Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Csölle Antal Csölle Antal – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Csölle Antal

Csölle Antal (Sárosfa [Blatná na Ostrove])

Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet; leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, hadifogság

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2014.X.21.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család, földjeik voltak és béreltek is;

(2) 1944 karácsonyán magyar katonák jöttek Sárosfára; a leventék vitték ki a tiszteket és családjaikat Znojmóig; hét levente ment; Znojmóig egy hónapig mentek;

(3) a tisztek szöktek; fegyvereik nem voltak; élelmezés volt; Malacka után elcsúszott egy ló, eltörte a lábát, lófasírt lett belőle; szakácsok is voltak;

(4) Znojmóban a németek átvették a leventéket és Aussigba vitték; egyenruhát kaptak; barakokban voltak; hadapródok voltak ott; felsorakoztatás, megkérdezték, ki akar faustos lenni, az öccse majdnem jelentkezett;

(5) ott már mindenféle levente volt – Gajer Ernő, pesti sváb gyerek; öt napig csak hitlerszalonna; német tisztek, magyarul vezényeltek; tankcsapdákat mentek ásni; Nürnbergben és Drezdában is voltak;

(6) össze vissza hordozták, először Nürnber, ott lefertőtlenítették; vissza Aussigba, onnan Drezdába; Drezda – réz hangszereket gyűjtöttek; a bombázásnál nem voltak ott, csak az előtt és az után; Aussig volt a központ, onnan küldözgették; Nürnbergben bombázást éltek át;

(7) Aussigot is bombázták; a Szalai Dodóval jelentkeztek, hogy a póstáért fognak járni – szivarokért kaptak enni (mert nem volt élelmiszerjegyük);

(8) Nürnbergben romeltakarításon voltak, vonattal mentek oda; Grafenwöhrben éjszakáztak, a feliratot, amit ott hagytak, megtalálta a bátyja;

(9) közeledett a front, behozták Csehországba; a vonatot kilötték Jelence-nél, halottak is voltak;

(10) egy fiatal partizán vitte el őket Jelence-be; el lettek szállásolva, a hegyekbe éjjel hordták a lőszer ta partizánoknak, nem volt élesítve; közben segítettek a helyieknek;

(11) aztán Prágába mentek, felkelés volt, látták az oroszok bevonulását; takarítottak;

(12) Příbramba mentek, oroszoknak volt ott katonai tábor, ott kenyeret sütöttek; csakaugusztusban engedték el; egy orosz minden keresztnél imádkozott; az oroszok papírt adtak;

(13) Brünig vonattal ment, ott leszálitatták oroszok, szállást csináltattak, aztán közbelépett aegy kárpátaljai magyar orosz katona; levest adott; aztán megint vonattal Pozsony felé; a Nagy Dezső gyomorlövést kapott még a vonat kilövésénél;

(14) Brünből Malackáig, onnan gyalog Pozsonyba, igazoltatás, egy magyarul tudó ember elvitte a Kis-Dunához, onnan gyalog mentek haza;

(15) 1938 – magyarok bejövetele, el lettek szállásolva; a tiszt azt mondta, hogy sokkal műveltebb itt a nép; a fogadás; gyalogság volt; Doborgaznál jöttek át a Dunán;

(16) változások 1938 után – egységes liszt facipő, ez aztán a szebb jövő; 1938 után nem volt Baťa cipő; az országhatár; malomban dolgozott, de kitették, mert azzal vádolták meg a csendőrök, hogy az ellenséges repülőgépeknek jelez;

(17) a háború után Kodály Zoltán hallotta meg énekelni, beajánlotta a zeneakadémiára; belépés egy feskékgyártó céghez;

(18) 1956-ról

(19) a leventézés – nem volt olyan komoly dolog; Majer István, a kersztapja volt az oktató; minden vasárnap misére kellett menni; elméleti rész – a keresztapja volt az első világháborúban, de fronton nem;

(20) Sárosfán nem voltak német katonák; kettő nyilas volt, de nem tudja mit csináltak;

(21) a légi állomáson voltak kolonisták, 1938 után el kellett menniük; talám nindent vihettek magukkal;

(22) Sárosfán volt a Lustig nevű zsidó gabonafölvásárló; a Fuchs gyilkosságról Gellén;

(23) egyszer lengyel zsidókat hajtottak keresztül a falun;

(24) az unokatestvére, Szerda Ernő kakastollas határőr volt, húsz év után jött haza orosz hadifogságból;

(25) A Lustig rendes ember volt, fuvaroztak neki és akart is venni gumikerekű szekeret, de nem lett belőle semmi; Légen és Szászon voltak cigányok, Sárosfán csak egy betőrő volt;

A második interjúról (2015.IX.9.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

-Doborgaznál pontonhídat is csináltak, vagy csak csónakokkal jöttek át a magyar csapatok?

-Sárosfán hogyan fogadták a magyar csapatokat?

-Amikor a légi állomási kolonistáknak (vagy másoknak) el kellett menniük 1938-ban – nem tud valami erőszakról, rablásokról?

-Amíg Masaryk volt az apánk, volt ingünk gatyánk, Horthy lett az apánk, se ingünk, se gatyánk – ezt énekelték, vagy ez csak olyan mondás volt? És említette az egységes lisztet – ez mi volt?

-Érezni lehetett azt, hogy 1938 után Pozsony Szlovákiának maradt?

-Nem olyan messze volt az országhatár – emlékszik valami feketézésekre?

-Sárosfán csak egy zsidó család volt, a Lustigék? Hogyan emlékszik rájuk? Emlékszik arra, amikor elvitték őket?

-Egyszer lengyel zsidókat hajtottak keresztül Bacsfán – ennek maga is a szemtanúja volt? Hogyhogy lengyel zsidók voltak? Mikor volt ez? Ezek nem 1939-ben jöttek ide Lengyelországból?

-Voltak itt a környéken valami bombázások, amire emlékszik?

-A sárosfai leventék szét voltak osztva valami csoportokba, szakaszokba? Kik voltak az egyes szakaszok vezetői? A keresztapja fölött még volt valami nagyobb parancsnok is?

-Milyen magyar alakulat volt ez, ami 1944 karácsonyán Sárosfára jött? És még az is mondta, hogy egy részük ment harcolni – ez hogyan volt?

-Rögtön karácsonykor indultak Németországba? Volt az alatt az egy hónap alatt valami érdekes esetük az úton?

-Jól érttem? Sárosfáról csak egyszer mentek ki leventék Németországba, a maguk csoportja? A konvojjal még más falukból is mentek leventék? Hány tiszti (vagy más) családot vittek ki?

-Znojmóból rögtön elvitték magukat Aussigba? Kikkel mentek még és hogyan kerültek oda?

-Egyenruhát kaptak – nem kaptak véletlenül dögcédulát, iratokat is?

-Jelentkeztek valakik tank kilövőnek?

-Említette Aussigban a hadapród iskolásokat – azokról mit tud mondani? Milyenek voltak a német tisztjeik? Azt is mondta, hogy magyarul vezényeltek – a német tisztek?

-Mikortól meddig voltak és milyen sorrendben – Aussig, Nürnberg, Aussig, Drezda (2x), Grafenwöhr…

-Grafenwöhrben csak átaludtak? Akkor utaztak valahova? Hogy lehet ilyen, hogy megtalálta a bátyja a írását a gerendán? Ez azért nagy véletlen, nem?

-Mit csináltak Nürnbergben? Hányszor voltak Nürnbergben? Mondja el pontosabban ezt a bombázást, amit ott éltek át.

-Mi végett gyűjtötték a (réz) hangszereket Drezdában? Hogyan nézett ki Drezda először (a bombázás előtt) és a bombázás után?

-Aussigot is bombázták – ezt mondja el hogyan volt.

-Mikor és honnan jöttek Pilsenbe?

-Ezt mondja el, hogyan lőtték ki a vagonukat. Mennyi volt ott a halott? Kiket vitt akkor a vonat (mennyi leventét)? Mielőtt kilőtték volna a vonatot, volt valami kiséretük? A Nagy Dezső gyomorlövést kapott – az aztán hogyan jutott haza, nem tudja?

-Hogy hívták ezt a fiatal partizánt Jelencé-ből, aki elvitte magukat a faluba? Mennyiüket és miért pont magukat?

-Hogyan viselkedtek magukkal szemben a helyiek? Mit tud mondani ezekről a partizánokról?

-Részt vettek ezek a partizánok a prágai fölkelésben? Erről mondjon többet, hogyan volt… Meddig voltak ott Prágában?

-Kik vitték magukat Příbramba? Milyenek voltak az orosz katonák?

-Mi volt azon a papíron, amit az oroszok adtak maguknak?

-Mi lett volna Pozsonyban, hogyha nem lett volna ott az az katona, aki magyarul is tudott? Hova vitték volna magukat?

-Azt mondta, hogy a Kis Duna hídja fel volt robbantva, hogyan mentek át a Kis-Dunán?

-Említette az unokatestvérét, a Szerda Ernőt, aki húsz év után jött haza Oroszországból – volt neki valami családja? Nem szokott erről beszélni? Nem írt erről valamit?

-Mi végett és hogyan ment át Magyarországra?

KódIE_0150
LakhelySomorja [Šamorín]
Születés helyeSárosfa [Blatná na Ostrove]
Születés időpontja19250422

Csölle Antal - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2014. október 21., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:51:37

Címkék: második világháború / 1938 / Baťa
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Csölle Antal - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2015. szeptember 09., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:55:18

Címkék: második világháború / leventék / 1956 / 1956-os forradalom / partizánok
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésSomorja [Šamorín]
Rövid URL
ID652932
Módosítás dátuma2023. november 26.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.