Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Vankó Menyhértné Horváth Katalin Vankó Menyhértné Horváth Katalin – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Vankó Menyhértné Horváth Katalin

Vankó Menyhértné Horváth Katalin (Pered [Tešedíkovo])

Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2018.X.8.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) szülők; földekkel foglalkoztak, nem sajáttal;

(2) apja az első világháborúban olasz fronton volt;

(3) a második világháború alatt a sellyei hídnál volt őrségben; nagybátyja is ott volt; varrodában inas volt Sellyén;

(4) apja fatalpú cipőt készítetett; a jó tanítónéni, Szádovszki Kornélia;

(5) 1938 – magyarok bejöttek;

(6) egyszer volt egy ünnepély, nem tudja mi; Horthyné látogatásról tud, de nem volt ott;

(7) egy összejövetelet csendőrök üldöztek szét, talán még az első republika előtt;

(8) a nővére 9 éves korában halt meg;

(9) az 1924-es bátyja – orosz fogságba került, erről;

(10) a helyzetük nem nagyon változott 1938 után;

(11) a peredi csendőresetről nem tud;

(12) apja földeket bérelt; már a kisgyerekeket is befogták munkára;

(13) 1945 előtt csak Zubóék voltak szlovák család;

(14) cigányok; a perediek jók voltak; nem volt probléma a fehérek és a cigányok között; zenészek – Compó; deíki cigányokkal voltak problémák;

(15) zsidók; nem volt senki, aki megvédte volna őket?; Sulc marhakereskedő – a lánya kiment Izraelbe; Goldstein „Lébus“ – elveszítette a családját;

(16) a leventék kivitele – az anyáknak fájt; egy német katona anyjától kapott levelet, amiben buzdította a fiát, hogy harcoljon;

(17) a zsidó temető új emlékműve;

(18) kik haltak meg a holokauszt alatt – Goldstein családja; Hirschler Zsiga mészáros – csak a Sanyi fia jött vissza; Stern, aki főszegen lakott – Cicus lányuk; Kohn Emil – zöldségszárító üzeme volt neki;

(19) Kohn Emil zöldségszárító gyára;

(20) inaskodott Sellyén;

(21) kertjük alatt pottyant le bomba – Vankó János kislánya meghalt; a téglásoknál is;

(22) Mihályfiék esetéről csak hallott; csak két bombázásról tud: Vankó féle és a téglásoknál; apja remegett, mikor támadás volt;

(23) apjának rémálmai voltak az első világháború végett; – tüzérek voltak, a tiszt rábízta a lovakat, hogy mentse meg őket;

(24) a németek táncolni hívták a lányokat, nem mentek;

(25) Ziliziéknek pélvásuk volt, ott bújtak el a lányok, asszonyok az oroszok elől – majdnem megfulladtak;

(26) egy németnek megvarrta a ruháját; hívták az Etával táncmulatságra – nem ment;

(27) németek siettek az utolsó napokban; egy ukrán katona búcsúzott gyorsan; belövést a Majorkerti utcába, az egyik házba;

(28) magyar katonákra nem emlékszik; csak 3-4 férfi, talán szökevény volt náluk;

(29) a katonaszökevények lelövéséről hallott;

(30) a nyilasokról; visszajött Németországból a pogácsa – a munkaszolgálatos raboknak akarta adni, az őr megtiltotta; ezek a rabok a vasút mögött ástak lövészárkot;

(31) a Ziliziéknél bújtak az asszonyok – volt náluk egy orosz katona, aki a Zilizi kisfiúval játszott;

(32) az orosz bejövetelről nincsenek emlékei; garázdálkodásról nem nagyon tud;

(33) az oroszok elvitték a lovukat; a malomtulajdonosnak a szolgálóját erőszakolták meg az oroszok;

(34) elsötétítés; a szomszéd bácsi járt át, annak olvasott;

(35) magyarországi rokon Horváth Benes(?) – 1938-ban is volt, szavalt;

(36) bújdostak a deportálás elől;

(37) JRD – nem volt saját földjük, mégis nyomás volt a családon;

(38) volt valami szó, hogy szlovákok jönnek a házukba, de nem tud konkrétat;

(39) a perediek és a betelepültek viszonya; voltak verekedések, tud Herencsár Károly esetéről is;

(40) (42) JRD – azt mondták, hogy a kulákokat segítik; padlássöprés – „vöröslajbis“ Hosszúfaluról;

(41) az oroszok elől húst rejtegettek; kristálycukrot és gabonát is;

(43) a kommunizmus csak ártott;

(44) a gyereke templomba járt, vagy hittanra – a negyedi tanítónővel volt valami probléma;

(45) 1953 – se a pénzváltásra, se a vezetők halálára nem emlékszik;

(46) 1956-ról a nagybátyja mesélt;

(48) 1968 – csak a tankokról tud, Dubček kifliről;

(49) Bán Géza bácsi rejtegette a Grünwald Dezsőt;

(50) a zsidók üldözéséről általánosan;

A második interjúról (2019.IX.11.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

– Mennyi földdel gazdálkodtak a szülei?

– Azt mondta, hogy katonanótákat tanult az édesapjától – el tudna valamit énekelni?

– Milyen történeteket mondott magának az édesapja az első világháborúról?

– Tehát az apja is és a nagybátyja (melyik, neve? hol lakott?) is a vasúti hídnál volt őrségben – apját nem látogatták ott meg egyszer se?

– A sellyei inasságról mondjon valamit – mik voltak a feladatok, járt iskolába? Ki volt ott a mester, és ki volt ez a Kiss Ilona?

– Említette a Szádovszki Kornélia tanítónénit – és hogy voltak valami tanfolyamok – kézimunka, mezőgazdaság – ezekről

– Ki volt ez a magyar katona, akit 1938-ban megismert az édesanyja, hogy az peredi születésű?

– Emlékszik magára a fogadásra is, hogy hol volt, kik vettek rajta részt? Mit látott ebből?

– Cseh csapatok; mozgósítás; magyarok felvonulásai;

– Tud valamit a peredi csatáról, amit esetleg a faluban meséltek?

– Mi letehetett ez az összejövetel a hősök szobránál, amit a csendőrök üldöztek szét, talán még az első republika előtt?

– Hogy hívták a bátyját? És a nővérét, aki meghalt?

– Emlékszik valami hiánycikkekre? Nem volt olyane messze az országhatár, hogy esetleg mentek volna át Szlovákiába?

– Milyen hírük volt a magyar csendőröknek?

– A Zubóék voltak az egyetlen szlovák család a faluban 1945 előtt – a férj is, feleség is? Nevük? Mivel foglalkoztak?

– A cigányokkal kapcsolatban – magukhoz is járt valaki segíteni az anyjához? Említett valami Arany nénit – hogy hívták?

– Hogy nézett ki a péró, hogyan emlékszik rá?

– Volt a Sulc, marhakereskedő zsidó – annak a családjával mi lett a háború alatt?

– Zilizi Eta barátnőjénél (a családja – neveik?) be voltak szállásolva a németek (Hans Nigemajer, Karl Jageman) – az a fiatal német is ott lakott, aki az anyjától kapott levelet? Őt hogy hívták? Ezek mikortól meddig voltak ott? Mert talán Szilvesztert említett, meg azt is, hogy nagyon siettek a németek az utolsó napokban… Más németek is voltak a faluban? Ttud tankokról, ágyúkról?

– Hirschler Zsiga mészáros – csak a Sanyi fia jött vissza – emlékszik arra az énekre, amit énekelt, mikor visszajött a táborokból?

– A méterárúsnak (neve?) két lánya hazajött – itt neveket nem tud?

– Stern, aki Főszegen lakott – Cicus lányuk – mivel foglalkoztak? Neveket nem tud?

– Kohn Rózsi családja – mennyien voltak, mivel foglalkoztak?

– A Kohn Emil családjából csak egy fiú jött haza? Artúr? Mi lett a z¸oldségszárító gyárral?

– Csak a magyarok alatt inaskodott maga Sellyén? A front után már nem? Mik voltak a feladatai, mint inaslánynak? A mesterről. Az iskoláról.

– Említett olyat is, hogy valami téglásoknál is leesett valami bomba – erről mit tud? Mikor történt?

– Mikor történt az az eset, amikor a Vankó kislány meghalt (a kertjük alatt pottyant le bomba)?

– Hogy nézett ki a bunkerjuk és mennyit használták? Mert azt mondta, hogy a Ziliziéknél bújtak el… Az jobb búvóhely volt az oroszok elől? Voltak légiriadók is a faluban?

– Elsötétítés, szórólapok, ezüst szalagok;

– Hova hívták magukat táncmulatságba a németek?

– Biliárdot csinált a két szomszéd fiú, akinek a lánytestvérük az osztálytársnője volt – ezek kik voltak?

– Említett valami belövést a Majorkerti utcába, az egyik házba – ebből látott valamit? Mivel és honnan lőttek be? És milyen károk voltak? Tud még valami más háborús károkról, amik a front alatt történtek?

– Meddig volt maguknál az a 3-4 magyar katonaszökevény? Mi lett aztán velük?

– A nyilasoknak benne volt a kezük a leventék kivitelében – tud még más példát is mondani, mit csináltak a nyilasok? Mi lett velük a háború után?

– Miket ástak azok a rabok a vasúton túl? Mennyien voltak? És hol voltak ezek elszállásolva? Ez mikor volt, mikor vitte ki nekik a pogácsát? Minimum két héttel a leventék kivitele után…

– A malomtulajdonosnak a szolgálóját erőszakolták meg az oroszok – neveket tud itt mondani?

– Tud olyanról, hogy a lányok elcsúfították magukat? Vagy hogy lehetett ingyen orvoshoz menni elvetetni a gyereket?

– Hogy hívták azt a Józsi bácsit meg Zsófinénit, akiknek olvasott mindig?

– Magyarországon rokonaik voltak, apja unokatestvére – valami Horváth Benes(?)? Ő mint civil volt itt a magyarok bejövetelekor? Csak ő jött át Peredre, család nélkül? A katonákkal jött?

– Amikor depotálták volna magukat, bújkáltak – meddig bújkáltak? És az apja mindig külön volt? Melyik nagybátyjánál bújkáltak, akinél lehetett érezni, hogy ideges? A házuk nem volt valamiképpen lezárva? Tudja is, hogy ki vett részt ebben, hogy kideportálták a peredieket?

– És a falu vezetősége abszolút nem csinált maguknak problémát az után, hogy előjöttek? Az akkori faluvezetőségről, komiszárokról, partizánokról, katonaságról…

– Volt legalább egy kis kevés földjük, ami aztán a JRD-be került? Az állatjaikkal, gazdasági felszereléssel mi lett? Hogy érezték konkrétan akkor a nyomást?

– Emlékszik is azokra a szlovákokra, akik a deportáltak helyett jöttek Peredre?

– Azt mondta, hogy a Horváth János bácsija az szándékosan ment ki Magyarországra – úgy, hogy saját maga jelentkezett? Rajta kívül még telepítettek ki a rokonokból?

– Hogy hívták azokat a szlovákokat, akik a szomszédjukba jöttek? Jól értem, ezek a Lelovics család helyett jöttek? A szülei hogyan viszonyodtak a betelepültekhez?

– Maguknak egyszer söpörték le a padlást? Olyasmit mondott, hogy a lesöprés után ott maradt egy sellyei (ki volt ez?), aki azt mondta az apjának, hogy legyen esze, mert le lett pecsétletve a padlásajtó, az apja mégis bement és elvitte a gabonát – tehát akkor először nem is söpörték le?

– Azt mondták magukra, hogy segítik a kulákot – ebből volt valami különösebb problémájuk is?

– Ki elől rejtegették és mikor a kristálycukrot? És a gabonát, amit gödörbe ásott el?

– A gyereke (melyik?) templomba járt, vagy hittanra, vagy ministrált – a negyedi tanítónővel volt valami probléma – konkrétan mi végett?

– Mit tudtak meg a nagybátyjától az 1956-os forradalomról? Ez melyik nagybátyja volt és hol lakott?

– Tud olyanról, hogy valakik kommunikáltak a katonákkal 1968-ban? És ezek oroszok voltak, vagy magyarok? Milyen volt a faluban a hangulat? Már éjjel is tudtak valamit maguk? Tud valami orosyellenes fellépésekről, esetleg feliratokról?

– Tud valami olyanról, hogy esetleg lett volna valami szlovák nacionalizmus? Vagy hogy valaki 1968 augusztusa után ráfázott valamire?

– Bán Géza bácsi rejtegette a Grünwald Dezsőt – és hol kapott teltek aztán ez a Bán Géza bácsi? Mert említett valami Brand??? Géza bácsit, aki magukkal szemközt lakott…

KódIE_0500
LakhelyPered [Tešedíkovo]
Születés helyePered [Tešedíkovo]
Születés időpontja1927-11-02

Vankó Menyhértné Horváth Katalin - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2018. október 20., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:15:28

Címkék: második világháború / leventék / hadifogság / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / 1938 / impériumváltás / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / első világháború / romák / pénzváltás 1953 / bombázás / nemi erőszak / gyermekkor / oroszok / iskola / ezüst szalagok / partizánok / első bécsi döntés / nyilasok / orosz megszállók / katonaszökevények / 1968 / szövetkezet / Pered / zsidó családok / zsidók deportálása / ONCSA házak / elsötétítés / légoltalmi óvóhely / szocializmus / deportáció / Csehszlovák hadsereg / szlovák-magyar viszony / 1953 / mezőgazdaság / légiriadó / csendőrök / Csehország / család / szórólapok / kitelepítés / betegség / a második világháború civil áldozatai / Vágsellye / Magyarország / 1947 / áruhiány / kommunisták / 1948 / padlássöprés / katonanóták / hittan / 1938-as mozgósítás / magyar csendőrök / Vecse / nacionalizmus / hitélet / szlovák telepesek / zsidó temető / hídőr / peredi csata / komiszárok / Grünwald Dezső
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Vankó Menyhértné Horváth Katalin - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2019. szeptember 11., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:39:30

Címkék: második világháború / leventék / 1938 / zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / első világháború / romák / bombázás / gyermekkor / oroszok / Egyesült Államok / Baťa / első bécsi döntés / első Csehszlovák köztársaság / nyilasok / orosz megszállók / 1968 / szövetkezet / Pered / légoltalmi óvóhely / magyar katonák / eskütétel / légiriadó / csendőrök / kollektivizáció / család / Budapest / nóta / tüntetés / Magyarország / sziréna / elsötítés / áruhiány / 1945 / padlássöprés / magyar csendőrök / földek / leventelányok / Dubček-kifli
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésPered [Tešedíkovo]
Rövid URL
ID653649
Módosítás dátuma2023. november 15.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.