A második interjú (2022.VI.27.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(59) polgári Sellyén;

(60) kereskedelmi iskola Újvárban, bombázás, csángó – a végén már be voltak oda tolatva katonai vonatok;

(61) tanítók a sellyei polgáriban;

(62) Zsitnyák Pista osztálytársa – Újvárban halt meg, Krommellel;

(63) a csángó gyomlálása, légiharc;

(64) a kereskedelmi iskola tanáraira nem nagyon emlékszik;

(65) csángóról;

(66) Csehországban, Český Brod-i cukorgyárban;

(67) Fzekas családot is el akarták volna deportálni, de megmenekültek;

(68) apja mint vasútas elveszítette a munkáját, átnézett Magyarországra és talált is munkát, de nem lett semmi az átköltözésből;

(69) jó volt a viszony a magyarországi szlovákokkal;

(70) inas évekről;

(71) berukkolás Prágába;

(72) asztalosmunkát végzett;

(73) tiszti iskolába nem ment; leventézés – ne mvolt előny; felvonulás, egy szlovák katonának legyúrta a sarkait;

(74) valami parancsnokságon is csinált asztalos munkát;

(75) nyugdíjaztatott tiszteknél is dolgoztak;

(76) elméleti, politikai képzés;

(77) nyári nagy gyakorlat; milyen fegyverekre volt kiképzeve;

(78) felvonulás a Letnán május 9-én;

(79) felvonulás a Vencel téren május 1-jén;

(80) jó dolguk volt a katonaságnál, jártak a városba ez a munkás parti;

(81) JRD asztalosműhelyében dolgozott;

(82) pozsonyi pedagógiai iskolába jelentkezett és távúton végezte;

(83) Gottwald és Sztálin halála;

(84) 1956;

(85) 1968

A 3. interjúról (2022.VII.4.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a 3. és 4. interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

– Mikor születtek a szülei?

– Állatjaik is voltak maguknak? Járt maga mondjuk napszámba dolgozni 1945-ig?

– Hogyan emlékszik a bevonuló magyar hadseregre 1938-ban? Kivonuló csehszlovák csapatok, őszi mozgósítás

– Pár nappal a magyarok után bejöttek a magyar csendőrök – mennyi? És ezek itt is maradtak? Hol volt a laktanyájuk (már későbbi csendőröknek)?

– Maga katolikus? Milyenek voltak a viszonyok a katolikusok és a reformátudok között?

– Magyarokat a katolikus iskolában szállásolták el – meddig maradtak itt?

– Azt az egy hektár földet az apja 1938 után kapta? Konkrétan hol? Aztán 1945 után mi lett vele?

– Tehát az összes (mennyi?) kolonista család, aki itt volt Farkasdon, az bent lakott a faluban? Kint a falun kívül nem volt valami kolónia? Mert említette a Bufát meg a Batonyát – ott is voltak kolonisták?

– Tud valami cigányüldözésről, nyilasok, hatalom részéről?

– Veszprémi zenész cigány – a cigányok a falun (országon) kívül is játszottak? Említette a tótmegyeri grófot…

– Hogy hívták azt a két zsidót, akik Pesten menekültek meg a háború alatt?

– Volt a családjának valami közelebbi, esetleg baráti kapcsolata valami zsidó családdal?

– Volt zsidó osztálytársa, leventetársa? Vagy esetleg külön iskolájuk volt?

– Mi lett a zsidó vagyonnal? Ingó, ingatlan…

– Ezek ortodoxok voltak, vagy inkább világiabbak?

– Konkrét emléke arról, hogy viszik el a zsidó családokat?

– Az egyes leventekorosztályok mivel foglalkoztak? Különben együtt vonultak fel?

– Leventék és a sport, hitélet, ünnepek, büntetések, elméleti képzés, nacionalizmus… Levente tanfolyamok; mit adott későbbre a levente (katonaság)

– A visszacsatolásokra emlékszik? Erdély…

– A háborús fordulat – mikor jöttek rá, hogy el van veszítve a háború?

– Két bomba leesett Szomola és a vasút között – mikor volt ez?

– Perednél voltak, légicsata volt, és az amerikai gép állítólag Gútánál esett le – ezt hallásból tudja?

– Két amerikai pilótát behoztak a farkasdi községházára – ez ugyan akkor lehetett, mint mikor Perednél lepotyogtak a bombák? Akkor milyen idő volt?

– Nagyszüleinél (apai, vagy anyai?) volt két szudétanémet katona beszállásolva – az utolsó napokkal kapcsolatban akart még valamit mondani, ugyan így a két zsidó munkaszolgálatossal kapcsolatban is… Mennyi német volt a faluban? Milyen más emlékei vannakróluk, hogyan viselkedtek?

– Nyilasfőnök, Szajka Ruppelt – ez hogyan került ide, és mi lett vele a háború után? Volt itt valami nyilasiroda is? Nyilasok és a zsidó vagyon.

– Amikor karácsony előtt az első leventéket összeszedték, azok mennyien lehettek? És maga akkor kimaradt ebből – az utcájukból az Iván Dávid mondta, hogy ne menjenek – és a nyilasok ebbe nem szóltak bele, ezt csak így hagyták? Az első csoportról mit tud, mi lett velük?

– Vágsellyén kellett jelentkezniük – pontosan hol? És oda hogyan mentek? Gyalog, vagy lovaskocsival? Kik voltak akkor a legközelebbi haverjai?

– Újvárban egész napokig be voltak zárva, vagy lehetett kimenni a városba? Nem nézték még a város szélét, ahol front volt pár nappal azelőtt? Magukon kívül más leventék is voltak ott bezárva? És ott is nyilasok vigyáztak magukra?

– Amikor Újvárban voltak, volt valami bombázás, esetleg légiriadók?

– Ki voltak törve az ablakok a vonaton – a kályha se használt, hogyan bírták azta több napos hideget? És milyen volt a hangulat a vonatban? Tudtálk egyáltalán, hogy hova és mi végett mennek ki? Mit mondtak maguknak a nyilasok? Hogy viselkedtek magukkal?

– Olaszok és oroszok, hadifoglyok voltak ott Hohnban – ezekről mondjon többet – mennyien voltak, hogy néztek ki, milyen körülmények között, hogy viselkedtek velük a németek, esetleg volt valami feladatuk (a favágáson kívül)?

– Az egyik tornći nyilassal később találkozott is – beszélt is vele?

– Tehát akkor Hohnban csak farkasdi leventékre emlékszik? Milyen nagy volt a szerelvény, ami Újvárból startolt és milyen nagy volt az, ami Hohnba érkezett?

– Hohnban erdőmunkát említett – maguk is részt vettek ebben, vagy csak a hadifoglyok? Maguk csak planírozták a repteret? Abban csak maguk vettek részt? Mennyien?

– Említett több bombázást az úton Hohnból dél Németországba – erről mondjon többet.

– Sanbachban is voltak légitámadások – mondja el a legemlékezetesebbet…

– Hányszor volt maguknak kiképzésük a flakkokra és konkrétan mi?

– Azt mondta, hogy mikor megadták magukat az amerikaiaknak, akkor nem vihették magukkal a dolgaikat – azokat hol hagyták?

– Mi lett a németekkel, akik addig a parancsnokaik voltak?

– Tehát jól értem, Sanbachban estek fogságba és május elsején?

– Regtensburgban találkozott a Takács Karcsi unokatestvérével, és még valami Perec nevűvel – hogy hívták? És olyat is mondott, hogy menekültek valahonnan és aztán jelentkeztek az amerikaiaknál… Meddig volt aztán velük? És a többi farkasdi levente is csatlakozott hozzájuk?

– Mit lett aztán a német katonával, aki belecsúszott a latrinába?

– Kb. pár napig voltak a Nürnberg melletti táborban – az rendes őrtornyos láger volt? Vizetszereztek a rétről, kisáott gödörből – abból nem lett bajuk?

– Westlagerban tették a leventéket külön – mennyi leventével volt aztán egy barakban, és hovavalósiak voltak? És kik voltak ott magával farkasdiak? Mikor tették magukat külön?

– Westlagerból jutott Ambergba, a kórházba – de már Westlagernak is volt kórháza, ahol ott volt egy ideig? Vagy ott csak egy orvosi komisszió volt? Az bent volt Westlagerban, vagy azon kívül? Mikortól meddig volt Westlagerban?

– A weideni kajáról. Egész idő alatt csak ebédet kaptak? Emlékszik egységcsomagokra?

– Kik építették Weidenben a barakkokat? Milyenek voltak ott a tisztálkodási lehetőségek, a vécé?

– Sok szabadidejük volt, mit tudtak csinálni?

– Hogy hívták azt a farkasdit, aki Oroszországban találkozott egy lágerban az apjával?

– Kik voltak magával Weidenben a farkasdiak (Takács István, Sörös Amri) és negyediek (Csiffári Lajos, Décsi, Buda Kálmán) közül?

– Télen nem volt problémájuk a hideggel? Gondolom fűtöttek a barakkokban…

– Az amerikaiak azok hol votlak elszállásolva?

– És hogyan volt őrízve ez a tábor? Volt olyan eset, hogy megszökött onnan valaki?

– Az SS tábor az milyen messze volt maguktól? Azokat jobban őrízték? Milyen nagy tábor volt az? És említett egy fejest ottan, nem emlékszik ki volt ez?

– Volt a táborban a foglyok között is valami ilyen főnökféle, aki mondjuk az amerikaiakkal kommunikált?

– Weidenben történt az az eset, amikor megszólaltak az amerikai katonák magyarul?

– Jelentkezni lehetett ottmaradásra nyugaton – et valaki ki is használta?

– Weidenben említette a németeket meg a lengyeleket – más nemzetiségek nem voltak? Ezekkel milyen volt a magyarok kapcsolata?

– Meddig tartott az út Weidenből egészen hazáig?

– Kikkel jött maga haza? És pontos dátumot nem tud?

– Mit írtak a szülei a levélben? Ki volt ez a suszter, aki elintézte ezt a levelet? Mert valami lányt is említett, hogy az ment férjhez Prágába…

– Hírek otthonról, otthoni helyzetről…

– Biciklivel ment egészen Újvárba egy osztálytárssal, a bombázás után – ki volt ez? Miket látott akkor Újvárban? Az osztálytársai közül volt olyan, aki meghalt a bombázás alatt? A bizonyítványa ott veszett – még valami más?

– Már akkor maga nem is járt az iskolába – de otthon tanult? Mit mondtak a tanárok (a bombázás előtt és után)?

– Említett egypár tanítót a sellyei polgáriban – Szabó Jolán volt az osztályfőnöke – ő milyen volt? És a többiek? Elvinni az értesítőt;

– A Zsitnyák Pista osztálytársa – Újvárban halt meg, Krommellel – milyen gyerek volt ez a Zsitnyák Pista?

– Maga Český Brod-ba ment cukorgyárba – mennyien voltak ott farkasdiak, negyediek, más itteni falukból? És mások is mentek valahova el (Csehországba) dolgozni a faluból?

– A deportáltak házaiba szlovákiai szlovákok költöztek – azokkal nem voltak valami konfliktusok? Vagy akkor, amikor hazajöttek, hazaszöktek a tulajdonosok?

– Kik Az inasiskolában Galántán, ott gondolom szlovákul ment a tanítás – maga akkor már tudott valamit szlovákul? Milyen tanítóik voltak ott? voltak a helyiek közül, akik benne voltak a kitelepítések, deportálások szervezésében?

– Az inasságról, mik voltak a feladatai, kötelességei…

– Így általában azokban az években (45-48) találkozott valami magyarellenességgel, konfliktusokkal (mondjuk a vonaton)?

– Ugyan az nap kapta a behívót, amikor megjalt az apja – úgy érti, hogy aznap kellett bemennie, vagy csak a papírt kapta meg?

– Svazarm

– A sorozás, szokások.

– A prímač alatt az altisztjeik – volt bennük azért valami durvaság?

– Gondolom vonattal ment – mit kellett magával vinni? És tudta, hova megy?

– Maga asztalosmunkát csinált – azt már rögtön az elejétől? Vagy csak az eskü után? És milyen gyakran volt így kint munkában?] [Az esküről mondjon valamit…

– Említette, hogy egy szlovák katonának, valami Barišinnek legyúrta a sarkait – ez milyen alkalomkor volt? Mi volt az a felvonulás, vagy gyűlés, vbagy mozgolódás?

– Szovjet tanácsadók voltak ott?

– Nyári gyakorlaton hol voltak? Prágától északra… Milyen volt ott egy átlagos nap? Mikortól meddig voltak ott? Magukon kívül milyen alakulatok voltak ott? Volt a végén valami bemutató?

– Említett egy ilyen kis ágyút, amit a gyalogság húzott magával – ezt mire használták?

– Május kilencedikét említette- tudja is, hogy ki volt ott a tribünön? És május elsején a Vencel téren?

– Jártak a városba ez a munkás parti – amíg nem volt az, hogy feljelentették, hogy hangosan zenéltek és a pártgyűlést zavarták – ez után már nem járt dolgozni? Különben mit kaptak a munkáért?

– Gondolom várta a leszerelést – voltak valami szokások e körül?

– Tud valami büntetésekről, halálesetekről a katonasága alatt?

– Hányszor volt maga otthon szabadságon? Maguknak nem járt automatikusan szabadság, ugye?

– Hogy működött elejével a JRD? Kik voltak ott a főnökök? Tud valami példát mondani arról, amikor a parasztokat kényszerítették a JRD-be?

– A volt zsinagóga volt az asztalos műhely – az meddig működött és mikor bontották le?

– ČSM, Csemadok – ezekről mondjon valamit…

– A pedagógia iskola tanítóról mondjon valamit… Távúton járt oda – hogy volt a tanulás és a vizsgák?

– Mi volt akkor (vagy most) a véleményük Gottwaldról, Sztálinról, Horthyról, Szálasiról?

-1953-as pénzváltás.

– Az 1956-os magyar forradalmat figyelték azért – erről úgy általíában szó volt itt a faluban, vagy az iskolában Pozsonyban?

– A feleségétől rákérdezni 1956-ra

– Dubčekról;

– Általában a kommunizmusról, arról, hogy a kommunisták hogyan használták ki a helyzetüket; tud esetet, amikor valaki összeütközésbe került a rendszerrel?

– Politikai viccek

A 4. interjúról (2022.VII.6.) ez idáig nem készült átirat;