Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Kozmér István Kozmér István – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Kozmér István

Kozmér István (Vága [Váhovce])

Az interjú(k) témái: 1938/1939, Horthy rendszer néhány témája, pl. magyar csendőrség stb.; katonai szolgálat a magyar honvédségben, szovjet hadifogság

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2012.VIII.4.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) – gyerekkor

(2) – a magyarok bejövetele 1939 márciusában; munka Magyarországon;

(3) – berukkolás Zilahra, gyalogsághoz, három hónapi kiképzés; kiválogatás tiszti iskolába;

(4) – vasútportyázás; határvadászként;

(5) – a fogságbaesés Tiszavártánál, tutajépítés az oroszoknak

(6) – három négy napig egy orvosi rendelőbe, aztán gyalog elhajtották Debrecenig;

(7) – az út Szovjetúnióba – véce, élelmezés, víz, várakozás a szabad pályára;

(8) – megérkezés Gorkijba; a halottak sorsáról;

(9) – a fabarak, nyitott vécével; a bugarak csípése;

(10) – a orvosi vizsgálás; a munka – a fák úsztatása a Volgán, nagy téli hidegben;

(11) – tavasszal ki a kolhozba; orosz tanfolyamon;

(12) – a brigádok munkába osztása

(13) – beszélgetés a civil nőkkel; hadirokkant oroszok mint brigádvezetők;

(14) – a csehszlovák küldöttség; 1947 ben nem sikerült a hazamenet; hazamenet 1948-ban

(15) – egy napos út haza; az út visszafelé – a húgy megivása;

(16) – a nehéz első év, a lábak fagyása; jó ruhák faszolása

(17) – a Vága kicserélése; a munka magyar területen

(18) – a leventézés; levente parancsnokok;

(19) – berukkolás Zilahra, három hónap kiképzés; azok, akik rangot szerettek volna;

(20) – a két zászlós – az egyik a jó, és amásik, a rossz – aki felkergette az eperfára

(21) – a százados, aki felhajtotta őket gránátokkal a hegyre; a győrszabadhelyi tüzérek jobb helyzetben voltak;

(22) – az öreg katona, aki elvette a zsebórát;

(23) – buzerálás a szobán – a szobarend; hazajövetel 14 napra;

(24) – a bátyjáról

(25) – a zászlóalj bekerítése; a románok átállása; a lengyelek 1939-ben

(26) – a lefegyverzés, behajtás egy helyiségbe, elhajtás Debrecenig; a sós hal az úton; a román és a szovjet katonák fegyverezték le;

(27)  – a háború végéneka bejelentése a lágerban; jelentés a frontvonalról, megtudta, mikor érkeztek az oroszok Galántára

(28) – brigádvezetőként

(29) – a civilek: a foglyok nem magyarok, románok, hanem mind friccek; az őr vele járt ki a civilekhez;

(30) – a krumpli lepények; az asszonyok voltak a munkaerők;

(31)

A második interjú (2012.XII.8.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

-1938 novemberén foglalták vissza a felvidéket a magyarok, de Vága akkor nem került ebbe bele – hogyan vették eztet a vágaiak? Aztán hogyan lett ez elintézve 1939 márciusában? Voltak ez alatt valami konfliktusok?

-Hogyan változott a helyzet az után, hogy bejöttek a magyarok? Össze tudná hasonlítani az első republikát azzal, ami a magyarok alatt volt?

-Említette ezt a Majerníkot, a leventeparancsnokukat, és hogy nagyon hamis ember volt – milyen volt, mint leventeparancsnok? És a tiszt, aki kijárt magukhoz? Az honnan volt, és milyen ember volt?

-1939 szeptemberében a németek letámadták Lengyelországot – említette, hogy ide szöktek Magyarországra a lengyelek – találkozott is valami lengyelekkel? Vagy ezt csak hallotta?

-Milyen volt Zilahon a három hónapi kiképzés?

-A Titem, az a pesti kiképzőtiszt, az zászlósi rangban volt?

-Hogyan viselkedtek magukkal szemben az öreg katonák?

-Azt mondta, hogy voltak megfenyítések – mondjon példát. Miért fenyítettek meg katonákat? Voltak akik nem engedelmeskedtek, és ellenálltak?

-Hogyan viszonyultak a tisztjeik magukhoz, anyaországiakhoz, vagy erdélyi magyarokhoz?

-Hogyan viszonyultak a tisztjeik a németekhez, a háborúhoz?

-Voltak magukkal cigányok? Azokhoz hogyan viszonyodtak a többi katonák, a tisztek?

-Mit tud mondani a zsidó munkaszolgálatosokról?

-Voltak annak valamiféle feltételei, hogy bejussanak a tiszti iskolába? Kiket válogattak ki?

-Azt mondta, hogy vasútportyázókhoz került – mi volt azoknak a feladatuk? Ez mikor volt, a kiképzés – 1943 decembere után?

-Azt is említette, hogy egyszer azért hazajutott két hétre szabadságra – ez mikor volt? Milyen volt otthon a helyzet?

-Gondolkodtak azon, hogy hogyan fog végződni a háború? Mikor jöttek úgy rá, hogy el lesz vesztve?

-Mi volt a feladata, mint határvadász? Milyen volt a határforgalom? Voltak ott valami határi villongások, konfliktusok? Volt kontaktusuk a román katonákkal, a román fordulat előtt, után?

-Amikor 1944 augusztusában a románok átálltak az oroszokhoz, akkor is határvadász volt? Erre hogyan emlékszik? Ez idő alatt hogyan viszonyult magukhoz a helyi lakosság – a románok, a magyarok?

-Mondta, hogy feloszlatták a határőrséget – akkor, mikor a románok átálltak? Ez után frontra jutott – mondja el, mi volt addig, míg fogságba került. Milyen beosztásban volt, milyen fegyvere volt? Milyen fegyverekre volt kiképezve? Mikor vetették be magukat? Milyen akciókban vettek részt, és hol?

-Hogyan volt az pontosan, mikor elfogták magukat? A németek felrobbantották a hidat, és maguk már nem tudtak aztán menekülni? Akkor mennyien estek fogságba? Hol van ez a Tiszavárta? Milyen volt az első találkozása orosz (román) katonákkal, milyenek voltak a benyomásai?

-A fogságbaesés után nem vizsgálták át magukat (doktorok)? Nem kerestek SS jeleket? Említette, hogy valami orvosi rendelőbe tették magukat az első napokon.

-Konkrétan a maga vagonjából mennyi ember élte túl az utat?

-Németek is voltak magukkal fogságban? Milyen volt velük a viszonyük? Hogyan viszonyültak hozzájuk a civilek? Nem volt olyan, hogy a magyarokat különvették?

-Tavasszal kolhozba került – mi volt ott magának a funkciója? Ott civilekkel is találkozott – mit tud róluk mondani? Találkozott elenséges viselkedéssel? Volt valami árúcserélgetés? Szokott velük beszélgetni a helyzetükről, a kommunizmusról, a vezetésről…? Említette, hogy a civil nők kérdezték, hogy nálunk is hogy így dolgoznak a nők? Ezek a nők mit dolgoztak?

-Meddig voltak abban a kolhozban? Mert azt mondta, hogy aztán a másik évben be kellett jönniük a lágerba.

-Gondolom, az az első tél volt a legrosszabb – milyenek voltak ott az életkörülményeik? Voltak ott valami betegségek? Éhezés? Hol laktak? Tisztálkodásról mit tud mondani?

-Azon a télen megtanult oroszul – ki tanította magát?

-Volt olyan, hogy meg akarták volna magát győzni a kommunizmusra?

-Maga már az orosz tanfolyam után nem dolgozott – miket dolgoztak ottan a foglyok?

-Azt mondta, hogy három brigád volt ott – ezek milyen brigádok voltak?

-Azon kívül, hogy nem kellett magának dolgozni, voltak még valami előnyei? Jobb koszt, fizetés… Hogyan tudná összehasonlítani a maga helyzetét a rendes foglyokkal?

-Mit tud mondani a fizetésről?

-Milyen nagy volt a lágeruk, hány ember volt ott kb., milyen nemzetiségűek? Az egész négy év alatt ott voltak?

-A négy év alatt csak abban az egy lágerban volt? Milyenek voltak ott az őrők, tisztek?

-Említette, hogy az elején volt ott valami jugoszláv lágerparancsnok – gondolom, még annak volt azért orosz felettese – mi volt ennek a jugoszlávnak a funkciója? Milyen volt ott a hierarchia?

-Említette, hogy 1946-ban jött valami csehszlovák küldöttség, aki csehszlovákokat keresett – ezek civilek voltak? Hogyan volt ez, miket kérdeztek, mondtak? Voltak olyanok, akik aztán ezek által hazajöttek? Voltak ott csehek is? Hogyan jutottak oda ezek a cseh foglyok?

-Azt is mondta, hogy leventék is voltak ott, és hogy azokat hamarább, 1947-ben hazaengedték. És azt is mondta, hogy a betegeket is hazaküldtek, például ezt a gútai gyereket, a Német Kálmánt – mennyi embert küldtek így haza?

-Az is hallottam, hogy 1946 ban nagy éhség volt – erről tud maga valamit?

-Kapott otthonról levelet? Mi volt benne? Maga írhatott haza?

-Mikor jutottak így haza először foglyok, és mikor? Említette, hogy 1947-ben kellett volna hazamenniük – ez miért nem sikerült?

-Amikor magát is már hazavitték, ez hogyan kezdődött, jött egy parancs, hogy kik mennek haza? Akkor kiket vittek haza, mi szerint vittek haza foglyokat? Mert említette, hogy akkor felvidékieket vittek.

-Amikor hazafelé ment a vonat, milyen idő alatt értek haza? Melyik volt az első magyar, vagy csehszlovák város, ahova odaértek? Kassa. Máramarosszigeten keresztül nem jöttek?

-Kassán említett valami jóindulató személyeket – kik voltak ezek? Magyarok, szlovákok?

-Visszajövetelekor nem vizsgálták magukat, hogy nincsenek e magukon valami SS jelek?

KódIE_0297
LakhelyVága [Váhovce]
Születés helyeVága [Váhovce]
Születés időpontja19221014

Kozmér István - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2012. augusztus 04., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:04:23

Címkék: második világháború / leventék / hadifogság / 1938 / bevonuló magyar hadsereg / keleti fogság / oroszország / gyermekkor / honvédek / első bécsi döntés / Kassa / katonáskodás / láger / csehszlovák katonák / Gorkij / repatriáció / Zilah
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kozmér István - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2012. december 08., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:43:13

Címkék: második világháború / hadifogság / 1938 / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / keleti fogság / csehszlovák évek / oroszország / első bécsi döntés / katonáskodás / Erdély / Észak-Erdély visszacsatolása / eskütétel / kiképzés / Gorkij / repatriáció / román átállás / második bécsi döntési magyarok / kolhoz / betegség / csehszlovák küldöttség / Szálasi kormány
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésVága [Váhovce]
Rövid URL
ID653237
Módosítás dátuma2023. november 4.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.