Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Varga Gusztáv Varga Gusztáv – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Varga Gusztáv

Varga Gusztáv (Szenc [Senec])

Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, szovjet hadifogság;

Egyéb mellékletek: dokumentáció a kárpótlás intézéséhez

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2014.V.1.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család;

(2) iskoláról – melyik tanítókhoz járt; 1938 – először nem katonák jöttek, hanem valami gárdisták – loptak, raboltak – nem látta, csak hallott róluk;

(3) a katonák rendet csináltak – csak említi; egyi szomszédjuk cseh csendőr volt, Hokša – nem volt vele ellenségeskedés; új polgármester lett – az újak kezdtek Szencen dirigálni;

(4) a bátyja Győrből elment Saltzburgba – a gyárat helyezték át; a bátyja után ment Saltzburgba; a bátyja amerikai lágerba került;

(5) 1938 – sokan örültek Gurabról is jöttek; a falukról, amiket kicseréltek;

(6) 1938 után az apja mint hadirokkant jobb segélyt kapott; szlovák félre nem kerültek földjeik 1938 után; az apja útkaparó munkát kapott; az apja gazdálkodásáról;

(7) a csendőrőkről nem tud semmit; a sikertelen út Egyiptomba, elkapták a román csendőrök és elvitték Bukarestbe – egy kolozsvárival találkozott, aki ismert egy szencit; Tordáról átszökött a határon;

(8) a magyar határőrők kapták el; otthon a csendőrök kapták el, kétszer is kivizsgálták; elment Pozsonyba (valószínű ez már a háború után); elment Szőnybe az olajművekhez;

(9) a kisérleti üzembe került, ahol zsidó munkaszolgálatosok voltak, akikkel jóban volt; egy bombázásnál kivitte a zsidókat, amit nemlett volna szabad, és ezért büntetésből frontra kellett volna mennie, de egy Ilonka rejtegette;

(10) elszökött Saltzburgba, a bátyja megszidta, hogy ott hagyta az anyját; a másik bátyja szíven találta egy szilánk és aztán meghalt; amikor az oroszok szencre jöttek, elfoglalták a házukat; erősen katolikus család voltak, imádkoztak minden nap;

(11) Enfeld nevű zsidónál dolgozott tizenkét éves kortól, négy évig; levente is volt, nem fejti ki nagyon;

(12) Saltzburgban nem csinált semmit; az amerikaiak megszállták Saltzburgot – Guszti bácsi civil ruhában volt, úgyhogy hagyták;

(13) kronológia – ott hagyta a bátyját; 45 júniusától 48 novemberéig volt fogságban; egy hónapig volt ott a háború után; Maciák Dezső írta a „čestné prehlásenie“-ben, mikor került oda;

(14) az amerikaiak figyelmeztették az oroszokra; a zóna(?)határ átlépése, lágerba került, ahol már ott volt a Maciák, Bordács, Kollárik és a Sípos;

(15) Zlabings tábor, a cseh osztrák határon; Oroszországban Makijevka, Rucsenkovo, Sevcsenkovo, Sztalino, Mariupol;

(16) autószerelőt kerestek, aztán sofőrködött az oroszoknak, akik erőszakolták az asszonyokat;

(17) visszaszökés az amerikaiakhoz, Salzburgban már nem volt a bátyja, kapott iratot az amerikaiaktól, visszament az orosz zónába, de széttépték; vissza a Maciák Dezsőékhez; levetkőzették, megint sofőrködött; a Maciáuk azt mondta, hogy ne féljen; gyűjtőláger, aztán gyalog Brünnbe; a lóról lezavarták az úton;

(18) Zlabingsból Brünnbe, onnan Petržalkára(?), Rozdelovačra, két napig és hogy ott nem lehetnek, mert tele van, irány Újvár; Bordács Gyula mondta, hogy viszik ki Oroszországba;

(19) Érsekújvár, Kassa, Máramarossziget – szétosztás, a Sípos és a Maciák már elváltak; az út Sztalinóba – nem lehetett vécézni, őrt ültettek a vagonba, nehogy föltörjék a padlót; kb. egy hétig ment a vonat;

(20) Sztalinó – építkezés, pósta; őrt kaptak, nőt; sok nemzetiség volt ott – a nő megtette tolmáccsá, de azért dolgozott;

(21) Rudcsenkovo, Sevcsenko – egy hónap bányában, aztán át a koksovňába;

(22) nem voltak rendes cipők, ruhák; a gumicső ellopása, verés; a zsidó nácselnyík lépett közbe, és elmentek Mariupolba;

(23) még 1945-ben, mikor a póstát építették – jött a tél és nem volt elég fűtőanyag; „Vak Bottyán“ mondta, hogy „dögöljetek meg!“; két hétig a hóban voltak; aztán a következő lágerban volt a gumicső lopása;

(24) a nácselnyík elvitte Mariupolba, egy sestrička is ment és azzal úgy élt, mint házastársal; amikor hazajött, azt hitte a feleségéről, hogy az a sestrička;

(25) a fogság után nehéz volt munkát találni, mert úgy volt kint, mint „fasiszta“; Kassán kikérdezték; a Siemensnél sikerült munkát találni;

(26) kronológia – Sztalino, építkezés, a láger kigyulladása; aztán bányák és kokszovňa, a cső lopása, Mariupol, ahol csak három, négy hónapig volt;

(27) Gottwald – nie je Maďar ako Maďar; a fogság utáni karierről;

(28) a Gottwald engedélyével jöttek haza; Mariupol – Máramarossziget (1945-ben is azon keresztül mentek), egy hétig voltak ott, szétosztás, több nemzetiség volt ott;

(29) újvári Dalos Józska esete, aki felvágta az ereit, de megmentette; később otthon találkozott vele, alkoholista volt;

(30) a dokumentációból;

A második interjúról (2014.IX.29.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

-Milyen hírek voltak azokről a gárdistákról, akik 1938-ban voltak itt a környéken? Aztán ki csinált velük rendet?

-Mennyi magyar katona jött be 1938-ban és hogyan néztek ki? Volt valami ünnepélyes fogadtatás?

-Voltak itt olyanok, akik anyaországból jöttek ide? Hivatalnokok, vasútasok, tanítók… Hogyan viselkedtek a helyiekkel?

-Hogyan változott a gazdasági helyzet 1938 után? Közel volt itt a határ, emlékszik valami feketézésre?

-Mit tud mondani a magyar csendőrségről? Miben külömböztek a cseh csendőrőktől, miket csináltak?

-Milyen iskolába járt maga az elemi után? Hogyan volt a leventézése? Parancsnokok, kiképzés, elméleti…

-Emlékszik arra, amikor elvitték a szenci zsidókat? Volt olyan eset, amikor bújtattak zsidókat a szenciek? Tud valami rossz példát is mondani?

-Mi késztette magát arra, hogy Egyiptomba (Palesztinába) menjen? Miért pont oda? Hogyan akart oda jutni, mi volt a terve? Mit vitt magával az útra?

-Kolozsvárnál ment át a határon – hol fogták el magát? Torda… A román csendőrőkkel ott hogyan kommunikált?

-Miért mondta Bukarestben, hogy Csehszlovákiából van, amikor az már nem létezett? Könnyebb volt nekik cseh tolmácst szerezni, mint magyart?

-Ez a kolozsvári, aki ismerte a Nagy Pistát – ez ki volt, milyen funkciója volt? Ő szabadon volt? Ő mit tudott magának intézni? Valami olyat mondott, hogy az őrökkel egyezett meg az a kolozsvári… Meddig volt maga román kézen?

-Magyar határőrők kapták el magát – nem csináltak semmi problémát? Szencen mi végett kapták el magát aztán a csendőrök? Az egyiptomi szökése végett? Miket kérdeztek magától és mi lett az ügy vége?

-Jól értem? Azért kellett kiszöknie Salzburgba, mert a bombázáskor kivitte a zsidókat a gyárból? Meddig dolgozott ott Szőnyön? Meddig rejtőzködött annál az Ilonkánál?

-Milyen útvonalon szökött ki Salzburgba és ez mikor volt? Mennyi idővel az oroszok bejövetele előtt? 1945 február, március…

-Mit tud a Géza bátyja amerikai hadifogságáról? Az amerikaiak elvitték és maga ott maradt maga Salzburgban? Mit csinált az alatt az egy háború utáni hónap alatt?

-Maga átlépte Salzburgnál a zónahatárt és ott rögtön elkapták magát? Ez még a születésnapja előtt volt? Zlabingsban előszőr csak egy hétig volt és átszökött az amerikai zónába? Ez hogyan sikerült? Mert Zlabingsból elég messze van az amerikai zóna (kb. 80 km.)…

-Másodszor is ugyan abba a lágerba került? Tudták, hogy honnan szökött, megismerték magát? És akkor is sofőrködött? Ekkor másodszor meddig voltak ott?

-Ott van egy dátum – 1945. június 20-ka – akkor mi volt? Brünnben nem is töltöttek időt, rögtön ott bevagonírozták magukat, vagy volt ott valami gyűjtőtábor? Mennyien voltak a szerelvényen?

-Petržalkán is voltak gyűjtőtáborban, vagy csak a Rozdelovačon? Ott mondták, hogy tele van?

-Kifele Oroszországba átmentek Máramarosszigeten is?

-Az úton Sztalinóba nem tudtak vécézni? És az őr is magukkal volt a vagonban? Volt olyan, aki nem bírta ki az utat?

-Említette, hogy vasútat építettek a bányához és finn házakat építettek újra – ez is ott volt Sztalinóban?

-Ezt részletesebben is elmondhatná, hogyan gyúlt ki a láger és milyenek voltak a következmények… Akkor ott hányan haltak meg?

-Ki volt ez magyarbéli Jankó Jancsi, akit maga Vak Bottyánnak hívott és miért mondta a tűzvész után, hogy idézem „dogöljetek meg“? Az oroszok miért nem biztosítottak szállást?

-Hogyan viselkedtek magukkal az őrök? Jó példa, rossz példa…

-Milyen volt az ellátásuk? Enni, inni, öltözés, lakás, tisztálkodás…

-Voltak ott valami betegségek, járványok? Orvosok, fogorvosok, kategóriák, halandóság stb…

-Milyenek voltak a normák, a munka?

-Rudcsenkovo (Stalino), Sevcsenko (Krasnoarmijsk) – az egyik helyen bánya volt, a másik helyen kokszgyár volt? Ott volt a leghosszabb ideig – mikortól meddig?

-Milyen körülmények voltak a bányában és a kokszgyárban? Munakidő, balesetek, munka…

-Az hol volt, ahol a gumicsövet ellopta? Úgy lehet érteni, hogy az mentette meg magát, hogy a nácselnyík az zsidó volt? Miért vitték magát ezután Mariupolba? Mikor jutott Mariupolba?

-Hogy nézett ki ez a láger Máramarosszigeten? Mennyien voltak ott? Volt ott valami kivizsgálás, kérdezőskődés? Magyarokon kívül voltak ott más nemzetiségűek is?

-Miket kérdeztek ott Kassán? Amikor hazajött, tényleg úgy volt elkönyvelve, mint fasiszta? Ezt mondták is magának? Kassáról hogyan jutott haza és hogyan fogadták otthon?

-Hol sebesült meg a másik bátyja, az Árpi?

KódIE_0501
LakhelySzenc [Senec]
Születés helyeSzenc [Senec]
Születés időpontja19250606

Varga Gusztáv - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2014. május 01., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:16:15

Címkék: hadifogság / 1938 / impériumváltás / keleti fogság / oroszország / kényszermunka / bombázás / gyermekkor / oroszok / iskola / Érsekújvár / Baťa / első bécsi döntés / orosz megszállók / szövetkezet / magyar katonák / csendőrök / család / Győr / NKVD / India / Bazin / Románia / magyar csendőrök / magyar iskola / Kolozsvár / magyar honvédség / gyűjtőláger / repülőgyár / román rendőrök / cseh komunisták / Saltzburg / Donyeck / Mariupol / Irán / 1979 / iráni forradalom / Egyiptom / Kelet-Németország
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Varga Gusztáv - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2014. szeptember 29., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:23:56

Címkék: második világháború / hadifogság / nyugati fogság / 1938 / impériumváltás / bevonuló magyar hadsereg / keleti fogság / nemi erőszak / oroszok / feketézés / első bécsi döntés / orosz megszállók / Erdély / láger / Palesztina / csendőrök / betegség / Cseh csendőrök / 1945 / Szenc / élelmezés a lágerben / Izrael / Dombasz / magyar csendőrök / Kárpátalja / Magyar származású lágerparancsnok / gárdisták / Szőny / Máramarosszige / Shevchenko
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésSzenc [Senec]
Rövid URL
ID653651
Módosítás dátuma2023. november 15.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.