Gombos Rudolf (Nádszeg [Trstice])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája, pl. magyar csendőrség stb.; katonai szolgálat a magyar honvédségben, megszálló csapatok szovjet területen; rövid szovjet hadifogság; nádszegi férfiak fogvatartása a helyi templomban; deportálás Csehországba;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések: Az utolsó interjú (2020.VII.20.) a Fórum Kisebbségkutató Intézet videós projektje keretében készült;
1. interjú
2. interjú
3. interjú
Az első interjú (2012.VIII.18.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) a családról, a fiatalságról;
(2) a magyarok bejövetele; a csehszlovák és a magyar hadsereg mozgása faluról falura;
(3) szerencse a hadifogságban; berukkolás a somorjai 16. gyalogezredbe; kimenet a frontra, Rogacsev, egy tizedest váltott le;
(4) indulás a frontra; partizántámadás a vonat ellen – tározó a golyószórósnál, gépágyú lőtte az erdőt, az oroszok lecsillapodtak, továbbutazás Rogacsevig;
(5) megérkezés Rogacsevba, szállás egy orosz kaszárnyában; a vasút őrzése a partizánok ellen; a puska elsülése a sínen – megsüketülés;
(6) a város biztosítása; a partizánok lövöldözése;
(7) Bobrujszk; valami grófi kastély; a két hét visszavonulás;
(8) megérkezés Kobrinba/Zsabinkába; járás vételezésre, bejárás a házakba;
(9) az eset, amikor lecserélte a szolgálatát egy Kovács nevezetű somorjaival – a vételező csoport eltünt;
(10) az eset, amikor az oroszok megsüppedtek a gyümölcsösnél;
(11) a botlósakna nem robbant föl;
(12) a lebombázott város, lakás a városon kívüli házban; egy asszony szalonnát rejtegetett, amit megtaláltak;
(13) Horogyec (a zászlóalj parancsnokság) – kihelyezésen valami Horogyec környéki falukon; nem akart tolakodni a szabadságért;
(14) beszélgetés a századparancsnokkal (zászlóssal), hogy gyereke született – a zászlós betelefonált a zászlóaljhoz;
(15) bemenés Horogyecba, ahol ott volt az a gyerek, aki elárulta magát, hogy a szuronya eltört; a szurony eltőrése a visszavonulás közbeni orosz támadáskor; a kihalgatáson Horogyecben – tiszt a szurony végett nem angedte haza;
(16) a zászlós levelének visszahozása, a zászlós telefonon keresztül összeveszett a zsászlóaljparancsnokkal; jelentés az ezredparancsnokságon;
(17) a zászlóaljparancsnok leváltása, egy ismerős hadnagy (Gáspár főhadnagy) került a helyébe – újból menet Horogyecbe; a hadnagy kérdezte, merre megy haza;
(18) a GH-ra kellett menni, elintézni a helyjegyet, de kétszer is el lett küldve, aztán a főhadnagy saját maga elintézte; a századírnok azt mondta, hogy már a Gombos otthon van, de aztán el lett intézve;
(19) hazamenet, lefertőtlenítés, az út; a visszafele út kezdete – Pestig;
(20) megállás Szerdahelyen a csomaggal a Gáspár főhadnagy menyasszonyánál;
(21) várakozás Pesten, amíg megtalálják az alakulatot; az után várakozás Sátoraljaújhelyen; az állam ellen beszélő hadnagy;
(22) parancs a visszamenetelre Somorjára, gyakorlatozás;
(23) a Horthy kiugrási kisérlete;
(24) a négy katona kisérése – jelszó nélkül; a piros rakéták véletlen föllövése; szerencsés találkozás egy somorján szolgáló pesti ismerőssel;
(25) bejutás a bunkerba, találkozás a zászlóssal; menet a másik bunkerba – a járőrök megijedtek, és elbújtak, úgyhogy az úton nem találkozott velük;
(26) egyszer civilekkel kellett volna találkozni egy vasúti átjárón, de nem kockáztatott, és figyelmesztető lővéseket adott, így elkerülte a találkozást;
(27) menet Somorjáról a frontra – a Náday főhadnagy felolvasta a Hunyadi páncélos rendeletet, és az ismerős zászlós mondta, hogy ő lesz a parancsnok, így jelentkeztek valami nyolcan;
(28) büntetés azért, mert nem tisztelgett; két nap szabadság helyett két hét;
(29) vissza Somorján – a hunyadisták kimentek Rajkára, csak egy ismerős volt, a lefokozott szakaszvezető, kovácsmester;
(30) újabb menet a frontra – azt mondta, hogy hunyadista, ezért megint nem ment, hanem Rajkára kellett volna menni;
(31) Somorjáról Bősön és Albáron keresztül haza;
(32) Indulás Rajkára, de Vásárútról visszajött egy nádzsegi lógós katonával;
(33) jelentkezés Dunaszerdahelyen – átírányítás Felbárra;
(34) Felbáron Nádszegre irányították – „Horthynak sincs olyan nyílt parancsa“
(35) Gútán kellett jelentkezni – találkozás lógó gútaiakkal, egy gútai megismerte magát abban a házban, ahol megálltak, hogy szomjasak;
(36) jelentkezés Izsopon, átirányítás Szerdahelyre;
(37) indulás Szerdahelyre, megállás egy Polgár Józsinál Megyeren; Szerdahely – elirányítás Jókára, de közben tífusz végett lezárták a várost;
(38) indulás Németországba; egy bombatámadás; egy fiatal csendőr pofozott egy öreg szakaszvezetőt, de védelmébe vette;
(39) amikor védelmébe vette a szakaszvezetőt, akkor győződött meg, hogy ilyenekkel nem megy Németorsztágba, és megszökött a dunakisfaludival;
(40) az összeismerkedés a kisfaludi gyerekkel és a Mezei Cilikével; a Cilike meglátogatása Kisfaludon;
(41) ivás a Csonkáéknál; a magyar járőr letépte a fokozatát;
(42) találkozás a két orosszal – a húsz elrejtőzött katona puskaját el kellett tördelnie;
(43) az orosz katona hazairányította; találkozás csellengő katonákkal; találkozás hadifogolyoszloppal, besorolás hadifoglyok közé, irány Gelle, hogy ott kapnak dokumentumot;
(44) Gélléről Szerdahelyre, onnan irány Komárom; a négy ruszin gyerek megkérdezte, hogy hova mennek, az orosz megmondta az igazat, és így ezek által megkérte az oroszt, hogy engedje el – azt mondta, hogy csallóközkürti, és az orosz elengedte Albáron;
(45) hazamenés – találkozás egy asszonnyal, aki mákoskalácsot adott; találkozás egy orosz teherautóval, hazaérkezés;
A második interjú (2013.II.27.) átírva; segédlet ez idáig nem készült hozzá, az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Hogy nézett ki a magyar hadsereg 1938-ban? Mennyien voltak? Össze tudná hasonlítani őket a csehszlovák hadsereggel? Hogyan fogadták őket a nádszegiek? Meddig maradtak itt?
-Mit tud mondani a magyar csendőrökről?
-1942 októberában rukkolt be – mi volt addig, míg ki nem jutott a frontra? Hogyan viselkedtek magukkal a tisztek, az öreg katonák? Hogyan volt a kiképzésük? Haza is tudott járni? Mit lehetett tudni akkor a Don kanyarról, milyen hírek voltak?
-Azt mondta, hogy a nádszegi búcsú idején volt az első ütközete – ez volt az, amikor a vonatot megtámadták a partizánok?
-Amikor portyázták a vasútat, nem volt semmilyen orosz támadás?
-Meddig voltak Rogacsevban? Mik történtek Rogacsev és Kobrin/Zsabinka között? Említette 1. Borbrujszkot – meddig voltak ott, és mit csináltak ott? 2. valami grófi kastélyt – ez hol volt, mit csináltak ott, meddig voltak ott, és miért mentek onnan el? 3. a két hét visszavonulást – hogyan, és miért kellett visszavonulni? a visszavonulás után telepedtek le Kobrinban/Zsabinkán? Hol volt ott maguknak a szállásuk? Mi volt Kobrinban, és mi Zsabinkán? Zsabinkára mentek vételezni…
-Mondta, hogy a vételezésekkor be szokott járni olyan házakba – szokott valamit a civilekkel beszélgetni? Hogyan fogadták magukat?
-Amikor nem jártak vételezni, akkor mi volt a föladatuk? A vasút őrzése…
-Ha jól értem – a Kovács, aki ács volt, otthon volt megnézni aj újszülött gyerekét, és a Richternek hozott csomagot, és üzenetet, és el akarta vinni Zsabinkára, ahova átteték ezt a Richtert;
-Akkor, mikor az oroszok megsüppedtek a gyümölcsösnél – olyat mondott, hogy a többi katonája nem is tudott az oroszokról – miért? Csak maga látta azt, hogy belesüppednek a sárba? Maga olyan elöl volt? Aztán a többiek azok baj nélkül átmentek?
-Volt az az eset, amikor botlós aknát kirúgta, de nem robbant föl. Ez után mi történt? Az oroszok nem támadták meg magukat? Volt olyan eset, hogy járőrözés közben támadást kaptak?
-Említett valami várost, ami teljesen le volt bombázva, egy házban szalonát találtak – hogy hívták? Mikortól meddig voltak ott? Miért kellett onnan elmenni? Hogyan volt az a visszavonulás? Ez után jutottak Horogyecba?
-Azt mondta, hogy akkoriban, 1944 júniusában már nehéz volt a helyzet az oroszokkal – erről az időszakról mondjon valamit? Partizánokról, támadásokról…
-Említett egy esetet, amikor kisért valakiket Zsabinkára, és nem volt jelszava, és aztán véletlenül piros rakétákat lőtt ki. Miért nem volt akkor jelszava? Ez mikor történt ez az eset?
-A szabadsága végett kellett Horogyecra menni? Azt a századparancsnoka nem adhatta volna meg? Amikor elment Horogyecre kihallgatásra, akkor csak a maga esete végett ment az nyolc tíz ember kiséret?
-Amikor eltört az a szuronya, honnét vonultak vissza, és hova mentek? Ez mikor volt? Mi lett ennek a támadásnak a vége? Miért haragudtak a magyarok a németekre? És annyira, hogy maga támadás közben a németeket lődözte?
-Miután visszajött a századához, bement jelenteni az ezredparancsnokságra, hogy nem lett hazaengedve. Csak úgy mehetett az ezredeshez, kikerülve a fölöttesét? Hol volt ez az ezredparancsnokság? Ott nem tudta elintézni a hazamenetet, ugyi?
-Mi volt a helyzet otthon, amikor hazament?
-Hogyan hívták egész néven a főhadnagyát, a Gáspárt? Még az úton hazafelé állt meg Szerdahelyen, leadni a csomagot?
-Sátoraljaújhelyen volt a szállása, vagy Borsin? Meddig voltak ott?
-Említett valami hadnagyot Sátoraljaújhelyen, hogy valami olyat mondott, hogy tudom biztos, hogy senki nem akar katona lenni, a golyó ellen kiállni, álljon fel az, aki akar! Ez hogy volt?
-Aknavetősökhöz rukkolt be maga? Mi volt az a nehézfegyver század? Egész idő alatt ott szolgált?
-Sátoraljaújhelyről visszaküldték magát Somorjára – mit csináltak Somorján?
-Jelentkeztek a Hunyadistákhoz, de a zászlósuk eltünt – hogyhogy, hova ment? Nem adtak helyette valaki mást? Akkor kaptak is valai új felszerelést, kiképzést? Mit csináltak ez után?
-Büntetést kapott, mert nem tisztelgett egy főtörzsőrmesternek – erre föl kérte a szabadságot? Vagy először letöltötte a büntetést, és aztán kért szabadságot? Azt mondta, szabadság nősülésre – meg is nősült akkor? Milyen volt otthon a helyzet?
-Mikor visszajött, már a hunyadisták Rajkán voltak – nem tudja, mi lett velük? Kijutottak Németországba?
-Amikor másodszor volt a menet a frontra január tíz körül, még akkor is Somorján volt?
-Amikor Rajkára kellett volna mennie, nem volt ott valami határidő, hogy mikorra kell ott lenni? Azok Rajkán nem kaptak telefont, üzenetet, hogy oda kell magának mennie? Mi szokott lenni pontosan ezen a nyílt parancson?
-Ha Somorjáról Rajkába ment volna, milyen útvonalon kellett volna mennie? Át a Dunán? De ha jól értem, maga rögtön hazafelé ment. Somorjából eljutott Bősre – aztán onnan hogyan volt?
-Ha jól értem, ez után Nádszegről németekkel ment, egészen Vásárútig – miért nem ment velük tovább?
-Az a nádszegi gyerek Vásárúton olyan egyszerűen rávette magát, hogy menjenek haza Nádszegre?
-Ez után jelentkezett Szerdahelyen – és nem kérdezték, hogy hogyan és miért volt elengedve Somorjáról? Mégiscsak kb. két három hétig otthon volt, ez nem volt nekik gyanús? És otthon nem járkáltak a nyilasok, és nem kerestek szökevényeket? Említette, hogy Nádszegen is volt olyan személyirányító iroda – miért nem oda ment?
-Felbáron aztán Nádszegre irányították – ha jól értem, haza is ment, és jelentkezett az állomásparancsnokánál, aki az ismerőse volt, és az mondta, hogy még Horthynak sincs olyan nyílt parancsa, mint magának. Meddig volt Nádszegen, és miért kellett aztán elmennie? Azért, mert nádszegen az csak átmeneti alakulat volt? Mit csinált ez idő alatt?
-Aztán Gútára ment, de aztán kiderült, hogy Izsopra – azt honnan tudta meg, hogy Izsopra kell menni?
– Azt mondták a ejtőernyős öccsének, hogy még az nap éjjel ott kell lenniük Pápán – de Megyeren voltak valami három nap, és aztán Szerdahelyre mentek – nem volt ebből problémája? És magával maradtak ott Szerdahelyen a járvány végett?
-Miért nem akart Szerdahelyen maradni? Aztán még is ott maradtak, a tífusz végett – mit tud erről a járványról? Ez alatt a majd két hónap alatt le volt zárva a város? Ez alatt mit csinált ott Szerdahelyen? Milyen volt akkor a helyzet, hangulat Szerdahelyen?
-Hogyan mentek volna Németországba, és mennyien, milyen fölszereléssel? És nem tudja, aztán ez az alakulat kijutott Németországba?
-Hogyan tudott megszökni ezzel a kisfaludival a menetből? Őtet Tonkának, vagy Csonkának hívták?
-Mikortól írkált a Mezei Cilikének, még a Oroszországból? Hol és mikor ismerkedett meg a kisfaludi gyerekkel, a Csonkával?
-Amikor ittak a Csonkáéknál, valami magyar járőr jött be, és leszaggatta a rangját – miért? Nem kontrolálta le magát? Vagy akkor már olyan volt a helyzet, hogy már nem érdekelt senkit se semmi?
-Másnap bejött két orosz katona – mit mondott nekik, hogy ja nyemám…? Hogy nem volt puskája. Azzal a húsz katonával, akik a padláson voltak, azokkal mi lett?
-Aztán az orosz elküldte magát haza – ezt is szerencsének lehetett mondani? Vagy tudta, hogy ha az országútra küldi magát, úgy is elkapják magukat? Ezért mondta, hogy az oroszok hajtották ki a katonaságot az országútra? Solymoskarcsánál találkozott egy őrmesterrel, meg egy őrvezetővel – és az őrvezető le akarta magát fokozni – miért?
-Amikor találkoztak ezzel a nagy hadifogolymenettel, nem gondolkodtak azon, hogy el kellene bújni?
-Mi logikája lehetett annak, hogy Szerdahelyről Gellére vitték magukat, aztán meg vissza Szerdahelyre? Szedhették össze a katonákat?
-A négy fogoly a sor végén az jugoszláv, vagy ruszin (kárpátaljai) volt?
-Amikor már ment Vásárúton keresztül hazafelé, egy asszonnyal találkozott, és kérdezte, mi volt a helyzet otthon – mit mondott az asszony?
-Hogyan fogadták magát otthon? Az oroszok már akkor Nádszegen voltak?
Az 3. interjú (2020.VII.20.) átírva, segédlet idáig nem készült hozzá;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
