dunaszerdahelyi zsidók / magyar honvédség / légitámadás / Pest / Dachau / bombázók / Eichmann / Buchenwald / Oswiencim / ETO / Landsberg
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Tóth András - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2017. április 28., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:21:50

Címkék: leventék / 1938 / impériumváltás / bevonuló magyar hadsereg / feketézés / Baťa / első bécsi döntés / orosz megszállók / SS / Waffen SS / front / légiriadó / csehszlovákia / Horthy Miklós / kiképzés / Komárom / csehszlovák katonák / áruhiány / Klement Gottwald / Gúta / település név változtatás / győri ipari iskola / oroszk / 1. Csehszlovák Hadtest / komáromi fuvarosok / győri vagongyár / légitámadás győrben / 1944. április 13-i győri terrorbombázás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Tóth András - 3. rész, Időbeli jellemzők: 2018. április 11., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:10:04

Címkék: leventék / hadifogság / nyugati fogság / bombázás / Plzeň / Drezda / SS zögling / Drezda bombázása / leventék Németországban / Landsberg / gútai leventék / Stuttgar / Kaufbeuren / Lanžhot / Wertheim / landsberg hadifogolytábor
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésKomárom [Komárno]
Rövid URL
ID653587
Módosítás dátuma2023. november 13.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.