Ürge Józsefné Grédi Mária (Deáki [Diakovce])
Az interjú(k) témái: életútinterjú az 1938-1968 korszakról; fontosabb témák közé tartozik az interjúalany és családja csehországi deportációja (1947-1949);
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések: a második interjú második interjúalanya Ürge József
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2018.IX.17.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) család; édesapja a majorban dolgozott, lovakkal, kocsis volt; a bátyjairól;
(2) csak papi földeket bérelt, ez volt a mellékkereset;
(3) a majorról, mentagyár (akkor már dohányszárító) leégéséről;
(4) a bunkerjuk telitelálatot kapott, ők a nagybácsiéknál voltak;
(5) unokatestvére felesége bemaszkírozta magát az oroszok végett;
(6) az öregapja micsurinféle kertje; németek beszállásolták a lovaikat az istállókba, egy orosz fogoly árulta el, hogy el akarják vinni a disznót – nem lett belőle semmi;
(7) riadók végett nem volt iskola; reformátusok és katolikusok;
(8) az iskolából csinált kórházra nem emlékszik;
(9) magyar katonákra nem emlékszik;
(10) a front alatt fegyverropogás; az országzászló emlékmű szétrombolása;
(11) az oroszokról nem tud semmit;
(12) nem lehetett magyarul beszélni; az iskolák – szlováik iskola Deákin a hazajövetel után; zsigárdi magyar iskola;
(13) az apja nem reszlovakizált; a deportálás előtt meghozták a papírt;
(14) felrakodás, elvitel Sellyére;
(15) az utazás, be voltak csukva;
(16) Laki Imrééknek meghalt a kisbabájuk útközben – kiesett a kályhacső, füst lett, betakarták a babát és megfulladt;
(17) vécé bent volt, de csak a szalma; nagy hideg volt; a bizonyítván átnézése;
(18) Košátky faluba kerültek, az intéző felesége nagyon kedves volt;
(19) a látogatásról Košátkyn; templomba jártak Horné Slivnoba; votl egy barátnője, akivel aztán levelezett;
(20) csak ők egyedül voltak magyar család Košátkyban; munkások is voltak a birtokon;
(21) a látogatásról Košátkyn;
(22) németek helyébe érkeztek; a volt német funkciós; a munkáról;
(23) 1948 nyarán megszöktek, a házukban volt a szlovák, csendőrt hívot, de az anyja nem hagyta magát – a szlovák aztán elment;
(24) jegyrendszer, nem volt jegyük; a pap se tudott nagyon segíteni, aztán a szomszédok, utcabeliek segítettek;
(25) az apja és bátyjai szökése;
(26) mikor szöktek meg az anyjával – 1948 nyarán;
(27) moziba is mentek; szimpatikusak voltak a helyiek;
(28) az itteni faluk mind magyarok voltak, sellyeiek voltak köpönyegforgatók;
(29) rokonokat kitelepítették Magyarországra;
(30) nem tudja, ki volt a deportáló komisszióban; Zsigárdon az volt a deportáló komisszióban, aki aztán később lesöpörte a padlásokat;
(31) Pereden voltak verekedések betelepültekkel; a vegyes házasságokról;
(32) a JRD nem érintette a családot; a sziciról általánosan – nem volt bántódása;
(33) a mai gimi épületébe járt magyar iskolába; Hlegyík; Kiss Tibor igazgató Pereden;
(34) 1953-as pénzváltás – nem veszítettek, nem volt pénz;
(35) Sztálin és Gottwald halála – nincs emléke;
(36) Hlegyík Pálról; Csutorás Sándor – matek, Herencsár Irma – magyar;
(37) a pedagógia a Duna utcán;
(38) A (fiú), B, C (lány) osztályok a Duna utcán; a lány osztályban nem tették fel a fekete szalagot, féltek;
(39) a szentendrei unokatestvéréhez járt 1957-től nyárra; a kitelepített rokonokat se érintette a dolog;
(40) 1968 – nem sokar emlékszik; március 15 ünneplése a szoci alatt;
(41) egy kolléga, pártelnök volt az átvilágító bizottságban 1968-ban – az volt a gond, hogy Mariska néni gyereke meg volt keresztelve; ha a tanár megkeresztelte volna a gyerekét, kidobják;
A második interjúról (2019.X.1.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
– Mikor költöztek az édesanyja szüleinek a házába? Azok mikor haltak meg és hogy hívták őket?
– Mikor volt az édesapja erdőkerülő? És ebben a Jágerházban mikor lakott a család? Miért hívták azt Jágerháznak?
– Még beszélhetünk a papi birtokról, az ottani felszerelésről, a munkásokról…
– Amikor telibe találta a bomba a bunkerukat, az már a front alatt volt, vagy még az előtt? Hogy hívták a nagybácsiját, akikkel közös bunkerjuk volt?
– Légiriadó alkalmával valami sziréna szólalt meg? Milyen gyakoriak voltak a légiriadók? Látták a bombázókat is? A magik esetén még tud esetről, hogy bombák pottyantak itt a faluban, vagy a környéken, akár a front előtt, akár alatt?
– Unokatestvére felesége bemaszkírozta magát az oroszok végett – ezeket hogy hívták?
– Tud esetekről, hogy az oroszok hajszolták a nőket? Vagy lopásokról?
– Tud valami felszerelésről, ami a németekkel volt? Ágyúkról, tankokról… Hány csapat német volt maguknál?
– Nagy fegyverropogásra emlékszik a front alatt – tud valami halottakról? Az itteniek, a németek, az oroszok közül? Tud valamilyen háborús károkról (az országzászló emlékművön kívül)?
– Azt mondta, hogy a front után nem lehetett magyarul beszélni – valaki felvigyázott is erre? Voltak it esetleg szlovák katonák? Vagy partizánok?
– A front után, tehát áprilisban volt iskola? Meddig járt maga szlovák iskolába Deákin, miután hazakerültek Csehországból? Erről az iskoláról mondjon többet…
– A zsigárdi iskoláról, tanárokról mondjon többet…
– Hogy hívták az apja öccsét, aki aláírta a reszlovakizációt?
– A reszlovakizáláson kívül még kerestek más kiutakat az emberek? Bújdosás, lefizetés…
– Ki hozta meg maguknak a papírt a deportálásról?
– Általábanan a katonaság körülzárta a falut, így volt ez Deáki esetében is?
– Amikor vitték magukat Sellyére, egy teherautóval mentek oda, és csak a maguk családját?
– Volt valamiféle orovosi kivizsgálás? Meddig vártak az állomáson, meddig tartott a bepakolás? Valaki segítkezett ebben?
– Az édesanyja bátyjait, akiket deportáltak, azokat hogy hívták?
– A maguk vagonjában mennyien voltak, és hol volt a vagyonuk, amit vittek magukkal?
– Nem tudja milyen útvonalon mentek Mladá Boleslavba?
– Van valami emléke arról, hogy válogatták a családokat? Az csak Mladá Boleslavon volt ez a válogatás?
– Egy héten át, amíg utaztak, és a másik héten, Boleslavon – nem mehettek ki egyszer se a vagonból?
– Lakiéknak meghalt a kisbabájuk útközben – ez a maguk vagonában volt? Tud még hasonló halálesettel a deportálásokkal kapcsolatban?
– A bútoron kívül mit vittek? Állatokat vittek?
– Mielőtt elvitték magukat, próbáltak valamit megmenteni a vagyonukból (rokonoknak adni), vagy eladni?
– Tehát az egész két hét alatt maguk nem kaptak enni? Milyen ennivalót vittek magukkal?
– Hogy hívták az intézőt és a feleségét? Az intéző milyen ember volt? Mennyien dolgoztak ezen a birtokon? Miket termeltek? Fizetést azért kaptak? Az édesanyja az ott a háztartásban volt, ugye? Maga is be tudott valamiben segíteni?
– Hogyan nézett ki maguknak a lakásuk?
– Hogy hívták azt a német lányt, aki elköltözött Šumperkba és aztán leveleztek?
– Mikor látogattak el Košátkyra?
– A szökésük közben nem volt semi probléma? Rendesen jegyet vettek maguknak?
– Tehát egy és fél év után szöktek onnan az édesanyjával? Emlékszik például a 1947-es karácsonyra?
– Az a szlovák, aki maguknál lakott, csak egyedül lakott ott, család nélkül?
– Azt mondta, hogy gaz volt az udvarban – amúgy a lakás milyen állapotban volt?
– A nagyszülők azok gondolom tudták magukat valahogyan segíteni a szökésük után? Konkrétan kik segítettek magukon a deákiaik közül?
– Ez az érdekes, hogy nem deportálták magukat vissza – hogy magyarázza ezt?
– Az ottani iskoláról, tanítókról mondjon valamit…
– Nekem azt mondta néhány deportált, hogy azért a járáson kívül nem mehetttek, amíg Csehországban voltak…
– Találkozgattak ott valami deákiakkal, vagy magyarokkal?
– Rokonaikat kitelepítették Magyarországra – konkrétan kiket és hova?
– Deákin emlékszik valami konfliktusokra a betelpültekkel?
– Amikor hazaszöktek Csehországból, gondolom még voltak valami szlovákok, akik a deportáltak helyett vltak itt – azokkal milyen volt a viszony?
– A JRD nem érintette a családot – de azért tud ezzel kapcsolatban valamiket? Hogy hogyan kényszerítették az embereket?
– Tud példát mondani, hogy pártemberek visszaéltek a hatalmukkal, vagy hogy valaki ráfázott?
– Említette a Kiss Tibor igazgatót – arról mondjon többet.
– Milyen emlékei vannak Hlegyík Pálról?
– Ki volt az osztályfőnöke Sellyén? Csutorás Sándor – matek, Herencsár Irma – magyar – ezekről;
– Koval Rózsáról, Janda igazgatóról mondjon többet…
– Mit adott magának pedagógia a Duna utcán? Milyen tantárgyat tanított maga?
– Maguk nem tették fel a fekete szalagot, de azért beszéltek a forradalomról? Hogyan viszonyultak ehhez a tanáraik? Akkor maga internátuson lakott ott? És otthon, Deákin, akkor milyen volt a légkör? Nem tud esetről, hogy valaki ráfázott volna?
– Mikor kerültek ide Zsigárdra maguk? 1968-ban már itt voltak?
– Tud olyanról, hogy valaki beszélt az orosz/magyar megszállókkal? Vagy hogy lett volna valami konfliktus? Emlékszik arra a pillanatra, amikor megtudta, hogy megszállták az oroszágot? Nem volt valami félelem? Milyen volt a légkör?
-1968 – szabadabb légkör, nacionalizmus…
– Említette, hogy a március 15 koszorúzás után feljelentést tett a pártelnök – melyik prátelnök és konkrétan milyen feljelentést tett? És mi lett ennek a következménye? Ez mikor volt?
-1968-ban az oroszok bejövetle után voltak az átvilágítások – ezek hogyan mentek? Volt, akinek 1968 után problémái voltak? Templomba jártak a férjével a szocializmus alatt?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.