A második interjú (2019.IV.8.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet;

A 3. interjú (2020.V.7.) ez idáig nem lett átírva; Az interjúalany a 3. – 5. számú interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

1. 1. Azon a 42 hektáron (vagy holdon?) kívül még más földeket is bérelt az apja? Mert említette, hogy voltak olyanok, akiknek nem érte meg olyan messzire járni megművelni a földeket… Mennyi saját földjük volt maguknak?
2. 2. Az apja nem szívesen beszélt az első világháborúról – azért tud valami történetet, amit elmondott? Vagy volt a családban, ismerősök között olyan, aki mesélt az első világháborúról?
3. 3. A nővére kapott egy magyar ruhás babát, állítólag a kormányzó feleségének ajándéka volt – ilyet többen is kaptak? De gondolom nem a kormányzóné adta át…
4. 4. Emlékszik valami hiánycikkekre a háború alatt?
5. 5. Már a háború alatt is volt jegyrendszer? Erről mondjon többet.
6. 6. Az édesapja az első republika előtt hova vitte árulni az állatokat, vagy a terményeket? Említette Szencet és Pozsonyt is ezzel kapcsolatban… És 1938 után?
7. 7. A nagybátyja Pestre ment dolgozni – hogy hívták? És konkrétan hol dolgozott? És aztán ment katonának – mit tud a sorsáról?
8. 8. A magyar csendőröket is említettük – tud valami példát mondani, hogyan viselkedtek, milyen hírük volt? Azt is mondta, hogy a háború végén már olyan nagyon hivatalosak, szigorúak voltak – mi végett?
9. 9. Többen, akik ilyen jobb gazdacsaládból voltak, azt említették, hogy az államnak termeltek valamiket, pl. babot, szóját, napraforgót stb. – az apja nem termelt valamit az államnak?
10. 10. Jól értem? Amit leadtak disznóbőrt az államnak, azért kaptak feldolgozott bőrt? Vagy csak azért a bőrért, amit nem vallottak be?
11. Olyat is mondott, hogy sokan úgy készülődtek a front eljövetelére, hogy elástak valamiket – erről mondjon többet.
12. 12. A Sárréti kolóniát említettük, mit tud Vitényről?
13. 13. A morva kolonistáknak voltak kaszálógépeik, gőzekéik – ezek hogy néztek ki?
14. 14. A morvák elmentek, kik jöttek a helyükre? És mi volt aztán 1945-ben? Olyat is mondott, hogy visszajöttek a morvák, és azt is, hogy szlovákok is elfoglalták a kolonista birtokokat..
15. 15. Emlékszik vitézekre?
16. 16. Az öreg Bonyhádiék nem élték túl a háborút, a gyerekeik igen – mit tud erről? És mi lett a fatelepükkel?
17. 17. Említette, hogy még az előtt a Bonyhádiék többször eljöttek magukhoz – ekkor csak megnézték a birtokot, vagy be is jöttek ilyen látogatóba?
18. 18. Volt az az eset, amikor az öreg Pápainak le kellett amputálni a lábát, mert valam „fáradt lövedék“ esett le – mi volt ez? És milyen gödröt akart átlépni? Hogy hívták őt?
19. 19. Milyen messze esett le maguktól az a két bomba (egyik a Dunába, másik a partjára)? Ennek szemtanúja is volt, amikor az leesett?
20. 20. Említette a német nyelvű szórólapokat – a szövegükre nem emlékszik?
21. 21. Említette a vékony ezüstös szálakat amit radar ellen használtak – azt látták is, hogyan potyognak az égből?
22. 22. Tonkházai nagyszüleit hogy hívták és mivel foglalkoztak?
23. 23. A tonkházai nagymamájánál lakott – jól értem, akkortól, amikor iskolába kezdett járni?
24. 24. Erdődi Tivadar a front előtt hol tanított? Kismagyaron? 1945 áprilisától júniusáig kiket tanított? Csak tonkháziakat, vagy másokat is? Hogy hívták a fiát, aki hadifogságban halt meg? Nem tudja, már kint Oroszországban halt meg?
25. 25. A fiatalabb bátyja Németországban, aztán orosz fogságban volt a peresztegi táborban – nem mesélt maguknak valami történteket erről az időszakról?
26. 26. Nincs valami emléke a nyilas hatalomátvételről?
27. 27. A magyar katonákkal kapcsolatban azt említette, hogy egyik osztálytársa (neve?) családjának az istállójába tették a tiszti lovakat – kié volt az a cséza, és ki volt az a kocsis, akivel maguk gyerekek így kocsikáztak?
28. 28. Említette a második, fiatal katonákból álló magyar csoportot – mennyien lehettek ezek? És mennyien az előttevaló csoportban, akik az iskolában voltak?
29. 29. Hogy hívták a tonkházi tanítót, aki ott maradt a fronton? És hogy a fiát, akit egy gyakorlat közben meglőtek?
30. 30. Emlékszik valami olyanra, hogy a gyerekek játszottak volna fegyverekkel?
31. 31. Van valami konkrét első emléke arról, hogy oroszokat lát?
32. 32. Az oroszok nem hajszolták a nőket? Tud valami ilyen esetről? Az édesanyja nem bújkált?
33. 33. Maga gondolom a nagymamájánál volt Tonkházán a front alatt – a nővérei is?
34. 34. Említette, hogy az oroszoknak volt pihenőtáboruk a Kis-Duna mellett – azt maga látta is?
35. 35. Hogy hívták azt az illésházi illetőt, aki oroszokkal rabolt a környékbeli tanyákon? Mi lett aztán vele, amikor elmentek az oroszok?
36. 36. Kismagyaron voltak cigányok – ezek általában mivel foglalkoztak, miből éltek?
37. 37. Hogy hívták azt a cigányasszonyt, akinek a gyerekét lelőtte ez a rendfenttartó katona a front után? Ez nem is lett kivizsgálva?
38. 38. 1945 szeptemberében el se kezdte az iskolát? (Mert említette, hogy szeptember elsején az iskolába készült, amikor látták, hogy jönnek az árvaiak…) Mikor nyílt meg Tonkházán a szlovák iskola és kik jártak oda? Tonkházai és kismagyari gyerekek?
39. 39. Azt mondta, hogy Kismagyar majdnem teljesen reszlovakizált, Tonkháza és Illésháza viszont nem – hogyhogy, mi volt a különbség?
40. 40. szeptember 1-jén látták, hogy a szemközti házba ugrálnak be az árvai telepesek – kinek volt ez a háza? 11 családot telepítettek akkor ki Ligetfalura – fel tudja őket sorolni?
41. 41. Említette a Holócsi családot, és hogy a Feri bácsit elvitték munkaszolgálattra Árvába – erről mit tud? Meddig volt ott, mikor csatalkozott a családjához Ligetfaluban? Hány éves volt a kislánya, Margitka, amikor meghalt? Ebből a családból volt aztán az ön sógora – hogyan volt ő magának sógora?
42. 42. Milyen volt a viszony ezekkel az árvai szlovákokkal? Azok már el se mentek aztán?
43. 43. Hogy hívták az árvai tanárukat és a jegyzőt? Honnan tudja, hogy ők szervezték az árvaiaknak a betelepülését? Volt ott még két szlovák tanítónő is – őket hogy hívták?
44. 44. Amikor Tonkházáról deportálát Csehországba a családokat, a tanítójuk nem engedte magukat haza az iskolábol – valami olyasmit mondott, hogy maguk mint túszok voltak az iskolában – ezt hogy érti? A deportáltak helyett jöttek valami szlovákok?
45. 45. Melyik bátyja ment át a háború után Pestre és mi végett? Hol dolgozott? A nagynéniüknél lakott – azokat hogy hívták?
46. 46. Kollektív útlevéllel mentek át – de mindegyiküknek, akik ezzel mentek át, volt külön egy ilyen útlevele?
47. 47. Hogy hívták Pesten az újvári származású tanítónőjét? És a papot, aki Cseklészen szolgált?
48. 48. Az osztálytársai végül befogadták magát?
49. 49. Mondjon valamit a pesti tanárairól.
50. 50. Mondjon még valamit a budapesti életéről az iskolán kívül…
51. 51. A tanárai a komáromi gimnáziumban – erről bővebben is beszélhetnénk. Jogászok, építész, mezőgazdász, gordonkaművész, újságíró…
52. 52. Hallottam, hogy volt ott valami politikai igazgató is…
53. 53. Az ideológiáról, az akkori légkörről.
54. 54. CSISZ (ČSM), brigádok…
55. 55. Jampecok, huligánok…
56. 56. Ugyan ezek a kérdések az egyetemmel kapcsolatban…
57. 57. Az osztálytársairól bővebben, pl. Szőcs Ferenc fizikus, Nagy Eszter színésznő… Kiket kereshetnék fel?
58. 58. 1953-ban végül aztán nem ment felvételizni kémiából, biológiából a pedagógiára? És konkrétan melyik iskoláról, főiskoláról lett volna szó?
59. 59. Meghalt Sztálin, Beke bácsi, a pedellus hozta a gyászszalagot – azt a Sztálin képére tette ki? És melyik osztáltársa mondta, hogy Gottwaldra is kellene tenni?
60. 60. Konkrétan hol volt felállítva az a ravatal az iskolában? Hogy nézett ki ez az egész dolog? Volt ott valami kép is, virágok, beszédek stb.? És említette, hogy díszőrség is volt… És mi volt a Klapka téren?
61. 61. Ki volt ez az illésházi szabó legény, aki nagy fekete zászlót varrt? Hova lett az kitéve? Tud még valami konkrétat arról, hogy maguknál otthon a faluban mi volt?
62. 62. Azt mondta, hogy 1953-ban sokat veszítettek a pénzváltásnál – mennyit? Nem próbálták valahogy megmenteni a pénzt, pl. más valakivel beváltatni? Vagy tud ilyen esetekről?
63. 63. Amikor bejelentették a pénzreformot, nem volt valami olyan, hogy nem lehetett bevásárolni? Még akkor, 1953-ban, amikor, már a kollektivizáció ment, még akkor is azzal számított az apja, hogy megveszi a földeket? És 1945-ben a pengők, akkor mit veszítettek el?
64. 64. A szövetkezetbe (JRD-be) milyen földekkel lépett be az apja? Egészen végig azokkal a földekkel gazdálkodott, amikkel 1930 óta? Mielőtt belépett volna, nem kellett kontingenseket leadni?
65. 65. Tud valami példát mondani, hogy hogyan kényszerítették az embereket a JRD-be? Például az apját kényszerítették valahogyan?
66. 66. Az apja 1954-ben halt meg, hatvan éves volt – miben halt meg?
67. 67. 1956 szeptemberében milyen sorrendben voltak Pesten, Szegeden, Egerben?
68. 68. Szegeden a templomban az orgonista eljátszotta maguknak a himnuszt. Jól értem? Erre térdelt le az egyik református osztálytársnőjük, aki még nem sokkal az előtt azt mondta, hogy „nem szereti ezt a térdencsúszást a katolikusoknál“? Hogy hívák őt, hova valósi volt?
69. 69. Azt mondta, hogy éppen ott ismerkedtek meg Pesten az ön volt pesti osztálytársai az akkori évfolyamtársaival, és hogy aztán kapcsolatban voltak egymással – tőlük mit tudtak aztán meg a forradalomról?
70. 70. Hogy hívták a cseh marxista tanszéknek a tanárát, akinek fordították, hogy mit mond a pesti rádió?
71. 71. A bátyja ott volt Pesten a forradalom alatt, és olyat is mondott, hogy a cipőgyárban volt, amiről a rádió azt mondta, hogy védik az épületetet. A bátyja hogyan élte meg a forradalmat?
72. 72. Volt valami gyűlés az internátus udvarán – ott a Horský parkban? Maga is részt vett ezen? Teleki Tibort említette, hogy az is ráfázott – rajta kívül még kik, és miket mondtak ott?
73. 73. Hogyan változott a hangulatok a forradalom napjaiban és annak leverése után?
74. 74. Voltak olyan tanáraik, akik nyíltan beszéltek a forradalomról? Vagy úgy általában a rendszerről?
75. 75. A pedagógiai gimnáziumból is voltak osztálytársai a főiskolán, akik úgymondva jobban meg voltak ideológiailag nevelve – és ezzel kapcsolatban említette, hogy önkritikákat kellett csinálni – ezekről az önkritikákról bővebben.
76. 76. Nem tudja mi végett bocsájtották el Horváth Imrét az igazgatói posztból? De aztán még tovább tanított? És a feleségével mi volt akkor?
77. 77. Azért volt valami megosztás a tanítók között is? Voltak, akkik jobban a párthoz húztak?
78. 78. Hideghétiné Somogyi Juditot elbocsájtották – azt mondta, hogy valami koholt vádak, pletykák alapján – miről volt szó?
79. 79. Három tanárt dobtak ki (Hideghétiné, Nagy László, Cseh Zoltán) – azok aztán hol tudtak elhelyezkedni?
80. 80. Említette, hogy a Kodai igazgató, amikor százan felül jelentkeztek a gimnáziumba, csak két osztályt nyitott – ez mikor volt?
81. 81. 1968-as évvel kapcsolatban olyat mondott, hogy jegyzőkönyvet írt a Csemadok gyűlésén, és ott valami kritikák is elhangzottak és problémáik lettek belőle – konkrétan hogy volt ez?
82. 82. Elmondta azt az ügyet, amikor 1965-ben szerettek volna még egy magyar óvodai osztályt nyitni, ebből aztán problémáik voltak, végül Vass Ferenc segített magukon – jól értem, 1966 tavaszán találkozott vele Csenkén a férje? A férje mit mondott a kihallgatásokról?
83. 83. Hogyan emlékszik arra az időszakra, mielőtt bejöttek volna 1968 augusztusában az oroszok?
84. 84. Amikor bejöttek az oroszok, és hajnalban felkeltek, ki is mentek az utcára? Mit láttak? És mi volt az első elképzelésük, hogy mi folyik itt?
85. 85. És mit láttak másnap? Mert mondta, hogy a városban bolyongtak a tankok… Kik voltak azok, akik elforgatták az útjelzőket? Említett valami Szilvási Józsit… És azt is említette, hogy félre voltak verve a harangok, csörömpölés volt…
86. 86. Azokban a napokban gondolom próbálták figyelni a rádiót, tévét – azokban akkor mi ment?
87. 87. Említette, hogy a városházára voltak felírva a titkosok autóinak rendszámai – azon kívül? Tud olyanról, hogy azokban a napokban el is vittek valakiket?
88. 88. Hogyan reagáltak a tanárok, az igazgató, amikor elkezdődött szeptemberben az iskola?
89. 89. Emlékszik valami olyanra, hogy komisszió elé kellett volna menni, átvilágításokra? Tud esetekről, amikor valakiket kidobáltak a pártból, állásából?
90. 1989 és előzményei.

A 4. interjú (2020.V.22.) ez idáig nem lett átírva;

Az 5. interjú (2020.VII.3.) ez idáig nem lett átírva;