Az első interjú (2014.VII.170.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család; református;

(2) 1938-ban nem mindenki örült; az iskolásokat vitték ki, talán két raj volt;

(3) Aranyoson sok kommunista volt, többet elvittek az Öregvárba, de hamar kiengedték, a barátaik közbenjárására;

(4) az apja mint frontharcos földet kapott, jobb lett a helyzet;

(5) leventézés, gyakorlatoztatás, egy hadnagy járt Komáromból, kijártak gyakorlótérre; kor szerinti elosztás; büntetésre nem emlékszik;

(6) felsorakoztatás, a hadnagy helyettese volt ott; Gútára vitték aztán Újvárba; Újvárban egy kilőtt tankot láttak;

(7) Szenc, két három nap, átadás a németeknek és kivitel Ansbachba; Chebben is megálltak;

(8) Ansbachban besorozás, lefényképezés, SS igazolvány; a fogság alatt eltüzelték; beöltöztetés;

(9) öt korosztály aranyosi ment ki, Ansbachban az 1924-eseket különvitték, nem tudja mi lett velük;

(10) elvitel Bonnba, kb húsz aranyosi jutott oda; Ansbachban kb. két hétig voltak; két hétig a vonattal csak ide oda mentek; két hétig tartott az út – nem tudni melyik;

(11) Bonnban egy ideig gyakorlatoztak, aztán szökni kellett az angol front elől; ágyúk leszerelése;

(12) nem csak aranyosiak voltak, más falukból is; egy hauptmann volt a főparancsnok, túlkapások nem nagyon voltak, csak a magyar hadseregben, amit hallott;

(13) csak visszavonulás volt, egészen Wittenberge-be, gyalogsági kiképzés, egy részüket bevetették Berlinben; valószínű, hogy Ansbachban váltak el Miska bácsitól;

(14) Wittenberge-ből, ahova belőttek az oroszok, Perlebergbe mentek, csak ott kaptak éles fegyvereket, páncélakadályokat csináltak, onnan Ludwigslustba mentek; 13 aranyosival volt fogságban, a többi (a bátyjával együtt) orosz fogságba került; a tiszt amerikai fogságba igyekezett; ki kellett menekülni(?) Ludwigslustból;

(15) Ludwigslustban a templom körül aludtak, már akkor fehér zászlók voltak; örültek a háború végének, az amerikaiak bejöttek dzsippel;

(16) egy füleki gyerek tolmácsolt; négy nap alatt csak egyszer kaptak enni; az amerkiakaik elirányították a foglyokat; Pellerberg utáni menekülésnél vált el a bátyjától, az a csapat orosz hadifogságba került, a bátyja 1949-ben jött haza;

(17) első két három hét ide oda irányítgatták, egy heretáblán is voltak, aztán jutottak lágerba, Neustadtba, kb. egy hétig, aztán erdőbe, ahol egy hónapig voltak; negyedik napk kaptak enni, volt zöldkávébab, amit megettek, idegesek voltak;

(18) az erdőben nem őrözték a katonák, nem dolgoztatták; egy hónapjára kezdtek rendszeresen enni kapni; kenyér és csokoládé; egy magyar tiszt, aki felelt értük;

(19) leventéken kívül olaszok, magyar katonák; madársóska, kenyérleves, csiga;

(20) két három hétig voltak az erdőben Neustadtnál, angolok elvitték egy támpontra regisztrálni, onnan aztán Heidkateba; ott „bolondgombát“ ettek és hánytak tőle;

(21) Heidkateban nem vigyázott senki sem, a tengerparton voltak, vizet hoztak, rendszeres élelmezés, a kalóriamennyiség is rendszeresen emelve volt;

(22) ősszel Borghorstba jutottak, ott rendes élelmezés volt; katolikus iskolában voltak elszállásolva; a katonák máshol voltak elszállásolva; ősszel mentek Heidkateból Borghorstba; az angol katonák kifogástalanok voltak; havonta két nap egy hidrocentrálnál, nem volt nehéz munka; két három hónapig voltak ott;

(23) legutolra Bocholtba kerültek, ott láger volt, de nem őrözték; még Borghorstban csehszlovákok jöttek, szlováknak jelentkeztek; egy tiszt megszólalt magyarul;

(24) az angolok vitték bocholtba, egy hétig voltak, aztán vissza Borghorstba, onnan indítotak szerelvényt; három angol katona kisérte a szerelvényt, Pilsenben az oroszok szajrézni kezdtek;

(25) az útvonalt nem tudja; Česká Třebová(?); Pozsony, a katonák felvitték a várba, egyik katona „na Slovensku po slovensky“; nem volt kihallgatás;

(26) Tehelné pole-i láger; harmadik napjára engedték el; egy szökés Heidkateból egy másik helyre;

(27) Pozsonyból vonattal jött haza; otthon örömmel fogadták; 1946 február 17-én jött haza;