Csölle Antal (Sárosfa [Blatná na Ostrove])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet; leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, hadifogság
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2014.X.21.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, család, földjeik voltak és béreltek is;
(2) 1944 karácsonyán magyar katonák jöttek Sárosfára; a leventék vitték ki a tiszteket és családjaikat Znojmóig; hét levente ment; Znojmóig egy hónapig mentek;
(3) a tisztek szöktek; fegyvereik nem voltak; élelmezés volt; Malacka után elcsúszott egy ló, eltörte a lábát, lófasírt lett belőle; szakácsok is voltak;
(4) Znojmóban a németek átvették a leventéket és Aussigba vitték; egyenruhát kaptak; barakokban voltak; hadapródok voltak ott; felsorakoztatás, megkérdezték, ki akar faustos lenni, az öccse majdnem jelentkezett;
(5) ott már mindenféle levente volt – Gajer Ernő, pesti sváb gyerek; öt napig csak hitlerszalonna; német tisztek, magyarul vezényeltek; tankcsapdákat mentek ásni; Nürnbergben és Drezdában is voltak;
(6) össze vissza hordozták, először Nürnber, ott lefertőtlenítették; vissza Aussigba, onnan Drezdába; Drezda – réz hangszereket gyűjtöttek; a bombázásnál nem voltak ott, csak az előtt és az után; Aussig volt a központ, onnan küldözgették; Nürnbergben bombázást éltek át;
(7) Aussigot is bombázták; a Szalai Dodóval jelentkeztek, hogy a póstáért fognak járni – szivarokért kaptak enni (mert nem volt élelmiszerjegyük);
(8) Nürnbergben romeltakarításon voltak, vonattal mentek oda; Grafenwöhrben éjszakáztak, a feliratot, amit ott hagytak, megtalálta a bátyja;
(9) közeledett a front, behozták Csehországba; a vonatot kilötték Jelence-nél, halottak is voltak;
(10) egy fiatal partizán vitte el őket Jelence-be; el lettek szállásolva, a hegyekbe éjjel hordták a lőszer ta partizánoknak, nem volt élesítve; közben segítettek a helyieknek;
(11) aztán Prágába mentek, felkelés volt, látták az oroszok bevonulását; takarítottak;
(12) Příbramba mentek, oroszoknak volt ott katonai tábor, ott kenyeret sütöttek; csakaugusztusban engedték el; egy orosz minden keresztnél imádkozott; az oroszok papírt adtak;
(13) Brünig vonattal ment, ott leszálitatták oroszok, szállást csináltattak, aztán közbelépett aegy kárpátaljai magyar orosz katona; levest adott; aztán megint vonattal Pozsony felé; a Nagy Dezső gyomorlövést kapott még a vonat kilövésénél;
(14) Brünből Malackáig, onnan gyalog Pozsonyba, igazoltatás, egy magyarul tudó ember elvitte a Kis-Dunához, onnan gyalog mentek haza;
(15) 1938 – magyarok bejövetele, el lettek szállásolva; a tiszt azt mondta, hogy sokkal műveltebb itt a nép; a fogadás; gyalogság volt; Doborgaznál jöttek át a Dunán;
(16) változások 1938 után – egységes liszt facipő, ez aztán a szebb jövő; 1938 után nem volt Baťa cipő; az országhatár; malomban dolgozott, de kitették, mert azzal vádolták meg a csendőrök, hogy az ellenséges repülőgépeknek jelez;
(17) a háború után Kodály Zoltán hallotta meg énekelni, beajánlotta a zeneakadémiára; belépés egy feskékgyártó céghez;
(18) 1956-ról
(19) a leventézés – nem volt olyan komoly dolog; Majer István, a kersztapja volt az oktató; minden vasárnap misére kellett menni; elméleti rész – a keresztapja volt az első világháborúban, de fronton nem;
(20) Sárosfán nem voltak német katonák; kettő nyilas volt, de nem tudja mit csináltak;
(21) a légi állomáson voltak kolonisták, 1938 után el kellett menniük; talám nindent vihettek magukkal;
(22) Sárosfán volt a Lustig nevű zsidó gabonafölvásárló; a Fuchs gyilkosságról Gellén;
(23) egyszer lengyel zsidókat hajtottak keresztül a falun;
(24) az unokatestvére, Szerda Ernő kakastollas határőr volt, húsz év után jött haza orosz hadifogságból;
(25) A Lustig rendes ember volt, fuvaroztak neki és akart is venni gumikerekű szekeret, de nem lett belőle semmi; Légen és Szászon voltak cigányok, Sárosfán csak egy betőrő volt;
A második interjúról (2015.IX.9.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Doborgaznál pontonhídat is csináltak, vagy csak csónakokkal jöttek át a magyar csapatok?
-Sárosfán hogyan fogadták a magyar csapatokat?
-Amikor a légi állomási kolonistáknak (vagy másoknak) el kellett menniük 1938-ban – nem tud valami erőszakról, rablásokról?
-Amíg Masaryk volt az apánk, volt ingünk gatyánk, Horthy lett az apánk, se ingünk, se gatyánk – ezt énekelték, vagy ez csak olyan mondás volt? És említette az egységes lisztet – ez mi volt?
-Érezni lehetett azt, hogy 1938 után Pozsony Szlovákiának maradt?
-Nem olyan messze volt az országhatár – emlékszik valami feketézésekre?
-Sárosfán csak egy zsidó család volt, a Lustigék? Hogyan emlékszik rájuk? Emlékszik arra, amikor elvitték őket?
-Egyszer lengyel zsidókat hajtottak keresztül Bacsfán – ennek maga is a szemtanúja volt? Hogyhogy lengyel zsidók voltak? Mikor volt ez? Ezek nem 1939-ben jöttek ide Lengyelországból?
-Voltak itt a környéken valami bombázások, amire emlékszik?
-A sárosfai leventék szét voltak osztva valami csoportokba, szakaszokba? Kik voltak az egyes szakaszok vezetői? A keresztapja fölött még volt valami nagyobb parancsnok is?
-Milyen magyar alakulat volt ez, ami 1944 karácsonyán Sárosfára jött? És még az is mondta, hogy egy részük ment harcolni – ez hogyan volt?
-Rögtön karácsonykor indultak Németországba? Volt az alatt az egy hónap alatt valami érdekes esetük az úton?
-Jól érttem? Sárosfáról csak egyszer mentek ki leventék Németországba, a maguk csoportja? A konvojjal még más falukból is mentek leventék? Hány tiszti (vagy más) családot vittek ki?
-Znojmóból rögtön elvitték magukat Aussigba? Kikkel mentek még és hogyan kerültek oda?
-Egyenruhát kaptak – nem kaptak véletlenül dögcédulát, iratokat is?
-Jelentkeztek valakik tank kilövőnek?
-Említette Aussigban a hadapród iskolásokat – azokról mit tud mondani? Milyenek voltak a német tisztjeik? Azt is mondta, hogy magyarul vezényeltek – a német tisztek?
-Mikortól meddig voltak és milyen sorrendben – Aussig, Nürnberg, Aussig, Drezda (2x), Grafenwöhr…
-Grafenwöhrben csak átaludtak? Akkor utaztak valahova? Hogy lehet ilyen, hogy megtalálta a bátyja a írását a gerendán? Ez azért nagy véletlen, nem?
-Mit csináltak Nürnbergben? Hányszor voltak Nürnbergben? Mondja el pontosabban ezt a bombázást, amit ott éltek át.
-Mi végett gyűjtötték a (réz) hangszereket Drezdában? Hogyan nézett ki Drezda először (a bombázás előtt) és a bombázás után?
-Aussigot is bombázták – ezt mondja el hogyan volt.
-Mikor és honnan jöttek Pilsenbe?
-Ezt mondja el, hogyan lőtték ki a vagonukat. Mennyi volt ott a halott? Kiket vitt akkor a vonat (mennyi leventét)? Mielőtt kilőtték volna a vonatot, volt valami kiséretük? A Nagy Dezső gyomorlövést kapott – az aztán hogyan jutott haza, nem tudja?
-Hogy hívták ezt a fiatal partizánt Jelencé-ből, aki elvitte magukat a faluba? Mennyiüket és miért pont magukat?
-Hogyan viselkedtek magukkal szemben a helyiek? Mit tud mondani ezekről a partizánokról?
-Részt vettek ezek a partizánok a prágai fölkelésben? Erről mondjon többet, hogyan volt… Meddig voltak ott Prágában?
-Kik vitték magukat Příbramba? Milyenek voltak az orosz katonák?
-Mi volt azon a papíron, amit az oroszok adtak maguknak?
-Mi lett volna Pozsonyban, hogyha nem lett volna ott az az katona, aki magyarul is tudott? Hova vitték volna magukat?
-Azt mondta, hogy a Kis Duna hídja fel volt robbantva, hogyan mentek át a Kis-Dunán?
-Említette az unokatestvérét, a Szerda Ernőt, aki húsz év után jött haza Oroszországból – volt neki valami családja? Nem szokott erről beszélni? Nem írt erről valamit?
-Mi végett és hogyan ment át Magyarországra?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.