A második interjúról (2019.X.15.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalanyok a következő kérdésekre válaszoltak:

– Gy: Az apját csak egyszer hívták be a katonasághoz a második világháború alatt?

– Gy: Mácsonásnál gondolom orosz gépek lődözték meg a németeket – mennyien halhattak meg ott? Ennek szemtanúja is volt? Pontosan mikor történt ez?

– Hogy hívták azokat a Gusztiékat, akik meghaltak, amikor a bunkert telitalálat érte? És miből lőttek? Melyik nap volt ez?

– I: A testvéreit hogy hívják?

– I: Hogy hívták azt a nyilast, aki könyörgött az apjának, hogy lépjen be a nyilasok közé?

– Gy: Nem tudja hol volt az apja fronton és hol fogságban? Csak orosz fronton volt?

– Azt a hídat, amit Sók és Farkasd között vertek az oroszok, látták is? Meddig működött az?

– Gy: Sók felől jöttek az első oroszok ide? És honnan tudja, hogy Sóknál úsztak át először teknőkben, tutajokban, meg lovastól?

– Gy: Az oroszok aknavetővel találták el a katolikus tornyot – ott milyen kár keletkezett rajta?

– A német röptérről és mi végett építettek kisvasútat hozzá a németek? Részt is vettek az építkezéseken helyiek is? Mikor épült ez?

– Gy: Amikor Negyed foszforos bombákat kapott, akkor az a támadás, amit orosz (?) gépek csináltak, az a reptérre irányult?

– Gy: Farkasd és Negyed között tele volt a vasút német csukott vagonokkal – mikortól meddig voltak ezek ott? És ezeket nem támadták meg?

– Gy: Kik voltak azok a gyerekek, akiknek felrobbant a grántát és mégsérült az arca?

– I: Magoktól a németek az utolsó napokban elvittek sok élelmiszert – akkor miért voltak a nagyszüleiknél? Hogy a front alatt egybe legyen a család? Kik voltak még ott a nagyszüleinél? Ez előtt volt az az eset, hogy bombázták a főutáct és behoztak magukhoz egy combon lőtt német katonát? Ha nem, miért mentek haza?

– I: Erről a főutca bombázásáról – repülők bombáztak? Milyen nap? És mi volt a célpontjuk? Az elvonuló katonaság, vagy valami harckocsik, ágyúk esetleg?

– I: Azt mondta, hogy miután bejöttek az oroszok, a nagyszüleinél bújtak el – csak éjjelente? És medig tartott ez az időszak?

– Nők hajszolása…

– Meddig laktak sátorban ezek az oláh cigányok? És ezek vándoroltak is?

– Zenélésen kívül még mivel foglalkoztak a pérósi cigányok akkor a negyvenes években?

– Említettük a Sárközi Aladárt, aki zenélt – rajta kívül még kik voltak zenészek akkor régen?

– I: Rosenzweig volt a szomszédjuk – ott kik voltak még az apán kívül? Mi lett a házzal az után, hogy elvitték őket? Valaki megkapta esetleg, vagy üresen maradt? És a másik szomszéd fodrász volt – nevére nem emlékszik? És ott hányan voltak?

– A zsinagógában rendeztek be asztalos műhelyt?

– Negyed és Farkasd között volt olyan viszályféle – volt eset rá, hogy valakit leszúrtak a búcsúkor, vagy máskor – itt neveket is tudnak mondani?

– Gy: maguknak a szomszédasszonyuk is zsidó volt – erről a családról – üzletjük volt…

– A visszatért zsidók – Fischer, Rosenzweig Lajos (ok), Hugó – ? Kik maradtak itt a faluban, kik mentek el?

– I: Az üzletjüket mikorés miért zárták be?

– I: Az özvegységi nyugdíjat mikor vették el az anyjától? Már 1948 után? Vagy még rögtön a háború után? Miből tudtak megélni a háború után?

– I: Záli (Rosenzweig) Lajos bácsi tudott valamit segíteni magukon a háború után – a felesége varrónő volt – az már az új felesége? És maguk segítettek nekik valamit? Hogy esetleg az anyja ment oda nekik dolgozni?

-1945 után a nyugdíj megadásával kapcsolatban az államelnöknek írt levelet? Melyik elnöknek? Milyen válasz volt rá?

– I: Maguknak már a háború alatt is volt rádiójuk – idegen adókat nem hallgattak? Aztán a szocializmus alatt?

– Röplapok, ezüstös szalagok, elsötétítés, légószolgálat…

– Milyen részük volt a nyilasoknak a leventék elhurcolásában? Volt itt valami nyilasház, nyilasközpont? Tudnak olyanról, hogy a nyilasokat kivizsgálták volna, vagy lecsukták volna? Vagy esetleg, hogy komunisták lettek volna belőlük? A főnyilason kívül mint itt maradtak a faluban 1945 után?

– Sorrendbe rakni és napokba: Gy apja hazajött; a cigány család a bunkerban veszett; Mácsonásnál meglődözték a németeket; Negyedre estek a foszforos bombák; Főutcát bombázták; aknavetőztek az oroszok, a katolikus torony eltalálása; oroszok bejövetele;

– I: Meddig voltak maguknál az oroszok? És mennyien? Hogy hívták a nagybácsiját, aki az oroszokot lehordta, hogy miért visznek maguktól el mindent?

– Másoknál is voltak így elszállásolva oroszok? Mennyi csapat orosz volt ott Farkasdon? Volt, hogy elvittek valamiket?

– Azt mondták, hogy a komiszárokra nem nagyon emlékeznek – de tudnak valamit a háború időszakról, hogy lettek volna itt valami fejesek, akik kihasználták volna a hatalmukat?

– A deportációkkal kapcsolatban említettek valami Vilma néniéket – kik voltak ezek és mit tudnak róluk? Emlékeznek esetleg valami konfliktusokra, amikor jöttek haza a farkasdiak Csehországból és el voltak foglalva a házaik?

– I: Hogy hívták ezt az illetőt, aki megnyugtatta az anyját, hogy nem lesznek kitelepítve, mivel az apja nem jött haza a háborúból?

– I: A szomszédjukba Rocskárék jöttek Magyarországról – ki volt ez a család, akinek a házába kerültek? Erről a családról…

– Gy: Az az arpaföld eset – a hangszóró a vetés után bejelentette, hogy az a föld már a JRD-é; az apját meg később, az aratás alatt behívták bíróságra – és akkor aratták le az aprát; Tehát akkor mikor vették el a földet? És ez milyen évben volt?

– Gy: Azt mondja, hogy maguk egészen 1959-ig magángazdák voltak? Mert az ötvenes évek elején is mindenkinek be kellett adni a földeket… Maga mikor berukkolt, akkor is magángazdálkodtak? És mikor hazajött?

– Voltak azért nagyobb gazdák is itt a faluban – tudnak mondani példát arra, hogy nagy összeütközésbe kerültek az állammal a JRD végett? Gy, I: A kényszeről többet…

– Gy: Tehát akkor Farkasdon voltak légvédelmi ágyúk is? Ezek milyen ágyúk voltak? Flakok, vagy inkább olyan nehéz gépfegyverek? Valami dombot említett, valami szőcei dombot…

– Gy: Maga veszített az 1953 pénzváýltásban pénzt, nem próbálta valahogyan megmenteni? Olyanokkal beváltatni, akiknek nem volt pénzük? Tudnak más ilyen pórul járt emberekről is?

– Gy: Regrúta szokások, mulatságok?

– Gy: Szazarmba járt – ez hol volt, kik voltak ott a vezetők, milyen gyakran kellett oda járni, miket csináltak, hogy volt felszerelve ez a hely…

– Gy: Magukkal németek is voltak – esetleg voltak olyanok, akiknek már voltak valami harci tapasztalataik is?

– Gy: Az esküről – hogyan emlékszik erre a ceremóniára? Mire esküdtek? És ezt valaki után mondták az esküt? Lehetett magyarul is? És civilek is voltak ott?

– Megalakult a RTZ, Rota ťažkých zbraní – ez már az eskü után volt? Ez osztódott három részre? Kulomeťáci, protilietadloví, ágyúsok? Melyikbe került maga – a protilietadlovýkhoz? Ebbe hány ember tartozott? A többi újonc, aki magával volt, az hova került?

– Gy: Egy évire, 1957-ben behívták magát gyakorlatra Mikulovba – mikor pontosan? Ezen kívül még volt más ilyen későbbi behívója is?

– Gy: Hogy nézett ki ez a tarasnica? Hogyan volt ennek a kiszolgálása, kinek milyen feladata volt?

– Gy: Maguk téli hadgzakorlaton voltak, amikor jól átfagytak – ez meddig tartott, és miket csináltak a gyakorlat alatt? Hol és mikor volt ez? Voltak nyáron is gyakorlataik? Mondta, hogy Libaván – ezekről mondjon többet.

– Gy: 1955-ben volt a spartakiád – gyakorlatoztak maguk is? És Prágába nem jutottak el?

– Gy: A második év miben különbözött az elsőtől?

– Gy: Milyen volt egy átlagos nap a katonaságnál?

– Gy: Szabadidő, szabadság;

– Gy: kaja, szállás…

– Gy: Tisztekről; politikai képzések, politrukok, orosz tanácsadók…

– Gy: Várták a katonaság végét – milyen szokásokról tud maga?

– Gy: Mi volt ennek az egésznek az értelme?

– Gy: Milyen volt az alapkiképzés? Milyenek voltak a tisztek? Konkrét dolgokról beszéljünk…

– Gy: Azt mondta, hogy olyan rossz volt, hogy jelentkeztek bányába – ezt honnan tudták, hogy jelentkezni lehet bányába? Mennyien jelentkeztek akkor?

– Gy: Pontosan 1956. október 22-én érkezett haza a katonaságról?

-1956-ban volt a forradlom magyaroknál – akkor ez forró téma volt itt a faluban? Beszélgettek róla az emberek egyáltalán?

– A Dubčekról, Dubček éráról, nacionalizmusról; Dubček utáni normalizáció és átvilágítások;