Tóth István
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, szovjet hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
Az első interjú (2013.VII.17.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutakozás; nehéz gyerekkor, apja soszor be volt hívva katonának; az apja megbetegedése Erdély foglalásakor;
(2) 1938, Doborgaz; propaganda; úgy vették a felvidékieket, mintha szegényebbek lettek volna – ez nem volt igaz;
(3) rossz viselkedés a kolonistákkal – szabad csapatok;
(4) magyar propaganda; büdös kommunisták; a pengő jó fiztőeszköz volt; a mezőgazdaság támogatása;
(5) leventézés – leventeoktatók, tisztek, gyakorlatok, dalok, szerettek e leventézni;
(6) ´44 december – a tizenhat éveseknek kellett jelentkezni; ´45 február – két hét Galántán, aztán hazamentek;
(7) Somorján márciustól nagypéntekig; az út Jetzendorfig; úttorlaszok csinálása tankok ellen;
(8) a somorjai felettesek mentek velük – Barmos főhadnagy és Finai szakaszvezető;
(9) Jetzendorf, a GH-sok eltűnése; szövetséges bombázások; Krieg fertig;
(10) a Morva folyónál az oroszok dokumentumot igértek; előző napokban mondta valaki, hogy győzelem, vagy Szibéria és inkább hogy nyugatra kell menni;
(11) Štrkovec, tüzérkaszárnya, mennyien voltak, irány Foksani;
(12) Foksani – az út Foksaniba; a ruszinok bosszúja; a két ruszin gyerek kikötése Ausztriában; a vérhas;
(13) irány Szovjetúnió, élelmezés; mi mikor volt; Mianszki láger, munka a vasöntödében, kevés ennivaló; a civilek elejével ellenségesek voltak, de később már barátságosak;
(14) magyarok, németek a lágerban, szám szerint; barakok, meleg volt, de nem volt takaró; tisztálkodni kellett, mert a vasöntödében koszosak voltak;
(15) fizetés, amiért kantinban lehetett valamit venni; kemény fekete 25 dekás kenyér; az étel elosztása;
(16) az orosz őrök nem jöhettek a lágerba be; az ellenségeskedés a németekkel csak az elején volt;
(17) nyáron kolhozban, munkák, nyersanyag szálítása a konyhára; a civilek is barakokban laktak; egy színdarab betanulása; az éghajlat és a sarkköri nap;
(18) Cseljabinszkban – a mianszki láger megszűnt, a németek külön; az OK-sokat hazafelé vitték; az oroszok Cseljabinszkban – szkoro domoj;
(19) a magyarok elmentek, ötüken kívül; kolhozban, jobb ellátás; mi mikor volt; fűtőházban dolgoztak, a románok nem voltak jók; a lágerparancsnok kivitette a kolhozba;
(20) a kolhozból egy kis lágerba 39 foglyot, januárban bevagonírozás; az út nyugat felé;
(21) Máramarossziget, mikor értek oda, mikor mentek el; panaszkodás, hogy miért vannak ott – Csehszlovákiának nincsenek foglyai; el is mehettek volna; lázongás, sztrájkolás;
(22) találkozás egy vasutasal, aki elintézte a vonatot a határig; a határtól Kassára jutottak, aztán haza;
(23) áprílis 16-án jött haza; nagypéntek volt, a pozsonyi kis állomáson voltak, egy Béla bácsival találkozott; kik jöttek haza, nem tud róla, hogy valaki ott veszett volna;
(24) a Dunatévén volt dokumentumfilm, arra lenne kíváncsi mennyien halak meg;
(25) Cseljabinszkban már csak négyen voltak; minden híonapban kategorizálás, jó fizikumú volt, ezért maradt; egy jugoszláv magyar gyerek, aki ételt adott; a 39 ember mind csehszlovákiai magyar volt;
(26) kb. 20, 22 leventét vittek Lőgérpatonyról; Galántán nem csináltak semmit; megtetvesedtek;
(27) kb. 1945 május 15-én jutotak a csehszlovák határhoz; csak május kilenc után találkoztak az oroszokkal Jetzendorfban; Jetzendorfban kedves népek voltak;
(28) Foksani tábor, barakok, hagymaleves, vérhas, halottak, nem voltak többet, mint két hétig;
(29) Péter-Pálkor érkeztek meg Mianszkba; nem volt olyan nagy láger, mint Foksani; egy nyáron voltak kolhozban Mianszkból; torfláger – tőzeg kitermelés, nem lett volna nehéz, ha elég lett volna a kaja; két levelet tudott küldeni haza;
(30) egy őr a tőzegkitermelésnél kötekedet, de aztán megbékültek, csak ez az egy konfliktusa volt; nem tanult meg oroszul, az civilekkel nem volt kapcsolat;
(31) kemény tél volt, de meleg volt a barakokban; az élősködőkkel se volt probléma, fertőtolenítés a tisztálkodás volt; nem haltak meg az emberek, egy balesetr˝l tud, de az is túlélte; egyszer volt betegállományban;
(32) mikor volt kolhjozban és a tőzegkitermelésen; mit csináltak a kolhozban; éghajlatról;
(33) hogy nézett ki Máramarossziget, mikortól meddig voltak; SS tetoválások keresése;
(34) Lőgérben nem voltak zsidók; kik maradtak Lőgérből a Don kanyarban;
(35) a magyar csendőrségről – a cigánygyerekek, akiket lehasaltattak oda, ahova vizeltek;
(36) a német megszállásra nem nagyon emlékszik; nyilasokról a faluban és Bősön, ahol katonaszökevényeket akasztottak föl; a nyilasok a csodafegyverről;
A második interjúról (2013.XII.13.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a 2. és 3. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:
-Az apja sokat katonáskodott – ő hivatásos katona volt? Mikortól meddig? Máskülömben mi volt a hivatása? Az első világháborúban is szolgált? Erről mit tud?
-1938-ban Doborgazba mentek várni a magyar katonákat – mi volt ott? És mi volt itt a faluban? Fogadás, mennyi és milyen katonák… Említette, hogy az előtt/alatt volt valami propaganda és hogy átmentek Magyarországra – ez hogy volt?
-Említette a szabad csapatokat – ezek kik voltak?
-Azt is mondta, hogy 1938-ban csunyán viselkedtek a morva kolonistákkal – konkrétan hogyan?
-Azt mondta, hogy az apját a magyar hadseregben büdös kommunistának hívták – mondott maguknak valamit az apja, hogy mi volt a magyar hadseregben? Miket csinált ottan? Erdélyi bevonulás…
-Említette, hogy a mezőgazdaságot jobban támogatták 1938 után – konkrétan hogyan?
-Volt valami, ami rosszabbodott? Árúk, munkalehetőségek…
-Hogyan változott a vezetőség? Csehszlovák tisztviselők, anyaországiak…
-Hogyan emlékszik a nagyobb állami ünnepekre – március 15. , augusztus 20., Horthy születésnapja…, hogyan voltak megtartva?
-Voltak itt szlovákok? Milyen volt a viszony?
-Hogyan hatott a háború a falu életére? 1941, Don kanyar (Említette Cfra Józsi bácsit – az miket mesélt a Don kanyarról?), veszteségek, az oroszok bejhövetele… (a feleségét is kérdezni)…
-Hogyan viselkedtek magukkal a leventeoktatóik? Milyen emberek voltak ezek? Antiszemitizmus, soviniszmus… Említette, hogy tanítottak magukkal katonanótákat – Horthy Miklós katonája vagyok, A bocskoros román hiába könyörög – ezeket el tudja dalolni, vagy mondani? Sportoltak is a leventék? Hogyan voltak szétosztva? Volt egyenruhájuk?
-Emlékszik a Horthy kilépési kisérletére és a nyilas hatalomátvételre? Mit tud mondani az itteni nyilasokról?
-Hányszor vittek innen leventéket Németországba? 1944 decemberében csak regisztrálták magukat? Mi volt akkor a terv, minek vitték magukat Galántára?
-Mit csináltak Somorján? Kiképzés…
-Milyen útvonalon jutottak Jetzendorfig? Somorja, Morva folyó, valami kastély, Bécsújhely, Pulkau, Horn… Hol van ez a Jetzendorf? Átlépték a Dunát? Milyen időbe telt ez az út? Mik történtek? Mennyien mentek? Hogyan volt az élelmezésük? Mi volt a cél, feladat? Úttorlaszok gyártása…
-Mi történt pontosan Jetzendorfban? Eltűntek a GH-sok és ez után mi volt? Akkor mennyien maradtak ott? Meddig voltak ott? Hogyan emlékszik az első találkozásukra az orosz katonákkal (Jetzendorfban)? Hagyták magukat menni hazafele?
-Hogyan jöttek vissza a Morva folyóhoz? Nem volt probléma az úton? Meddig tartott ez az út? Azt is mondta, hogy valakik mondták, hogy győzelem, vagy Szibéria és azt ajánlották, hogy nyugatra menjenek – ez ki volt?
-Hol van ez a Štrkovec, amit említett, hogy ott volt egy fotbalpálya? Ott meddig voltak? És meddig abban a tüzérkaszárnyában?
-Milyen volt az út Foksaniba, milyenek voltak a körülmények? Meddig tartott? Kb. négy nap… Mikor jutottak oda?
-Ha jól értem, Foksaniban ruszin őrök voltak és azok bosszút álltak – hogyan viselkedtek?
-Mondjon erről a vérhasjárványról – ez hogy volt? Betegség, orvosság, halálozás…
-Miket kaptak az úton Mianszkig? Voltak, akik nem bírták ki az utat? Mekkora volt ez a szerelvény? Hol van ez a Mianszk, megtalálta térképen? Milyen messze volt ez Cseljabinszktól?
-Hogy nézett ki ez a mianszki láger? Milyen volt az elszállásolásuk? Milyenek voltak ott az őrök? Volt valami erőszak a részükről? Azt mondta, hogy keveset kapott enni – mit? Nem volt ott karantin?
-Konkrétan mit dolgozott a vasöntödében?
-Ezek a civilek, akik ott voltak, azok ottaniak voltak? Nem voltak valami internáltak, büntetettek? Családjaikkal voltak ott?
-Azt mondta, hogy az elején utálták egymást a magyarok és a németek – mi végett? Voltak valami konfliktusok is? És Cseljabinszkban milyen volt a viszony?
-Foksanin kívül emlékszik valami betegségekre, járványokra, élősködőkre (tetvek, poloskák, rágcsálók…)? Voltak ott valami orvosok, gyengélkedők, kórházak? Hogyan voltak kategorizálva? OK-sok stb…
-Hogyan tudtak tisztálkodni, hogyan volt a fertőtlenítés?
-Azt mondta, hogy az őrök nem jöhettek be a lágerba – akkor mit csináltak? Kívül a dróton vigyáztak magukra? Abszolút nem is komunikáltak velük? Volt ott valami hierarchia a táboron belül a foglyok között? Valami szabályok?
-Voltak ott valami normák?
-Mit tudtak a fizetésükön venni a kantinban? Mik voltak ott?
-Volt valami szabadidejük, szabadnapjaik, ünnepnapjaik? Akkor mit csináltak? Hobbik, szórakozás…
-Milyen volt az éghajlat, növényzet, tél, nyár?
-A kolhozban hol voltak elszállásolva?
-Azt mondta, hogy nyersanyagot szálított a konyhára – ott nem jutott ételhez? Mert többen mondták, hogy jó volt a konyha közelében lenni…
-Meddig volt Mianszkban? 1947 októberéig…
-Mikor küldte a leveleket haza? Mit írt? Aztán otthon megkapták?
-Azt mondta, hogy már korábban elengedtek gyengélkedőket – ez mikor volt? És mennyit?
-Mianszkból azért nem ment haza a többiekkel, mert jó fizikai állapotban volt?
-Cseljabinszkba 1947 októberében jutott – milyenek voltak ott a körülmények a lágerban? Azt mondta, hogy rossz helyre kerültek, a románok végett – mit csináltak a románok? Milyen ember volt a lágerparancsnok?
-Mikor jutottak ki a cseljabinszki lágerből az ottani kolhozba? 1948 október – december…? Mit csináltak ott?
-Pontosabban mikortól meddig voltak a kis lágerban, ahol 39-en voltak? 48 dec-49 jan 2(?)…
-Mennyi ideig tartott az út Máramarosszigetig, mikor érkeztek oda? jan 2 – febr… Ott mit csináltak? El is mehettek volna, ha akartak volna?
-Milyen nemzetiségű volt ez a vasutas, aki elintézte a vonatot Csehszlovákiába? Meddig kisérte magukat? Mert Romániá nem volt határos Csehszlovákiával… Az előtt hogyhogy nem tudtak vonatot szerezni az oroszok?
-Mit tudnak a kitelepítésekről, a JRD-ről?
A 3. interjúról (2014.I.9.) ez idáig nem készült átirat.
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.