Vadkerti József (Udvard [Dvory nad Žitavou])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, amerikai hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.X.28.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; munkás, fölnélküli család; a testvérekről, szegénység;
(2) 1938 – kokárdával várták, de inkább csak a jómóduabbak; a kommunisták elvették a földet;
(3) 1938, a magyar katona – ez jobb poppir;
(4) 1938-ban lovakkal jöttek be; az nem tetszett, hogy kemény vezényszavakkal parancsolgattak; a katonák ócska sajkából ettek;
(5) cseh katonák az előtt gyakorlatoztak; a cseh katonák inteligensebbek voltak; Józsi bácsi is volt öt hónapig katona a háború után; a csehszlovák és a magyar katonaság összehasonlítása;
(6) a gazdák jobban várták a magyarokat; Józsi bácsi azt mondja, hogy itt jó, de jobb lett volna Csehszlovákia;
(7) a változás 1938 után – a szegényebbeknek hátrány volt; a pengőről és a koronáról, többet kellett dolgozni ugyan azért; a cukor elfogyott, a cukortermelésről a nagy környéken;
(8) kolonistákról – Újgyallán, Dögösön voltak;
(9) a magyar csendőrök nagyon kemények voltak; Udvardon volt a csendőrőrs; Udvardra sok szlovák beszármazott és elmagyarosodtak;
(10) a csehszlovák csendőrségről – egy csendőr kb. szudétanémet volt;
(11) a Beneš csinált sok problémát; a szudétanémet öreg pár, aki vitte a kis vagyonát el;
(12) a magyar csendőrök nyersek voltak, pofoztak;
(13) az udvardi zsidókról a holokauszt előtt;
(14) mi lett velük aztán; a Herzog; a zsidók neveiről; az udvardiak elvitele;
(15) a németországi eset a zsidókkal, akiket kivégeztek – ez ott volt Jéna környékén, a hidrocentrálnál; nem bírta a látványt; több százan voltak;
(16) a lengyel zsidó, akit lelőttek Karlove Vary mellett;
(17) kik jöttek haza a háború után az udvardi zsidókból;
(18) három hét kilakoltatás Udvardról a front után, Malinovszkij; csak egyszer jöttek be az oroszok;
(19) németek is voltak itt, hadikórház volt; a zsidó fiatalember, aki megmenekült;
(20) egy fiatalember, aki nagyon várta za oroszokat és aztán csalódott; az oroszok idősebbeket is behívtak; a Józska nagybácsi, akit az orosz hozott kocsin;
(21) Kolta felől jöttek; nem nagyon találkoztak oroszokkal az első napokban; egy asszonyt véletlenül agyonlőttek; gyalogsági aknák is okoztak halált; Bolond Jószi, aki lődözött;
(22) Etus néni apja olyan vörös volt és azt mondták az oroszok, hogy burzsuj, ezért Baromlakon bújtatták; hogyan jöttek be a tankok;
(23) Horthy rádió beszéde, nyilas hatalmátvétel; egy idős bácsi is nyilas volt, de nem bántott, csak figyelmeztetett, így elbújtattak egy katonakötelest;
(24) a fiatal pesti katonaszökevény, akit lelőttek; a nyilas nem is lett megbüntetve;
(25) Kupcsek, akit agyonlőttek az oroszok;
(26) egy asszony mindíg azt mondta a Józsi bácsinak, hogy ha otthon lett volna, akkor agyonlövik az oroszok;
(27) a leventék összegyűjtése és elvitele Újvárba, a zsidó iskolába, még aznap bevagonbírozás, Pozsonyban aludtak, másnap Ligetfalu, onnan villamossal Bécsbe;
(28) a testvére apósának története, akit 1938 után kidobtak Pozsonyból;
(29) csak kb. tizenöt leventét vittek ki Udvardról; az öt udvardi fiatal, akik a márciusi újvári bombázásnál haltak meg;
(30) Ligetfaluról villamossal Bécsbe; pesti piros saspkás gyerekek; Franz Josef Bahnhof, egy kifőzdében ételt kaptak; indulás Bécsből;
(31) a protektorátusban csehül és németül is ki voltak írva a nevek; Egerben – baraktábor, repülőtér, a gépek, amik úgy ledobták magukat a leszállásnál;
(32) a leventék egy részét összeszedték, de Józsi bácsi kibújt a sorból, később az udvardi haver is;
(33) Újvár 1944 október 7-ki bombázása;
(34) a bombariadók, amit a rádió mondott be; Etus néni nővére Pestről jött haza;
(35) az megérkezéskor Chebbe 1926-osnak íratta be magát;
(36) Chebből Gerába, aztán Röppischbe, egy táborba, ami nagyon jól be volt álcázva;
(37) nem tudja, mikor jutottak Chebbe, ott csak három napig voltak; kiszuperált tisztek voltak; nem volt nagyon szigorú rezsim, de nem mehettek el, mert ott kaptak enni;
(38) a légvédelmi ballonok, a hidrocentrált őrizték;
(39) kicsi bunkerok, de nem kellettek, mert ott nem bombáztak; a ballonok a mélyrepülés ellen voltak – ezt filmen mutatták be; hallották azt, amikor Drezdát bombázták, elégett papírokat is odafújt a szél;
(40) Röppischben január közepétől voltak; a május 8. az Karlove Varyban volt; az amerikai csapatok elől mentek el; Jénából lőtték a V rakétákat, hallatszott a suhogás; először az amerikaiak elől menekültek, aztán az orosz elől, de az öccsivel Csehországi területen maradt;
(41) találkozás az amerikai katonákkal Karlove Varyban, pár nappal a lengyel zsidó agyonlövése után; a német katonával Falkenauba, aztot eleresztették az oroszok is és az amerikaiak is;
(42) Falkenauban, a polgármester kenyérjegyeket adott; elszállásolás az ovodában;
(43) amikor a civil ruha helyett kék katonait kaptak, le kellett szedni a rangjelzéseket; Falkenaubna vetkőztek ki ebből a kék ruhából és civilt vettek magukra; a többiek csak egy év múlva jöttek haza;
(44) találkozás egy magyar származású amerikai katonával, aki egy kórházba hívta, toborozás a Japán elleni háborúba – nem akartak;
(45) a magyar-amerikai konzervot hozott, nem volt elég, a francia konyhát intézte el; az orosz zónába való elvitel elintézése; kik voltak ott az amerikai zónában;
(46) GMC-vel az orosz zónába, egy orosz vezette az embereket az állomásra, ahol már cseh katonákkal és csendőrökkel találkoztak; a ruszin volt a vezető; reggel négykor indult a vonat Prágába;
(47) Prága, Masaryk állomás, ennivaló beszerzése egy üzletben, ahol magyar eladó volt;
(48) vissza az állomásra, marhavagonokba, megérkezés Kolínba, ahol az oroszok órákat kértek; a cseh katonák azt mondták, hogy ezt nem volt volna szabad csinálniuk az oroszoknak;
(49) Brünnig, Brünn előtt ki kellett szálni, mert egy híd le volt robbantva; a papír elvesztése, átalvás Brünnben, reggel indult a vonat Budapest felé;
(50) ungvári zsidó lány rövid hajjal, azt mondta, ha nem talál otthon valakit, akkor öngyilkos lesz;
(51) Udvardon leszálltak, otthon az anyja elájult;
(52) Gerában is légiriadó volt; Jéna és Drezda bombázásáról;
(53) Józsi bácsi jó volt a seggreverősben;
(54) hat hét alatt összeismerkedtek a németekkel; egy bácsi partizánokat látott az erdőben, akik ejtőernyővel ugrottak le és browning puskájuk volt;
(55) a németek az utolsó pillanatig itt voltak, kerteken át szöktek; aknavetős lövöldözés az állomásról a kertjükbe az oroszok és németek közt;
A második interjúról (2013.XII.18.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Az apja volt az első világháborúban? Mit tud erről?
-Felszerelés szempontjából miben külömbözött a magyar és a csehszlovák hadsereg?
-Hogyan fogadták az itteniek a magyarokat? Kik fogadták, ünnepély, szónoklatok, díszkapuk, virágok, ünnepi öltözék…
-Azt mondta, hogy a szegényebbeknek rosszabb volt 1938 után – mi lett rosszabb? Munkalehetőségek, fizetés, pengő/korona, árúk…
-Említette, hogy voltak itt nem messze kolonisták – Újgyallán és Dögösön – akkor 1938-ban nem voltak itt valami erőszakosságok, nem űztek ki valakiket? És 1938 után milyen volt a helyzetük?
-Udvardon mindíg voltak szlovákok is – azoknak hogyan változott a helyzetük 1938 után? Tud példát is mondani?
-A magyar csendőrök nyersek voltak – tud példát is mondani?
-Emlékszik arra, amikor Udvardról elvitték a zsidó családokat? Kik szervezték ezt? Csendőrség, katonaság… Volt Udvardon valaki, aki úgymond bántotta őket, rosszat csinált nekik? Említették, hogy egy magas zsidó fiatal ember megmenekült a háború végén, és hogy valamit üzent az apjának – ez hogyan volt?
-Mit tudnak mondani Újvár második nagy bombázásról? Az egy héttel az első után volt…
-Hogyan volt ez a leventék összeszedése 1945 januárjában? Mennyit, hányszor, milyen korosztály, kik rendezték és hogyan, mit vihettek magukkal…
-Volt itt valami légószolgálat? Kik? És hogyan jelentették be a légiriadót? Voltak itt légvédelmi bunkerok?
-Kik voltak ezek a leventék, akik Újvár bombázásakor meghaltak?
-Kik voltak ezek a pesti pirossapkás gyerekek? Nyilasok? Mennyien voltak és meddig voltak magukkal?
-Meddig tartott az út Bécsből Chebig? Mikor volt ez, amikor oda jutottak?
-Chebben volt az az eset, amikor a leventék egy részét összeszedték, de maga kibújt a sorból, hogy az öccsével maradjon – kiket válogattak ki, az idősebbeket? Azok hova jutottak? És ki volt ez a gyerek, aki amikor meglátta magát, kiugrott maga után a sorból? Említett valami výborčíkot… Akkor ez után kivel maradt az udvardi partiból?
-Az hogy volt, amikor fiatalabbnak íratta magát? Először az érkezéskor Chebbe és aztán még mikor?
-Hol voltak, amikor Drezdát bombázták? Gera az 130 kilométer Drezdától… Gerában említett egy légiriadót, amikor vártak a vonatra Röppischbe – de akkor nem bombázták Gerát?
-Légballonok védték Röppischben a hidrocentrált – mi volt maguknak a konkrét feladatuk?
-Ha jól értem, az a sok zsidó, aki agyon volt lődözve, az ott volt a hidrocentrálnál és az a lengyel zsidó, akivel pár szót váltott, az már máshol volt, a Teplá folyónál Karlove Varynál? Gondolom maga azt nem látta, hogyan lődözik le a zsidókat, már csak a halottakat látta?
-Közeledtek az amerikaiak és akkor maguk menekültek előlük, de a aztán meg az oroszokhoz kerültek közel és visszafordultak – itt levált maguktól valami csapat? Mert azt mondta, hogy ezek egy évvel később jöttek vissza – ezek hova kerültek? Miért vált el tőlük, mi késztette magát erre?
-Ha jól értem, akkor az a német katona, aki elvezette magukat Falkenauba, aztot eleresztették az oroszok is és az amerikaiak is.
-Mikor kapták azt a kék ruhát, amiből aztán Falkenauban vetkőztek ki? Akkor amikor kapták, akkor le kellett szedniük a rangjelzéseket? És azt is mondta, hogy a többiek csak egy évvel később jutottak haza – ezek, akiktől elváltak Karlove Vary előtt?
-Hol találkoztak azzal a magyar származású amerikai katonával? Azt mondta, hogy ott a folyón túl már orosz zóna volt… Ez valami tábor volt? Meddig voltak ott (a francia konyhán)? Mit tud mondani a franciákról? Említett magyarokat, ruszinokat, svábokat, bukovinaiakat – mennyien voltak ott magukon kívül? Még említette, hogy egy ruszin volt ott a vezér – ez volt az, aki beszélt az állomáson a cseh katonákkal? Ez meddig volt magukkal? Csak neki volt papír? Aztán azt elvesztették – hol?
-Brünntől egészen Udvardig nem kellett valahol átszállni? És az anyja tényleg elájjult, mikor hazaérkezett? Mikor érkezett pontosan haza?
-Mondta, hogy az a nyilas bácsi figyelmeztette magukat a razziára, és így el tudtak bújtatni valakit, hogy ne kelljen berukkolni neki – kit bújtattak el? Egy fiút, vagy a sógort…
-Egy pesti fiatalembert lelőttek a nyilasok – hogyan kapták el? Ki volt ez a nyilas (aki aztán nem is lett megbüntetve)? Tud több ilyen példát mondani, hogy az itteni nyilasok valami rosszat csináltak?
-Mennyi német volt itt a faluban? Hogyan viselkedtek? Hol volt konkrétan az a hadikórház?
-Hogyan emlékszik az oroszok bejövetelére? Oroszok-németek… Mennyien voltak, honnan jöttek?
-Az oroszok kitelepítették az egész falut – hogyan telt le ez a két hét? Lakás, ennivaló, tisztálkodás… Mi maradt az oroszok után? Konkrétan hol lakott a Malinovszkij?
-Még olyat is említett, hogy valami munkát is adtak valakinek – ez hogy volt? És ezzel kapcsolatban még a Józska nagybácsiját is említette, hogy valami orosz hozta őtet kocsin…
-Amikor bejöttek az oroszok, akkor még az apja otthon volt, nem? Csak az után ment Baromlakra, ugye?
-Említette, hogy meg is haltak emberek, amikor idejött a front – kik voltak ezek? Hogy hívták ezt a Kupcseket? Milyenek voltak az anyagi károk?
-Említette, hogy egy idős bácsi az erdőben valami partizánokat látott, akik ejtőernyőkkel ugráltak le és browning puskájuk volt – ez hogy volt?
-Hogyan volt ez a aknavetős lövöldözés az állomásról a kertjükbe az oroszok és németek közt?
-Említett valami Bolond Józsit, aki lődözött – ez hogy volt?
-Kik vették át aztán a vezetést a faluban?
-Hogyan emlékeznek a JRD-re?
-Mondjon valamit a katonaságáról a háború után…
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.