Fehér Vince (Pozsonyvezekény [Vozokany])
Az interjú(k) témái: Horthy korszak, leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.II.20.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) család és a helyzete; az apa az első világháborúban;
(2) csak keveset tud az elsö republikáról;
(3) 1938 után a család kapott egy holdat, a helyzet javult – de volt nagyobb gazda, aki többet kapott; a háború után elvették;
(4) 1938 – a csehek még bent voltak Vezekényen, mikor Eperjesre jöttek a magyarok;
(5) a leventézés – milyen kortól; fapuskák;
(6) leventeparancsnokok – egy zupás főtörzsőrmester; külömbség a magyar és a háború utáni csehszlovák hadsereg között; a segéd leventeoktatók;
(7) a leventék és a sport – a fotbal;
(8) azok, akikből todtisták lettek;
(9) a 1929 és a 1930-as leventék lettek kihurcolva; a todtistáktól visszamaradt ennivaló;
(10) az út Galántára, két kisérővel; a havas út, döglött lovak; a galántán az „MNV“ átvették a leventéket;
(11) sokan elkisérték a leventéket, az asszonyok sírtak; a nyilas emeletes ágyat igért;
(12) délután indultak el, beíratkozás(?); az emeletes ágy meglátása; amíg működött a rossz kályha nem volt baj – egy kabátot is kapott rokontól; ennivaló is volt;
(13) a hosszadalmas út, félrelökések; a felborult kályha és a hideg; új kályha beszerzése, ellopása;
(14) még a kályha kidőlése előtt énekeltek is, aztán megjelentek a nyilasok – cigarettát követeltek, és elvették az odapakolt ennivalót;
(15) elérkezés Schönwaldba; az úton oda egyszer kihajtották a hegyoldalba; a schönwaldi kaszárnyák;
(16) egy hét után sorozás – Vince bácsi nem lett alkalmas, és vonatra tették;
(17) bombariadó Berlinben – lent egy pincében, imádkozó öregasszonyokkal;
(18) Cheb – akik nem lettek alkalmasak; fabarakok, amikben fűtöttek; a légiriadók;
(19) egy nap megint osztályozták a leventéket;
(20) a gyengébbeket, akiket különválasztottak, kiadták a parasztokhoz; vezekényiekből csak ketten maradtak Cheben;
(21) erős tél, hirtelen tavasz; légiriadók – a legtöbb, amikor kitisztult az ég; zsold; kiképzés, tanítás;
(22) a légiriadók – roskadozó búvóhely helyett inkább erdőbe mentek; a bombázók nem szórtak direkt rájuk bombákat;
(23) más leventék sorsa, akik például flakkosok voltak;
(24) a kantinban csak sört lehetett venni; közben ki szoktak szökni a városba – gondolkodás a szökésen;
(25) egy légiriadó alkalmával hatan elszöktek a temetőbe, egy öregasszony valami ereklyét adott, imádkozás;
(26) az állomásra, fel a vonatra – a kalauz kérte a jegyeket, de csak márkát akartak adni;
(27) megérkezés Prágába, leszállás – egy csendőr, aki követelőzött, és mikor nem kapta meg azt, amit akart, visszazavart, tengődés az állomáson;
(28) légiriadó – le bunkerba; a munkások zsíros kenyeret adtak;
(29) a légiriadó után keresgéltek valakit, akivel tudtak volna beszélni; a gyerekek a nagymamákkal – egy gyerek leejtette a kiflijét, és Vince bácsi megette;
(30) egy régen Újvárban szolgáló öreg mozdonyvezetővel beszéltek; az egyesség, amit még a chebi temetőben beszéltek meg – tavaszi munkákra mennek haza; a mozdonyvezető a parancsnokságra vitt, ahol katonák vártak – evés a vöröskeresztnél;
(31) a két katona elkisérte a hatot ahoz a vagonhoz, ahol azok a gyerekek voltak a nagymamákkal;
(32) az út vissza Németországba; hogy miért, nem tudja;
(33) egy németországi állomáson találkoztak egy magyar alakulattal, és átmentek hozzájuk;
(34) Megérkezés Trenčianske Teplicére – két vagány gyerek kikisérte őket az állomásra; a magyar katonai parancsnokságon kaptak nyílt parancsot;
(35) az út Galántáig – a kofáskodó mácsédi asszonyok; megérkezés Galántára, három nyilas és egy csendőr – kivizsgálás;
(36) elvállás a többitől, irány haza, eltévedés;
(37) találkozás magyar katonákkal, akik aztán kérdezősködtek; hazamenet;
(38) nyolc nap után bejöttek az oroszok – egy hivatalos papír elcserélése az unokatestvérrel;
A második interjú (2013.IV.19.) átírva; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-El voltak valahogyan osztva a leventék? Például szakaszokra?
-Mikor vitték ki azt a csoportot, akik aztán todtisták lettek? Azoknak először Németországba kellett volna menniük? mit csináltak mint todtisták?
-Miért a nénéje kisérte el magát Galántára? A szülei hol voltak?
-Ha jól értem, azok a nyilasok, akik már Galántán voltak, azok anyaországiak lehettek, a beszédjük szerint? És maga szerint ők svábok lehettek?
-Azt mondta, hogy nem rögtön indult a vonat, csak délután – össze is írták magukat?
-Amikor a nyilasok cigarettát követeltek – az még az előtt volt, mielőtt kidőlt volna a kályha? És mindent elvettek maguktól? Disznót, borsót…?
-Meddig tartott az út Schönwaldba? Azt is mondta, hogy egyszer kihajtották magukat a hegyoldalba – miért? Mit csináltak ott az idő alatt Schönwaldban?
-A sorozás után rögtön viték magukat el Schönwaldból? Marhavagonokban mentek, vagy személyvagonban?
-Ez Berlinben volt ez a riadó? És akkor bombáztak is?
-Elvitték magukat Chebbe – mennyien voltak ott? Hogyan nézett ki ez a hely? Barakok, házak, felszerelés… Mit lehetett tudni, kik voltak ott, milyen leventék? Mit tervezhettek magukkal? Mit csináltak ottan? Kiképezték magukat – mire?
-Mit tud mondani a német vezetőségről ott Cheben? Maguk szét voltak valahogyan osztva?
-Azt mondta, hogy sok légiriadó volt – átélt maga olyan valami veszélyes helyzetet bombázás közben? Említett valami kilőtt mozdont…
-Ez mikor lehetett, amikor Chebben újból osztályozták magukat? Érkezés után mennyi ideire? És akkor kb. mennyi leventét vittek el onnan?
-Milyen volt ott Chebben az élelmezésük?
-Azt is mondta, hogy ott nem volt katonaruhájuk – Németországban az egész idő alatt nem kaptak katonai ruhákat?
-Mondta, hogy nem csak gyakorlatoztak, hanem tanultak is – mit tanultak?
-Chebből megszöktek – a vonat az mikor indult? Este? És reggelre voltak Prágába?
-Az öreg vasutas átadta magukat a katonáknak és azok oda vitték magukat azokhoz a gyerekekhez, akikkel ott voltak az öreganyjuk? Akiktől elvette az előtt a kiflit?
-Mit gondol, miért küldték magukat vissza Németországba?
-Egy nagy állomásonm találkoztak magyar szerelvénnyel – ez vöröskeresztes volt, vagy katonai? És a németek részéről nem volt probléma, hogy átmentek a magyarokhoz? És a magyarok részéről?
-Ez a magyar vonat miért ment Trenčianske Teplicébe? Trenčianske Teplice, vagy Trenčianska Teplá?
-Említett valami olyasmit, hogy az úton Németországból Trenčianske Teplicébe a vonat nem kapott minden nap szabadot – ägy gondolja, hogy néha kellett várnia?
-Említett valami vagány gyerekeket, akik Trenčianske Teplicén kikisérték magukat az állomásra – kik voltak ezek?
-Emlékszik olyanra, akkor átlépték a magyar szlovák határt még Galánta előtt?
-Kinél volt az a nyílt parancs, ennél a Szüllő gyereknél?
Amikor kérdezték a Lengyelországból szökött katonák, hogy vannak e Vezekényen katonák, valami olyasmit említett, hogy „tudtam, hogy a tizenhetesbe valói magyar közt vannak, Érsekújvárból menekültek“ – ez hogy volt?
-És akkor azoknak a katonáknak a parancsnoka magukra ordított, hogy miről beszélnek – mit mondtak neki?
-Hogyan fogadták magát otthon?
-Említette, hogy itt még volt egy probléma, mikor bejöttek az oroszok – ez hogyan volt?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
