Az első interjú (2013.VII.22.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás; Szilveszter napján indultak, Vereknyén aludtak, másnap Pozsonyon keresztül Marcheggba, onnan vonattal Leopoldsdorfba;

(2) négy nap Leopoldsdorfban, saját kosztolás; aztán vissza Marcheggba, vonatra és irány Dievenow;

(3) egy hónapig Dievenowban voltak, nem csináltak semmit; a nyilasok kisérték a leventéket Dievenowig, aztán eltűntek;

(4) besorozás, három csütörtökit hazaküldtek; először SS ruhát kaptak volna, de aztán megtudták, hogy nem önkéntesek – rendes ruhát kaptak;

(5) menetelés az oroszok elől nyugat felé, naponta 40 km, pajtákban aludtak;

(6) megérkezés Warenba, pár napig, szétosztás – véletlenszerű szétosztás, a bátyja máshova került, Ernő bácsi Flensburgba;

(7) tűzoltó képzés Flensburgban, egészen a háború végéig;

(8) állandó riadók, egy bombázás leírása – nem mentek a bunkerba, hanem a barakban maradtak;

(9) május 9., a rengeteg német katona eltűnt, hír az angol partraszálásról;

(10) valaki azt mondta, hogy menjenek haza; a ruharaktár kinyitása;

(11) magyarok érkeztek a kikötőbe, két levente elment értük, a magyar százados átvette a leventéket, egy hangárban voltak elszállásolva;

(12) tengerparton sátrakban, német gazdáknál, nyáron üresek voltak az istálók; aztán az angolok átvették az őrizetet; egy magyar tiszt volt megbízva, egyszer egy levelet is vitt neki, de nem kopogott be hozzá és lecseszte;

(13) 1945 októberében téli szállásra mentek; a töltésoldalban voltak a sátrak; az öt csütörtöki; a bátyja más partiban volt, Warenben osztották szét, és amikor Ernő bácsi a gyűjtőlágerba jutott, már a bátyja egy napja nem volt ott;

(14) a tengerpartról Borghorstba vitték októberben; a bátyjáról, akivel találkozott;

(15) októbertől Borghorstban, nem lágerban voltak, iskolákban, az angolok parancsoltak; 1946 márciusában csehek jöttek, azok hozták haza a leventéket; valami keveset tudtak szlovákul;

(16) láger Bocholtban, három hétig, de szabadon járhattak;

(17) Pilsenben rakták ki a leventéket, négy napig voltak, aztán elvitték Pozsonyba, a várban aludtak egy éjjelt, aztán papírt kaptak és hazaengedték;

(18) kb. 45 csütörtökit vittek ki Németországba, és aztán a környékről; Vereknyére mentek, ott aludtak, már sokan; az elvitele után nem sokat tud a falujáról; otthoniak nem kaptak levelet;

(19) 1938-ról – díszkapu, „Csütörtökbe csütörtökön“, öröm; csehszlovák idő alatt jobb volt;

(20) leventézés minden hétfőn délután; volt katonák képeztek ki; a szétosztásról;

(21) a német megszállás, német katonáka szállásoltak el házaknál;

(22) a zsidó családok, akiket elvittek, csak egypár fiatal jött vissza;

(23) az nagol katonákkal jó volt a viszony; jó élelmezés;

(24) német tisztek együtt ettek a legénységgel; hajban főt krumplit ettek;

(25) tőzóltó kiképzés, nem részletezte; egyszer ment volna bevetésre, de kibicsaklott a lába, de a többiek se letten bevetve;

(26) Dönitzről nem tud, csak hallott róla, de ott volt a főhadiszállás;

(27) fürödtek a tengerben; halakat is fogtak, amik megmaradtak a dagály után; lovakat is levágtak, amit parasztoktól vettek az összedobott zsoldon;

(28) hazajöttek, silány helyzet volt, de valahogy aztán elhelyezkedett;