Ernecz Gizella (Hetény [Chotín])
Az interjú(k) témái: A Horthy korszak témái (1938, gazdasági változások, magyar csendőrség…), nyilas éra; kiemelt téma a lányleventék elhurcolása német birodalmi területre és az ottani hadifogságuk.
Egyéb mellékletek: dokumentáció (Doklad príslušníka ČSR;) és fényképek
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.IX.5.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; az 1938-as év;
(2) ki lett hirdetve, hogy jelentkezzenek a lányok; jelentkezett, hogy nem akarja a póstát ott hagyni – az Úristennek sincs felmentés;
(3) Újvár, a menet szabotálása; voltak, akiket az anyjuk mentett meg; szökés, de aztán összeszedték a lányokat; bevagonírozás; Rostockban lőtték a vonatot; Pütnitz, a németek csodálkoztak azon, hogy sírnak, azt gondolták, hogy önkéntesek; találkozás hetényi leventékkel;
(4) beöltöztetés katonaruhába, ködosítésre akarták képezni; führerinek; nem akartak szótfogadni, ezért három napra bezárták;
(5) elkéreckedés az apja után; egy újvári lánnyal mentek, aki leszállt egy állomáson a papírjaikkal együtt; valami magyarok nem adtak igazolást;
(6) megérkezés Weidába, ahol az 520-as kórház volt, de már nem voltak ott az apjuk;
(7) éjszakázás a kórházban, az amerikai megszállás; az SS katonák leszaggatták a fehér zászlókat; alkalmazás a kórházban;
(8) csehszlovák komité, aki hazavitte az embereket; Pintér doktor mondta, hogy ne féljenek; marcelháziakkal dalova mentek haza Komáromból;
(9) Szt.Péterről, Hetényről vittek ki; kb. húsz hetényi lányt; a leventéket már az előtt; februárban mentek ki, a német betörés után;
(10) nem tudja a pontos útvonalat, időt; hogy nézett ki a láger; ködösítés; Bordány lányok hamarébb jutottak haza;
(11) a ködösítés, nem tudtak bevetni senkit se; Major Irén és Luca Margit haláláról;
(12) gyenge koszt a németek alatt, jó koszt az amerikaiak alatt; hazavitel – Prágán keresztül, több transzportal, az oroszok el akarták rabolni a transzportot; Komáromig már vonattal, Komáromtól dalolva;
(13) az apja sorsáról és a kórház széteresztéséről;
(14) csehszlovák állapolgárokat a komité hozatta haza; Prágában már nem mertek megszólalni;
(15) áprílisban mentek el a weidai kórházba; négy nap nehéz utazás; egy asszony megsajnálta és adott kenyeret; szerencsére nem igazoltatták az úton; Pintér doktor Budapestről;
(16) barakokban laktak; csak magyarok voltak, fiatalok; a führerinek, csodálkoztak rajta, hogy miért sírnak – a lányokért valaki fölvette a pénzt;
(17) Gizi néniről is azt hitték a faluban, hogy önként ment; a szökés Újvárból; Kocsis Ilonka nénit nem fogták el;
(18) a marcelháziakat nem vitték el – erről nem tud; a szentpéteri asszony halála;
(19) Vörös Rózsa evű führerinre nem emlékszik; Gizi néniék nem voltak sokáig, többiek novemberig voltak; előadások – úgy tettek, mintha nem értenének németül;
(20) egyenruhát kaptak – ahogyan fogytak a gyenge kosztól, úgy szűkítették; nem bombázást kaptak, inkább gépfegyvereztek;
(21) a találkozás az amerikaiakkal – milyenek voltak; a kórház föloszlatása és kiket vittek haza; Sóki Júlia;
(22) gyűjtőtáborban; több mint egy hónapig voltak Weidában az amerikaiakkal; a csehszlovák komité; az amerikaiak és nem az oroszok akarták a transzportot eltéríteni;
(23) a hazaiak öröme a hazaérkezéskor; hazaérkezésük előtt három héttel már jött haza egy csoport; a gyűjtőtábor Damgarten volt;
(24) az oroszok első betörése a faluba – kémnek nézték Gizi nénit, mert németül is tudott; unkobátyjáról látták, hogy katonaszökevény;
(25) a bátyjánál a pincében, oroszokkal – később egy oroszu felismerte;
(26) az oroszok menekülése; voltak, akiket bántottak, de Gizi nénit nem; magyar katonák is voltak a faluban elszállásolva;
(27) szegény családba született; a magyar idő alatt az volt a probléma, hogy a republika alatt valaki feltette a kommunista listára; az apja elintézte az anyjának a segélyt és ezért álltak rajta bosszút a vezetőség;
(28) a háború után is probléma volt az a félreértés, amikor el akarta intézni, hogy ne menjen el Németországa, és azt hitték, hogy önkétes; az apja végett is piszkálták, mert azt hitték, hogy kommunista;
(29) a lánya azt mondta, hogy regényt lehetne írni az életéről;
A második interjúról (2012.XII.12.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Nem emlékszik, volt itt Hetényen a Horthy?
-Mennyien lehettek ezek a katonák, akik bejöttek 1938-ban? Hogy néztek ki?
-Hogyan változott a helyzet 1938 után? Gazdaság, munkalehetőségek, árúk, pengő, anyaországiak…
-Voltak a környéken kolonisták, csehek, morvák, szlovákok? Azokkal mi lett?
-Említette, hogy az apja elment Pestre tisztázni magát, hogy nem volt kommunista – kinél intézkedett? Mikor dobták ki őtet a vasúttól? Ez után?
-Volt itt a hetényi lányoknak valami szervezete? Leventelányok, Kalász egyesület…
-Mit tud mondani a helyi nyilasokról?
-Azt elmondta, hogy magát kémnek nézték és hogy mentek az unkabátyjához, aki katonaszökevény volt – ez már akkortájt volt, amikor a németek foglalták vissza Hetényt?
-És az mikor volt, amikor a bátyjánál voltak a pincében az oroszokkal és egy orosz aztán később felismerte magát öregasszonyruhában? Arra amlékszik, hogyan jöttek be az oroszok és miket csináltak?
-A szentpéterieket külön hozták Újvárba? Újvárban lőtték le azt a szentpéteri asszonyt?
-Mikor vitték el magukat Újvárba?
-Azt mondta, hogy valaki szabotálta a maguk elmenetelét valami tehervonattal – ez hogy volt? És ki lehetett ez? Maguk akkor valahogyan megszöktek, de aztán összeszedték magukat? Meddig voltak Újvárban?
-Mit vittek magukkal az útra?
-Milyen útvonalon jutottak ki Pütnitzbe? Egeren keresztül nem mentek?
-Említette, hogy Rostockban lőték a vonatjukat – ez hogy történt? Ez biztos Rostockban volt? Nem Hanoverben?
-Meddig tartott az út Pütnitzbe, mikor érkeztek meg? Mennyien voltak ott Pütnitzben és kik? Hogyan voltak a hetényi (szentpéteri, virti) lányok elosztva Pütnitzben?
-Azt mondta, hogy nagyon gyenge volt a kosztjuk a németek alatt – mit kaptak enni?
-Hogy hívták németül azt a ködösítő szerkezetet? Hogy nézett ki, hogy működött? Végül senkit se tudtak aztán bevetni?
-Azt említette, hogy ott nem bombáztak, inkább gépfegyverezeték a német gépeket – voltak eközben sérültek, esetleg halottak?
-A führerinek valami előadásokat tartottak – csak a ködösítésről volt ott szó, vagy másról is? De volt olyan, aki fordított maguknak németül? Akkor is úgy tettek, hogy nem értik? Azt mondta, hogy öt napra be is zárták magukat, mert nem akartak engedelmeskedni – hányukat zárták be?
-Egész idő alatt nem tudtak levelet küldeni?
-A Major Irén és a Luca Margit meghaltak – ők milyen vonatról maradtak le? Nem tudja, hogy milyen hajó volt az, amit lebombáztak? Ez mikor volt? És hol voltak eltemetve?
-Milyenek voltak ezek a führerinjeik? Mennyien voltak? És ki volt ott a lefelsőbb parancsnok? Tud példát mondani jó, vagy rossz viselkedésre?
-Azt mondta, hogy az anyja írta meg az apja címét Thüringiában – még otthon kapta meg a címet? Lelelezni tudtak amíg kint voltak Németországban?
-Hogyan sikerült elkéreckedniük, hogy mehessenek az apjuk után?
-Henc Eszti néni írta a naplójában, hogy rendeztek egy táncestét az előtt, mielőtt a lányok egy része elment Augsburgba – ez volt áprílis 10-én – akkor még ott volt? Megmutatni a időrendet és rákérdezni mikor volt még ott…
-A vonaton feketén mentek? Mikor indultak az apjaik után? Mi volt a Muránszki lány keresztneve?
-Egy állomáson eltűnt az az újvári lány, akinél ott voltak a papírjaik – aztán valaki valami magyarokhoz küldte magukta papírokért, de nem adtak maguknak – ezek ki voltak ezek a magyarok?
-Két felől lehetett megközelíteni Weidát – az egyik feléről nem lehetett volna, mi végett?
-Rögtön az első éjjel Weidában volt az amerikai megszállás?
-Említette az SS-ket, hogy leszaggatták a fehér zászlókat – nem csináltak valami nagyobb bajt? Büntetés, konfliktus az amerikaiakkal…
-Hogyan emlékszik az első találkozására az amerikaiakkal? Hogyan változott ez ellátásuk az után? Mit kaptak enni? Tudtak az amerikaiakkal komunikálni?
-Konkrétan milyen munkájuk volt a kórházban? A konyhán… Mennyien voltak a kórházban? Milyen pácienseik voltak?
-Említett egy Sóki Júliát, aki a civileknek a főnöke volt, a civileket intézte – ezt hogy érti? Valahogyan szét volt osztva a kórház civil és katona részre?
-Hol találkoztak először a csehszlovák komitével? A kórház után, a gyűjtőlágerban? Miket kérdeztek maguktól? Nem volt olyan, akit ott hagytak?
-Említette ezt a Pintér doktor – ő volt a pesti főorvos és annak volt fia, és aztán az is doktor lett? Mert ezt mondta, hogy az is az lett – ezt honnan tudja?
-Mikortól meddig voltak abban a gyűjtőlágerban és ott milyen volt a rezsim? Ez biztosan Damgarten volt? Kik voltak ott magukon kívül?
-Nem egyszerre jöttek haza – hány transzport ment? És azzal kik jutottak haza? Kik maradtak ott?
-Olyat is említett, hogy aztán a kórházat feloszlatták és az orvosokat, férfiakat elvittek valami táborba – ez hogy volt? Oda vitték őket, ahol a maga apja volt? Az apja az hova került Weidából? Maga nem találkozott vele az egész idő alatt Németországban, ugye?
-Az apja beteg volt és 47 éves korában meghalt – mi baja volt? Hogyan tudta meg, hogy maga is kint van Németországban? Az anyja írta meg neki?
-Az amerikaiak el akarták téríteni a transzportot – ez pontosan hogy történt? És hogy és hol találták meg magukat?
-Maguk konkrétan mivel jutottak haza – Prágáig busszal, onnan vonattal? Valami olyat is mondott, hogy maga a magyarokkal ment haza és hogy Prágában valakik leválltak maguktól – ez hogy volt?
-Prágából feketén jutottak haza? A cseh tisztek (a komité) is magukkal jöttek haza? Meddig? Valami papírokat is kaptak?
-Azt mondta, hogy a hazaérkezésük előtt három héttel már jött haza egy csoport, ami hozta a hírt, hogy maguk is hazajönnek – ez milyen csoport volt?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.