Tóth András (Gúta [Kolárovo])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, amerikai hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
Az első interjú (2014.X.28.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; plakát megjelenése karácsony előtt, melyik korosztályoknak kell menni;
(2) iskola keretén belül honvédelmi ismeretek; nem emlékszik, hogy kapott volna valami kiképzést; csak később, 1950-ben került hadsereghez;
(3) a Felvidék visszatéréséről, a rendszert át akarták változtatni; 1938 után csalódás volt; 1938-ban még Gútán volt;
(4) a Litovel szállodát bérelte az apja; a katonatisztek, katonák voltak a városban;
(5) Gútán nagy eufória volt 1938-ban; a hadsereg csalódát okozott,elfáradtan néztek ki; Gúta Abeszín nevű részéről;
(6) Komáromban két évig voltak – a végén lecsökkent a forgalom, nem jött annyi katona; Magyar királyi szállónak nevezte az apja; aztán Győrbe kerültek, ott az ötödikbe járt a Majláth iskolába;
(7) lengyel menekültek Komáromban – nem sokáig voltak itt, mert aztán elhelyezték őket; menekültek voltak, civil ruhában, de egyenruhások is;
(8) a háborúba való belépéskor szomorú volt a hangulat; magas politikáról; egy emlék – SS-ek egy ház előtt megálltak és elvitték a zsidó családot;
(9) Győrben 1940-től 1944 karácsonyáig volt; októberben bezárták a textilipari iskolát; Győrben bombázások voltak, nyolc légitámadást élt át;
(10) a húga 1940-ben Győrben született, de Gútán bérbe adták a családi házat; aztán 1944-ben; az apja beszálló vendéglőjéről és a vendégekről (környékbeli termelők); a polgári befejezése, a középiskola elkezdése és bezárása;
(11) a német bevonulásról;
(12) a területvisszacsatolásokról; a csendőrségről, inkább általánosan; ők is közreműkődtak a zsidók összegyűjtésében, erről is inkább általánosan;
(13) 1938 után csalódás – jegyrendszer, hinycikkek – liszt, élelmiszer; műrostos ruhaneműk, fatalpú cipők;
(14) T.A.-né emlékei, trebišovi járásbal lakott – a zsidókról, az ottani nemesekről, a nagyapjáról, az oroszok bejöveteléről;
(15) Győrből vissza Gútára a háború végett; a német bevonulás említve; a légiriadók, mint gyerekek kíváncsiak voltak; a legveszélyesebb helyzet bombázás közben; a kenyért kukoricadarával vegyítették;
(16) magyar csendőrök – rendet tudtak tartani; a péróban is kiválasztották a tettest, de verekedéseket is elintéztek, meg a feketézőket;
(17) rendőrök – a városon voltak; a szálloda, mindenféle kereskedők jártak ide oda; rongy és hulladék gyűjtése;
(18) egy emléke a zsidók deportálásáról – egy családot vittek el; az ETO pályánál volt a gettó;
(19) T.A.-né emlékei; Pest bombázásáról, rokonok jöttek;
(20) háború után – fogtechnikusnak akart menni, de aztán kereskedelmibe ment;
(21) karácsony körül jelent meg plakát és január 12-re kellett sorakozni; statáriumról, egy gútai eset, amiről a bátyja tudna, egy katonaszökevényt agyonlőttek;
(22) találkozás, három napi élelem; a célt nem adták, meg, csak az volt, hogy menteni az ifjúságot; mások eseteiről általánosan;
(23) lovaskocsikkal Gútáról; az SS-ek flakkosokat akartak kiképezni; másik esetei – francia fogság, sáros láger;
(24) 180-200 gútait vittek el, jan. 12-én indultak, aznap Tótmegyeren aludtak; nem marhavagonokban vitték, odáig magyar honvédek kisérték, ott átvette egy SS; alföldiek is mentek;
(25) az út Crailsheimig, Lipcse le volt bombázva; kb. egy hétig tartott az út; voltak géppuskázások is; megérkezés Clrailsheimbe;
(26) Gútáról három honvéd kiséretében, aztán egy SS ki Németországba; Crailsheim – fertőtlenítés, kaptak egyenruhát, de a civil ruhákat igyekeztek meghagyni; az alföldiek kb. lemaradhattak, és Tótmegyeren csapták a gútaikhoz;
(27) egy sárga kenőanyaggal lefertőtlenítették, zuhany; hangárokban voltak; öreg egyenruhák, de tiszták;
(28) Crailsheimből Kaufbeuren, aztán nem sokkal az után Wertheim, a végleges hely, arbeitabteilung; nagy tornaterem, ismerkedés a német fegyelemmel;
(29) kb. az SS, aki vitte ki, az ajánlotta András bácsit, hogy tud németül, tolmács lett; idősebb altisztek voltak, megértőbbek; az erdőben kellett;
(30) Wertheimbe már közeledett front, a kaszárnyák elhagyása, szétdobálás falukra; egy osztrák altisztel voltak, aki magyarul is tudott;
(31) amerikaiak, elhagyott, tetves barakokba kerültek, egy hétig ott voltak, nem kaptak enni; az amerikaiak az elején dzíppel jöttek és üdvöuzólték őket, a levegőbe lőtt, mert nem tudta, kik a leventék;
(32) Wertheim után, talák Kaufbeurenben volt az első találkozás az amerikaiakkal; összegzés; Wertheim – útépítés, de közben irodán volt, dögcédulákat írt ki;
(33) nagypénteken menekültek Wertheimből, ez után jutottak falukra, a jómódú gazdáról, akihez jutottak, lengyelek is voltak ott;
(34) egy vasárnap délután eldöntötték, hogy elmennek a lágerba; Landsberba jutottak; kb. egy hónapig voltak ott; kb. húsz nemzetoség és 20-25 ezer fogoly; DDT-vel fertőtlenítették;
(35) négy öt nap mentek Wertheimből(?) Landsbergbe, csak éjszaka, mert nappal légitámadások(?) voltak; és minden város előtt őrség volt, SS-ket(?) kerestek;
(36) orosz katonák is voltak ott, kiszöktek és olyan vagonokból ittak, amiben faszesz volt; tejberizs volt a legkedveltebb étel, dineres dobozok;
(37) szállás Landsbergben; nácikra nem emlékszik (ott sok nagy nácit börtönöztek be); az eset a légelhárító ágyúkkal, amikből ringlispílt csináltak;
(38) koncentrációs táborokból is voltak zsidók, egy szerdahelyi is; az úton hazafelé fiatal zsidók megdobálták a civileket;
(39) a „hintán“ szerzett sebhelybőol probléma volt, Pilsenben azt hitték, hogy SS, ott két napig voltak, pénzt is kaptak, aztán Prága, Pozsony;
(40) koronákat kaptak; a vonat tetején utaztak; Prágában megint kaptak pénzt; már ismerősekkel is találkoztak; lovaskocsikkal jutottak Gútára;
(41) nem volt levente, hetente két óra ismertetés;
(42) Chebben nem álltak meg, sokszor megálltak, veszélyes dolog volt; Lipcséről; Drezdára nem emlékszik;
(43) az élelmezés a németek alatt; a bátyja lett az elosztó, András bácsi ajánlotta;
(44) a sorrend összegzése; Crailsheim; Landshut, Wertheimben szolidaritásból ment ki; ott egyszer repűlőgép támadás volt;
(45) Wertheim után parasztoknál és onnan a lágerba; Stuttgartban vételeztek kenyeret; Wertheimből (vagy Landsbergből) jártak vételezni kenyeret; az ellátásról;
(46) pár hétig voltak Landsbergben; Stutgartban volt elosztó; lassan ment, mert biztos leellenőrözték, kik mennek haza;
A második interjúról (2017.IV.28.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:
-Még mielőtt bevonultak volna a magyarok 1938-ban, voltak Gútán csehszlovák katonák? Össze tudná hasonlítani a két hadsereget? Emlékszik a csehszlovák hadsereg mozgósítására?
-1938-ban voltak Gútán valami szózatok, mulattságok a bevonuláskor? Meddig maradtak a katonák?
-Az Abeszín nevű városrészről beszélt a magyarok bevonulásával kapcsolatban, de nem fejezte be – nem tudja mit akart akkor mondani?
-Mikortól meddig voltak maguk Komáromban? Akkor is a Litovel sörgyáré volt a vendéglő? Mert az cseh sörgyár volt… Jól értem? Komáromban a katonák, katonatisztek is jártak oda a vendéglőjükbe? Mi végett hagyta ott a komáromi szállodát az apja? Valami olyat mondott, hogy később már nem járt olyan sok katona a vendéglőbe…
-Mikor és hova járt iskolákba? Elemi, polgári, textilipari
-Azt mondta, hogy nem leventézett maga – de az iskolában volt az a tantárgy – ezt hogy hívták? Volt ott valami katonai kiképzés is, mint a leventéknek?
-Miről szóltat ezek a honvédelmi ismeretek? Ez csak elméleti volt? Az osztályából senki se járt leventézni?
-Említette, hogy akkoriban voltak feketézések – ezekről mondjon valamit.
-Csak Komáromban találkozott annak idején lengyel menekültekkel, Győrben már nem?
-Említettük a lengyel menekülteket – később, a német megszállás után nem volt valami problémájuk a németekkel?
-Győrben nyolc légitámadást élt át – hova bújtak el ilyen légitámadások alatt? Melyik volt a legemlékezetesebb? Említett valami áprílis 14-i támadást – ekkor mi volt? Ekkor rohanták le a vadászgépek a munkásokat, akik jöttek a gyárból? Ennek maga szemtanúja volt?
-Említette, hogy Pestről jött valami Bözsi néni magukhoz – Gútára? Mikortól meddig?
-Említette, hogy Győrben látta, hogyan visznek el teherautóval egy zsidó családot – még milyen emlékei vannak ezen kívül? Meddig voltak a zsidók a gettóban?
-Említette a Kálvária utcát Győrben – ott mi volt? Ezt azzal kapcsolatban említette, hogy jártas volt a vendéglátásban…
-Az egész család egyszerre ment haza Gútára?
-Csak egyszer vittek ki leventéket (vagy olyan korosztályúakat) Gútáról Németországba? Voltak, akik ott maradtak (meghaltak)?
-Az alföldiek azok Tótmegyeren csatlakoztak magukhoz? Azok hogyan kerültek oda? Valami olyat is említett, hogy talán szökésben is voltak… Magukon kívül még voltak más felvidékiek is a szerelvényen, akik mentek ki Németországba?
-Említett valami géppuskázásokat az úton Tótmegyerből Crailsheimig – ez hogy volt?
-Meghagyták maguknak a civil ruhát Crailsheimban? Aztán a háború után át tudtak öltözni?
-Meddig voltak Crailsheimban és meddig Kaufbeurenban? Említette Landshutot is – ott mikor voltak?
-Crailsheimben vételezték a fölszerelést – miket kaptak? És azt is mondta, hogy kellemetlen volt, mert nagy volt a hó az udvaron – rosszul voltak hozzá fölöltözve?
-Crailsheimben és Kaufbeurenban már kaptak valami feladatot? Kik voltak ott ezeken a helyeken a vezetőség? Kik kisérték magukat egyik helyről a másikra?
-Kiket választottak el maguktól Crailsheimben? Mennyi gútai jutott magával Wertheimbe?
-Wertheimben mi volt ez a hely, ahol voltak? Ott milyen volt a vezetőség? Azt is mondta, hogy voltak maguk között olyanok, akik nem akartak szót fogadni – ez hogy volt? Voltak ott valami büntetések is ez miatt?
-Wertheimben útakat csináltak és valami boxokat a repülőgépeknek – ez pontosan mi volt?
-Wertheimben kaptak dögcédulákat – mi volt rájuk írva? Katonakönyvet nem kaptak? Nem voltak maguk SS zöglingek?
-Wertheim után jutottak parasztokhoz – maga milyen faluba jutott? Említett Kaufbeurent is, az mikor volt? Wertheim Kaufbeurentől (vagy Landsbergtől) jó 600 km, hogyan jutottak oda? Ekkor volt az, hogy éjjel mentek, mert nappal légitámadásoktól tartottak?
-Úgy lehet érteni, hogy a parasztoknál voltak, amikor odaérkezett a front? Ott abban a faluban találkoztak először amerikaiakkal? Ez után még meddig maradtak a parasztnál? A lengyelek még ott voltak, amikor odakerültek? Azokkal hogyan tudtak kommunikálni?
-Mikortól meddig volt magukkal az az osztrák altiszt? Hogy hívták?
-Elhagyott, tetves fabarakokba kerültek – oda már az amerikaiak vitték magukat? Ez hol volt? Mennyi társával került oda maga? És őröztés is magukat?
-Honnan tudták, hogy Landsbergbe kell menni?
-Az elején hogyan viselkedtek az amerikaiak? Úgy általában milyen emberek voltak?
-Landsbergben szabad mozgásuk volt, vagy a tábort nem hagyhatták el? Voltak ott őrök, szögesdrót? Ott milyen volt az ellátásuk?
-Emlékszik arra, amikor bejelentették a háború végét?
-Honnan jártak maguk Stuttgartba kenyeret vételezni? Mi volt ott Stutgartban? Valami elosztót is említett, hogy ott volt…
-Emlékszik olyanra, hogy elosztották volna magukat anyaországiakra és felvidékiekre? Csehszlovák tisztek nem keresték fel a lágert?
-Kik kisérték magukat Pilsenig, Prágáig, Pozsonyig?
-Hol várták magukat lovaskocsikkal, hogy hazavigyék magukat? Mikor jutottak haza?
-Hazajött a fogságból – hogyan emlékszik a magyarok jogtalanságainak éveire? Voltak valami kitelepítések? A maga családját hogyan érintették a történtek? Mikor és hova járt aztán kereskedelmi iskolába? Nyugdíjig milyen munkái voltak?
-Az oroszok bejöveteléről T.A.-nétől…
A 3. interjúról (2018.IV.11.) ez idáig nem készült átirat.
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.