Az interjú (2014.X.20.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, kisgazda család;

(2) nyolc testvérből az öt férfi mind részt vett a háborúban; egyik bátyja a fogságból hozták haza, és Cegléden meghalt; a többi bátyjáról nem sokat tud, az apja első világháborús történetét se tudja;

(3) 1938 – gyalogság jött, nem volt különösebb fogadtatás;

(4) 1938 nem lett sokkal jobb, mert kezdődött a háború; amikor már a gyerekek felnőtek, a család közös összefogással jobb helyzetbe került;

(5) jegyző volt Gellében az első republika alatt, de annak magyar felesége volt; a körnező kolóniákból elmentek a telepesek, erőszakról 1938-ban nem tud;

(6) magyar csendőrök – szigorúbbak voltak, mint a első republikások; példát nem tud mondani;

(7) a gellei zsidók – Gellének fele zsidó volt, kereskedők voltak; kevés jött belőlük vissza; a zsidók elhurcolásáról nem tud; zsidó gyerekek voltak az osztálytársai; Fuchs esete, akit agyoncsaptak;

(8) leventézés – a parancsnokról, az alaki gyakorlatokról; szét voltak osztva; Blau Andi és a többi zsidó gyerek is leventézett; misére kellett menni a leventéknek; szót kellett fogadni; járt ki egy őrmester féle is;

(9) sorozásról – a csehszlovák idő alatt nem vettek be annyi embert; háború végén már a kilencven százalékát bevették; szerdahelyen volt, orvosi komisszió előtt; tavasszal volt;

(10) Győrbe rukkolt be, légvédelmistákhoz; a tisztek mindenfélék voltak, a kisebb tisztek keményebben bántak a katonákkal, nem mondott példát; öregebb katonák húzták az újoncokat;

(11) gyalogsági kiképzést is kaptak; gépágyú kezelése; nem tudja, le e lőttek valami gépet; eskut letették

(12) szeptember októberban már be is voltak vetve a riadóknál – Győr sokat szenvedett, a vagongyárt porrá bombázták; mentőmunkálatokra is mentek; a gépágyúja lőtt le gépet, de még mielőtt bevetésre jutott volna vele;

(13) ha nem bombázás volt, akkor gépuskázás; egy kilencgyerekes apa halt meg, amikor eltalálta egy sziláng; a katonáknak kötelező volt a templombajárás, egyszer jöttek ki és a Rózsa nevű katona megsebesült a vadászgép géppuskázásánál;

(14) január 1-én mentek Iván községbe, ott volt a minisztérium, ott őrszolgálatot csináltak; aztán Pozsonyon keresztül Lippstadtba mentek, felszerelés nélkül, csak a GH-t; nem volt rangja; egy hónapig voltak Ivánban;

(15) Lippstadtban reptér volt, azt őrözték; márciusban estek fogságba; Csehországon keresztül mentek, de Chebre nem emlékszik; Morvaországban találkoztak partizánokkal, de nem bántották egymást, azt akarták, hogy csatlakozzanak hozzájuk;

(16) Lippstadtban csak puskáik voltak, őrzésen kívül nem csináltak semmit; nem menekültek a front elől; az amerikaiak elszedték a puskákat; első három nap fotbalpályára voltak zsúfolva, nem kaptak enni, mindenhonnan voltak ott foglyok; aztán egy iskolába helyzeték el, ott már jó dolguk volt;

(17) aztán a földeken állítottak fel lágert, nem tudja hol volt; az az előttvaló két hét amerikai hadigogság jó volt, ott két három hétig voltak; ott volt valahol a fotbalpálya is;

(18) az amerikaiak teherautóval vitték a francia lágerba, francia zónába (vagy területre), a hentes, akihez tíz napra kiszöktek, német volt, de visszamentek, mert jött a hír, hogy viszik haza a „csehszlovákokat“;

(19) a nagy tábor bejárátában mindent elvettek; sok volt a halott, latrinákba estek, vérhas is volt, egy gellei is meghalt; Miska bácsi is 49 kiló volt, mikor hazajött; volt, hogy csak négy darab krumplit adtak;

(20) sárgabőrű négerek voltak az őrök, voltak esetek, hogy agyonlőttek valakiket; lyukakot ástak maguknak; az amerikaia átadták a franciáknak; a vöröskereszt jött és tablettákat adott, a fogmozgása abbamaradt;

(21) lágerprancsnok Bondor Lipót volt, diószegi, az intézte, hogy bekerüljön a 18 éven aluli kategóriába; a lágert még az amerikaiak építették fel, de ők már nem vigyáztak ott a foglyokar, csak a franciák; az sárgabőrű őrök valami gyarmati katonák lehettek, kb. arabok;

(22) az amerikai négerek jók voltak, söfőrök voltak; magyar származású amerikai katonákkal is találkoztak, azok adtak élelmet; két három hétig tartott az egész;

(23) március – fogság, áprílis eleje francia láger; az őrségben nem voltak fehér franciák; a hentes, ahova kilógtak, francia volt; éjjel, esőben lógtak ki; aztán bejöttek, mert jött a hír a hazamenetről; az anyaországiak állítólag Oroszországba kerültek;

(24) Bécsújhelyig gyalog, vonattal; egy patonyi gyerek tudott szlovákul, az beszélt egy orosz katonával, elkisérte Pozsonyig, az állomásról is addíg, míg nem voltak szlovák katonák;

(25) kisállomás, találkozás a kisfaludi cigányasszonyokkal, de Püspökin elkapták a szlovák katonák és megverték, de aztán egy civil kimentette; aztán egy teherautósofőr elvitte egész Sárosfáig (Somorjánál még ki is mentette a szlovák katonáktól); otthon örömmel fogadták, ágyba tették;

(26) a német megszállásról kérdezem, de a nyilas hatalomátvételről beszél – még az előtt szabadságon volt otthon, visszament és rögtön beosztották őrségbe, a zvolt a parancs, hogy mindenkire lőni, hajszál híján lelőtt egy magyar katonát;

(27) első nap a parancs az volt, hogy egy német se jöhet, másnap meg már azokra esküdtek fel (és a Szálasira is); a nyilasok taknyos banda volt; a tiszteknek bele kellett nyugodni;

(28) egy patonyival és két nyárasdival jött haza; az útvonalat Bécsújhelyig nem tudja; egy papírt kaptak a lágerból, semmi mást; a vasúti tunelokban majdnem megfulladtak; Linznél jöttek át az orosz zónába, az oroszo elvettek mindent, amit az amerikaiak adtak;

(29) 45 augusztus közepén jött haza, úgy ahogyan tudtak; voltak emberek, akik befogadták, élelmet adtk, voltak, akik kizavarták; mindenféle ember van minden nemzetben;

(30) a hentesnél csak pár napi voltak; a tiszteket különválasztották; nem tud róla, hogy jöttek volna csehszlovák tisztek, a Bondor informálta, vele még Iván községben ismerkedett meg; egy kis noteszt adott, hogy abba írja, kik vannak a lágerban;

(31) a szarvai Pongrác grófról is vitt hírt, az anyja meglátogatta Gellén;