Író Ernő (Csütörtök [Štvrtok na Ostrove])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, brit hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.VII.22.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; Szilveszter napján indultak, Vereknyén aludtak, másnap Pozsonyon keresztül Marcheggba, onnan vonattal Leopoldsdorfba;
(2) négy nap Leopoldsdorfban, saját kosztolás; aztán vissza Marcheggba, vonatra és irány Dievenow;
(3) egy hónapig Dievenowban voltak, nem csináltak semmit; a nyilasok kisérték a leventéket Dievenowig, aztán eltűntek;
(4) besorozás, három csütörtökit hazaküldtek; először SS ruhát kaptak volna, de aztán megtudták, hogy nem önkéntesek – rendes ruhát kaptak;
(5) menetelés az oroszok elől nyugat felé, naponta 40 km, pajtákban aludtak;
(6) megérkezés Warenba, pár napig, szétosztás – véletlenszerű szétosztás, a bátyja máshova került, Ernő bácsi Flensburgba;
(7) tűzoltó képzés Flensburgban, egészen a háború végéig;
(8) állandó riadók, egy bombázás leírása – nem mentek a bunkerba, hanem a barakban maradtak;
(9) május 9., a rengeteg német katona eltűnt, hír az angol partraszálásról;
(10) valaki azt mondta, hogy menjenek haza; a ruharaktár kinyitása;
(11) magyarok érkeztek a kikötőbe, két levente elment értük, a magyar százados átvette a leventéket, egy hangárban voltak elszállásolva;
(12) tengerparton sátrakban, német gazdáknál, nyáron üresek voltak az istálók; aztán az angolok átvették az őrizetet; egy magyar tiszt volt megbízva, egyszer egy levelet is vitt neki, de nem kopogott be hozzá és lecseszte;
(13) 1945 októberében téli szállásra mentek; a töltésoldalban voltak a sátrak; az öt csütörtöki; a bátyja más partiban volt, Warenben osztották szét, és amikor Ernő bácsi a gyűjtőlágerba jutott, már a bátyja egy napja nem volt ott;
(14) a tengerpartról Borghorstba vitték októberben; a bátyjáról, akivel találkozott;
(15) októbertől Borghorstban, nem lágerban voltak, iskolákban, az angolok parancsoltak; 1946 márciusában csehek jöttek, azok hozták haza a leventéket; valami keveset tudtak szlovákul;
(16) láger Bocholtban, három hétig, de szabadon járhattak;
(17) Pilsenben rakták ki a leventéket, négy napig voltak, aztán elvitték Pozsonyba, a várban aludtak egy éjjelt, aztán papírt kaptak és hazaengedték;
(18) kb. 45 csütörtökit vittek ki Németországba, és aztán a környékről; Vereknyére mentek, ott aludtak, már sokan; az elvitele után nem sokat tud a falujáról; otthoniak nem kaptak levelet;
(19) 1938-ról – díszkapu, „Csütörtökbe csütörtökön“, öröm; csehszlovák idő alatt jobb volt;
(20) leventézés minden hétfőn délután; volt katonák képeztek ki; a szétosztásról;
(21) a német megszállás, német katonáka szállásoltak el házaknál;
(22) a zsidó családok, akiket elvittek, csak egypár fiatal jött vissza;
(23) az nagol katonákkal jó volt a viszony; jó élelmezés;
(24) német tisztek együtt ettek a legénységgel; hajban főt krumplit ettek;
(25) tőzóltó kiképzés, nem részletezte; egyszer ment volna bevetésre, de kibicsaklott a lába, de a többiek se letten bevetve;
(26) Dönitzről nem tud, csak hallott róla, de ott volt a főhadiszállás;
(27) fürödtek a tengerben; halakat is fogtak, amik megmaradtak a dagály után; lovakat is levágtak, amit parasztoktól vettek az összedobott zsoldon;
(28) hazajöttek, silány helyzet volt, de valahogy aztán elhelyezkedett;
A második interjúról (2014.VIII.29.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Mi változott 1938 után? Azt mondta, hogy a republika alatt jobb volt a helyzet…
-Kik voltak a leventeparancsnokaik? Nevek…
-Azt mondta multkor, hogy német katonákat szállásoltak el itt a házaknál – ez mikor volt? Hogyan viselkedtek?
-Hogy hívták a zsidó családokat, akiket aztán elvittek?
-Leopoldsdorf az Bécs mellett van?
-Öt napig utaztak vonattal Dievenowba – történt valami érdekes az úton? Hogyan viselkedtek magukkal a nyilasok? Kik voltak a csütörtökieken kívül a szerelvényen?
-Dievenowban nem csináltak semmit se? Milyenek voltak ott a körülmények? Hogy nézett ki az a hely? Már ott voltak keszthelyi leventék – azokon kívül még kik voltak ott?
-Azt mondta, hogy három csütörtökit kiszuperáltak és hazaküldtek – egészen Dievenowból?
-Két hétig mentek nyugatra Dievenowból – történt valami érdekes az úton? Hogy bírták a menetelést? Hogyan volt az élelmezésük?
-Amikor egyszer éjjel Flensburgban bombáztak, akkor maga egy másik csütörtökivel nem ment a bunkerba – miért? Azt hitték, hogy nem lesz bombázás?
-Valaki be is jelentette, hogy vége a háborúnak?
-Azt mondta, hogy az a hír járta május kilencedikén, hogy az angolok partraszálltak – ezt kik mondták? És ki mondta maguknak, hogy mehetnek haza?
-Ki nyitotta ki maguknak a ruharaktárt? Az előtt milyen ruháik voltak? Otthoniak?
-Átvette magukat a magyar százados – hol voltak ez után elszállásolva, még mielőtt a tengerpartra kerültek volna?
-Maga októberig egész idő alatt sátorban volt? Mert említett valami tanyát is… Jártak a német parasztoknak segíteni? Mikor vették át magukat az angolok?
-Amíg a tengerparton voltak, mit csináltak? Mert gondolom sok szabadidejük volt…
-Azt mondta, hogy zsoldot is kaptak (mert lovakat vettek levágásra) – kitől kaptak zsoldot?
-Ha jól értem, a tengerpartról Borghorstba kerültek októberben…
-Ha jól értem, Warenban került el a bátyjától – hol találkozott vele újra?
-A cseh tisztek, akik Borghorstba jöttem maguk után, azok már aztán magukkal maradtak és ővelük jöttek haza? Kik kisérték a szerelvényüket?
-Pilsenben volt valami kivizsgálás? Azt mondta, hogy ott spekuláltak, hogy mi legyen magukkal – min gondolkoztak?
-Gondolom vonattal mentek hazafelé Pozsonyból – hova jött magukért az anyjuk? Mikor jöttek haza pontosan?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
