Csintalan Miklós - tanító (Hetény [Chotín])
Az interjú(k) témái: leventeszervezet, Német birodalmi területre való elhurcolás, brit hadifogság; a Horthy-korszak és a nyilas korszak néhány témájáról (1938, leventeszervezet);
Egyéb mellékletek: jegyzetfüzet katonadalokkal; néhány korabeli irat, rövid leírt visszaemlékezés, kárpótlási kérvény dokumentációja;
Megjegyzések: Az interjúalannyal a Fórum Kisebbségkutató Intézet “Video history” projekt keretében kamerás interjú is készült;
Csintalan Miklós 1926-ban született, szülei földműveléssel foglalkoztak. Két testvére volt. Az elemi iskolát (1932–1938) Hetényben végezte, majd Komáromba járt polgári iskolába, melynek befejezését követően Marcelházán és Hetényen dolgozott a községházán. 1944-ben beiratkozott a komáromi tanítóképzőbe, de tanulmányait a közelgő front miatt már nem kezdhette meg. 1944. december végén leventetársaival együtt Németországba hurcolták. A háború vége sok viszontagság után a Schleswig-Holstein tartományban érte őt, a brit megszállási zónában. A fogságból 1946 januárjában jutott haza. Ezután rövid ideig a családi gazdaságban dolgozott. Családja fehér lapot kapott, de végül mégsem telepítették ki őket Magyarországra. 1947-ben átszökött a magyar oldalra és Dél-Komáromban beiratkozott egy kereskedelmi iskolába, ahol a harmadik évfolyam első félévéig maradt. 1949 elején hazajött és letette a csehszlovák hűségesküt. 1950-től több elemi iskolában is tanított, Muzslán, Virten, Marcelházán, a leghosszabb ideig szülőfalujában, Hetényen (itt a hatvanas évek elejétől igazgatóhelyettes is volt). Még az ötvenes évek elején a tanítás mellett elvégezte a pedagógiai iskolát Révkomáromban. 1952-ben házasságot kötött Vrábel Magdolnával. A házaspárnak négy gyermeke született: Miklós, Zsuzsanna, Viktor és Magdolna. A felesége halála (2015 áprilisa) óta egyedül él Komáromban. Hét unokája és kilenc dédunokája van.
1. interjú
2. interjú
3. interjú
Az első interjú (2013.IX.19.) át lett írva, segédlet is készült hozzá:
- bemutatkozás; család; iskola;
- röviden az 1938-ról; a változások 1938 után – az apja nem örült;
- leventézés; először Komáromban a polgárin, aztán Marcelházán és röviden Hetényen;
- a leventék összeszedése, Hetényről Örsújfalura, szilveszter éjszakája Aranyoson, aztán Kolozsnéma, Gúta;
- az oroszok Hetényen, aztán vissza a németek; látogatás Hetényen, a ló megtorpant a halottak végett; az oroszok elvitték a karórát; másnap reggel vissza Kolozsnémára és onnan Gútán keresztül Újvárba;
- bevagonírozás Újvárban; nem volt értelme ide oda menni; kik mentek a szerelvénnyel; Cheb, röviden;
- fertőtlenítés, egyenruha megkapása; jelentkezés Pütnitzbe, találkozás a hetényi lányokkal; mennyi hetényi leventét vittek ki, hova kerültek; a pütnitzi láger;
- a felettesek Pütnitzben; kiképzés panzerfaustra;
- bevagonírozás, irány Berlin, de nem oda kerültek; legközelebb Almásfüzitőnél került a háborúhoz;
- Berlin helyett Schleswig-Holstein, oda inkább gyalogosan; Krisztianskoogban a parasztnál, ott már a háború után voltak; Berlinbe még a pütnitzi felettesek kisérték, aztán valahol elmaradtak; Wuppertalról egy kevés; Krisztianskoogban a parasztnál;
- Wuppertal és aztán Borghorst; a kárpótlás; elolvasom a rövid történetleírást;
- Borghorst, gyártelepen; Wuppertal, kaszárnyák, romeltakartítások; fiatal hetényi leventék csatlakoztak Borghorstba; átteleltetés Borghorstban; gyenge ellátás, kosarak fonása; Wuppertalban szigorúbb, Borgorstban szabadabb mozgás;
- a hetényiek névsora – 39 név; Szuh Miklós, aki álmodott és jövőbe látott; és a többiekről is;
- a szlovák komisszió – jelentkezés; pontosan egy évire jöttek haza;
- vonattal Komáromba, át a Vágon csónakkal, gyalog, fapapucsban haza;
- elszállásolás Kolozsnémán; otthon Hetényen, milyen kírok voltak;
- élelmezés kifelé az úton Németországba; nem emlékszik betegségekre;
- hogyan jutottak Pütnitzbe; nem tudja, kaptak e papírt;
- hogyan nézett ki Cheb;
A második interjú (2013.XI.25.) ezidáig nem lett átírva; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
- Mikor kezdte el a polgári iskolát? Milyenek voltak a tanáraik?
- Hogyan emlékszik a magyarok bejövetelére 1938-ban?
- Az apja nem örült annak, hogy 1938 után magyar rendszer lett – mondta, hogy miért?
- 1942-ben községházára került Marcelházán és aztán Hetényen – mit csinált konkrétan, mikortól meddig?
- Említette, hogy látta Almásfüzitő bombázását – mikor volt ez? Mit látott?
- Hogyan kezdődött ez a dolog, hogy összeszedték a leventéket a nyilasok? Dobolás, parancs…
- Mit tud mondani a nyilasokról? Voltak Hetényen?
- Voltak Hetényen zsidó családok? Azokkal mi lett? Vannak emlékei a holokausztal kapcsolatban?
- Ha jól értem, Kolozsnémáról hazanézett, hogy mi van, aztán visszament és akkor vitték magukat Újvárba, Gútán keresztül, ahol egy éjjelt töltöttek. Hogyan jutottak Újvárba, gyalog?
- Meddig volt parancsnokuk ez a ógyallai szolgabíró? Hogy hívták és milyen ember volt? Ki volt ez a kocsis, aki a haverja volt és kölcsönözte a lovat?
- Mit tud mondani arról, mik történtek Hetényen amikor váltakoztak a németek az oroszokkal? Károk, emberi veszteségek, lopások, erőszak, németek, oroszok…
- Mekkora volt az a szerelvény, amivel kimentek Németországba? Meddig tartott az út? Kik voltak ott a parancsnokok?
- Meddig voltak Chebben? Kik voltak ott a táborban magukon kívül? Mit csináltak ott?
- Mivel és mikor jutottak Pütnitzbe?
- Említette a főhadnagyát, valami Plüchant – milyen ember volt? Úgy általában milyenek voltak a németek?
- Kik kisérték magukat Schleswig-Holsteinbe? A pütnitzi feletteseik?
- Berlin helyett Schleswig-Holsteinbe kerültek – konkrétan hova és mikor értek oda? Hol és mikor érte magukat a háború befejezése? Ez hogy volt, találkozott angol katonákkal? Ez után hol voltak? Kristianskoogba kik kisérték magukat (milyen rezsim volt akkor)?
- Mit tud mondani az angol katonákról?
- Mikor jutottak Wuppertalba? Hogy nézett ki ez a hely? Kik vigyáztak magukra? Milyen volt az ellátásuk? Mennyien voltak ott? Mondjon többet az ottani munkákról, romeltakarításokról.
- Mikor jutottak Borghorstba? Ott mit csináltak? Kik voltak ott a feletteseik? Mennyien voltak ott Borghorstban?
- Mennyi hetényi fiatal levente csatlakozott magukhoz Borghorstban?
- Említett egy Pákozdi Miklóst, 1923-as – ez mint tényleges katona jutott ki? Hányszor vittek ki hetényieket Németországba?
- Milyen útvonalon jöttek Pozsonyig? Kik kisérték magukat?
- Pozsonyban volt valami, vagy rögtön elengedték magukat?
A 3. interjúról (2017.V.3.) ez idáig nem készült átirat;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.