Tanító Károlyné Szalai Krisztina (Zsigárd [Žihárec])
Az interjú(k) témái: rövidebb életútinterjú az 1938-1968 korszakról
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2018.IX.7.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) család; az apja két évig fronton, öt évet orosz hadifogságban volt;
(2) 1938 – a magyarok bejöttek;
(3) mi változott – a háború rossz volt; képeslap, amit emlékbe kaptak;
(4) öt hektárjuk volt;
(5) egy zsidó család Zsigárdon – Blau Miksa, két fia, Poldi (káposztafeldolgozó) és Jenő (ruhaüzlet);
(6) cigányok;
(7) szlovákok nem voltak a faluban;
(8) csendőrökről csak általánosan;
(9) peredi bombázás 1944 nyár elején; Kölesföldön potyogtak le az utcában (Szalai Józsi bácsi utca), kertekbe bombák, két bombagödör;
(10) 1944 decembere – repülő lezuhanása, pilótákkal nem tudja mi lett;
(11) elsőtétítés és légiriadók;
(12) iskola 1945 előtt; front után csak egy kurzus volt;
(13) légiriadók Sellyén; beosztás sellyei gyerekekhez;
(14) németek Zsigárdon;
(15) magyar katonák csak említve; a sellyei hídon a ballonokat innen látták; nem tud katonai felszerelésről a faluban;
(16) a polgáriba a magyar iskola épületébe járt;
(17) bújkáltak a padláson az oroszok elől; az oroszokról;
(18) a falu közepén, buszmegállónál, oroszokat temettek el; simán átment itt front, harc nélkül;
(19) előkészületek háborúra – csak a bunkerokra emlékszik;
(20) férje 1951-53-ban volt katona, már akkor volt egy kislányuk; nem lettek kideportálva, a nagybácsi segítségével, aki benne volt a telepítő komisszióban;
(21) betelepült szlovákokkal nem voltak gondok;
(22) a JRD;
(23) az élet a földek leadása után;
(24) 1953-as pénzbeváltás – anyjának a temetésére nem volt pénzük;
(25) Sztálin és Gottwald haláláról nem tud konkrétat;
(26) 1956-ról se tud konkrétat;
(27) 1968 – éjjel zajra ébredtek, reggel tudták meg, mi az; Dubček se hozott érezhető változást;
(28) a szocializmusról általánosan;
A második interjúról (2019.X.1.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
– A nővérét hogy hívták? A szülei mindketten zsigárdiak voltak? Az édesanyja az háztartásbeli volt? A háború után is?
-1938 – csehek, mozgósítás; maga a fogadás, beszédek…; magyar hadsereg
– Említette azt a képeslapot, amit a tanítók osztottak háború alatt – mi volt rajta? És ez valami megírt képeslap volt? Vagy csak a kép volt rajta?
– Édesapja valamilyne formában részt vett a háborúban? Tud esetleg valami történetet katonákról az ismerősei, rokonai közül?
– Változások 1938 – árúhiány, feliratok, anyaországiak…
– A Blau Poldi bácsit említette, hogy visszajött a háború után – az aztán itt volt a haláláig? És rajta kívül kik menekültek meg? Sógornők…
– Mit tudtak akkor arról, hogy hova viszik a zsidókat? Emlékszik valami zsidóellenes megnyilvánulásra?
– A régi péró az meddig volt meg? Az egy teljesen különálló negyede volt a falunak?
– Kik voltak a zenész cigányok itt Zsigárdon?
– Nem tud valami olyanról, hogy üldözték volna a cigányokat, például a nyilasok?
– A nyilasokról mit tud?
– Voltak itt mondjuk 1945 előtt is kommunisták a faluban?
– Tehát még egyszer – akkor ájult el, amikor Peredet bombázták – akkor ezt honnan látta, a földekről, kapálás közben? És rendesen elájult? Konkrétan akkor mit látott?
– Kölesföldön potyogtak le bombák, kb. mikor volt ez? Ez a peredi bombázás után volt, vagy előtte?
– Hol esett le körülbelül az a gép?
– Hogyan jelezték itt a faluban, hogy légiriadó van, és hogyan Sellyén?
– Röplapokra nem emlékszik?
– És a gépek átrepülésére hogyan emlékszik?
– A front alatt valami repülőkre nem emlékszik?
– Ki volt ez a tanítónő, aki front után adott maguknak valami kurzust? Alapiskola igazgató felesége…
– A németeknek volt valami felszerelése? Autók, harckocsik, más fegyverek? Ezek a németek, akik maguknál voltak, meddig voltak itt? A németek vite el valami állatokat, ennivalót? Hogyan viselkedtek a helyiekkel?
– És a magyar katonákról mit tud mondani?
– A csángóról mondjon többet…
– Bújkáltak a padláson az oroszok elől – maguk családján kívül mik kikre emlékszik? Találkozott egyáltalán egész idő alatt orosz katonával?
– Maguktól vittek el valami állatokat az oroszok? A háború alatt nem rukkoltattak be lovakat? Nem kellett az édesapjának valamiket leadni, beszolgáltatni?
– A falu közepén, buszmegállónál, oroszokat temettek el – mennyi oroszról vlt szó? És azt kik temették el és kik ásták aztán később ki? Azt látta is, amikor ásták ki őket? Meg is voltak jelölve a sírok, például valami fakereszttel?
– Mit tud a falu vezetőségének váltoizásáról? Front előtt, front után, komiszárok…
– A férje 1929-es volt – az már éppen abban a korban volt, hogy elvihették mint leventét Németországba…
– Lajos nagybácsija, aki benne volt a kitelepítő komisszióban – ez milyen feladat volt tulajdonképpen, és hogyan jutott ezek közé? Kik voltak ebben a komisszióban rajta kívül?
– Emlékszik konkrétan arra a napra, amikor deportálták a zsigárdiakat? Vagy amikor kitelepítették a családokat Magyarországra? A rokonságból kiket telepítettek oda ki?
– Emlékszik szlovák katonákra, partizánokra? És azokra, akik átvették a cégeket, kocsmákat, üzleteket, más vagyont?
– A szomszédjukban voltak szlovák betelepültek, két testvér a feleségeik – ezeket hogy hívták?
– Említettük a kontingenseket – tud más példát is mondani, hogyan kényszerítették a gazdákat a JRD-be? És kik voltak itt ezek, akik kénszerítettek?
– Tud valamit arról, hogyan ment elejével aztán később a JRD?
– Azt mondta, hogy maguknak csak 1:50-hez váltották be a pénzüket 1953-ban – ez biztos? Más esetről tud, hogy rosszul jártak akkor az emberek?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
