Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Tanító Károlyné Szalai Krisztina Tanító Károlyné Szalai Krisztina – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Tanító Károlyné Szalai Krisztina

Tanító Károlyné Szalai Krisztina (Zsigárd [Žihárec])

Az interjú(k) témái: rövidebb életútinterjú az 1938-1968 korszakról

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2018.IX.7.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) család; az apja két évig fronton, öt évet orosz hadifogságban volt;

(2) 1938 – a magyarok bejöttek;

(3) mi változott – a háború rossz volt; képeslap, amit emlékbe kaptak;

(4) öt hektárjuk volt;

(5) egy zsidó család Zsigárdon – Blau Miksa, két fia, Poldi (káposztafeldolgozó) és Jenő (ruhaüzlet);

(6) cigányok;

(7) szlovákok nem voltak a faluban;

(8) csendőrökről csak általánosan;

(9) peredi bombázás 1944 nyár elején; Kölesföldön potyogtak le az utcában (Szalai Józsi bácsi utca), kertekbe bombák, két bombagödör;

(10) 1944 decembere – repülő lezuhanása, pilótákkal nem tudja mi lett;

(11) elsőtétítés és légiriadók;

(12) iskola 1945 előtt; front után csak egy kurzus volt;

(13) légiriadók Sellyén; beosztás sellyei gyerekekhez;

(14) németek Zsigárdon;

(15) magyar katonák csak említve; a sellyei hídon a ballonokat innen látták; nem tud katonai felszerelésről a faluban;

(16) a polgáriba a magyar iskola épületébe járt;

(17) bújkáltak a padláson az oroszok elől; az oroszokról;

(18) a falu közepén, buszmegállónál, oroszokat temettek el; simán átment itt front, harc nélkül;

(19) előkészületek háborúra – csak a bunkerokra emlékszik;

(20) férje 1951-53-ban volt katona, már akkor volt egy kislányuk; nem lettek kideportálva, a nagybácsi segítségével, aki benne volt a telepítő komisszióban;

(21) betelepült szlovákokkal nem voltak gondok;

(22) a JRD;

(23) az élet a földek leadása után;

(24) 1953-as pénzbeváltás – anyjának a temetésére nem volt pénzük;

(25) Sztálin és Gottwald haláláról nem tud konkrétat;

(26) 1956-ról se tud konkrétat;

(27) 1968 – éjjel zajra ébredtek, reggel tudták meg, mi az; Dubček se hozott érezhető változást;

(28) a szocializmusról általánosan;

A második interjúról (2019.X.1.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

– A nővérét hogy hívták? A szülei mindketten zsigárdiak voltak? Az édesanyja az háztartásbeli volt? A háború után is?

-1938 – csehek, mozgósítás; maga a fogadás, beszédek…; magyar hadsereg

– Említette azt a képeslapot, amit a tanítók osztottak háború alatt – mi volt rajta? És ez valami megírt képeslap volt? Vagy csak a kép volt rajta?

– Édesapja valamilyne formában részt vett a háborúban? Tud esetleg valami történetet katonákról az ismerősei, rokonai közül?

– Változások 1938 – árúhiány, feliratok, anyaországiak…

– A Blau Poldi bácsit említette, hogy visszajött a háború után – az aztán itt volt a haláláig? És rajta kívül kik menekültek meg? Sógornők…

– Mit tudtak akkor arról, hogy hova viszik a zsidókat? Emlékszik valami zsidóellenes megnyilvánulásra?

– A régi péró az meddig volt meg? Az egy teljesen különálló negyede volt a falunak?

– Kik voltak a zenész cigányok itt Zsigárdon?

– Nem tud valami olyanról, hogy üldözték volna a cigányokat, például a nyilasok?

– A nyilasokról mit tud?

– Voltak itt mondjuk 1945 előtt is kommunisták a faluban?

– Tehát még egyszer – akkor ájult el, amikor Peredet bombázták – akkor ezt honnan látta, a földekről, kapálás közben? És rendesen elájult? Konkrétan akkor mit látott?

– Kölesföldön potyogtak le bombák, kb. mikor volt ez? Ez a peredi bombázás után volt, vagy előtte?

– Hol esett le körülbelül az a gép?

– Hogyan jelezték itt a faluban, hogy légiriadó van, és hogyan Sellyén?

– Röplapokra nem emlékszik?

– És a gépek átrepülésére hogyan emlékszik?

– A front alatt valami repülőkre nem emlékszik?

– Ki volt ez a tanítónő, aki front után adott maguknak valami kurzust? Alapiskola igazgató felesége…

– A németeknek volt valami felszerelése? Autók, harckocsik, más fegyverek? Ezek a németek, akik maguknál voltak, meddig voltak itt? A németek vite el valami állatokat, ennivalót? Hogyan viselkedtek a helyiekkel?

– És a magyar katonákról mit tud mondani?

– A csángóról mondjon többet…

– Bújkáltak a padláson az oroszok elől – maguk családján kívül mik kikre emlékszik? Találkozott egyáltalán egész idő alatt orosz katonával?

– Maguktól vittek el valami állatokat az oroszok? A háború alatt nem rukkoltattak be lovakat? Nem kellett az édesapjának valamiket leadni, beszolgáltatni?

– A falu közepén, buszmegállónál, oroszokat temettek el – mennyi oroszról vlt szó? És azt kik temették el és kik ásták aztán később ki? Azt látta is, amikor ásták ki őket? Meg is voltak jelölve a sírok, például valami fakereszttel?

– Mit tud a falu vezetőségének váltoizásáról? Front előtt, front után, komiszárok…

– A férje 1929-es volt – az már éppen abban a korban volt, hogy elvihették mint leventét Németországba…

– Lajos nagybácsija, aki benne volt a kitelepítő komisszióban – ez milyen feladat volt tulajdonképpen, és hogyan jutott ezek közé? Kik voltak ebben a komisszióban rajta kívül?

– Emlékszik konkrétan arra a napra, amikor deportálták a zsigárdiakat? Vagy amikor kitelepítették a családokat Magyarországra? A rokonságból kiket telepítettek oda ki?

– Emlékszik szlovák katonákra, partizánokra? És azokra, akik átvették a cégeket, kocsmákat, üzleteket, más vagyont?

– A szomszédjukban voltak szlovák betelepültek, két testvér a feleségeik – ezeket hogy hívták?

– Említettük a kontingenseket – tud más példát is mondani, hogyan kényszerítették a gazdákat a JRD-be? És kik voltak itt ezek, akik kénszerítettek?

– Tud valamit arról, hogyan ment elejével aztán később a JRD?

– Azt mondta, hogy maguknak csak 1:50-hez váltották be a pénzüket 1953-ban – ez biztos? Más esetről tud, hogy rosszul jártak akkor az emberek?

KódIE_0467
LakhelyZsigárd [Žihárec]
Születés helyeZsigárd [Žihárec]
Születés időpontja19310401

Tanító Károlyné Szalai Krisztina - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2018. szeptember 07., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:17:01

Címkék: leventék / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / 1938 / kolonisták / impériumváltás / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / romák / pénzváltás 1953 / bombázás / németek / partizánok / első bécsi döntés / 1944 / szövetkezet / Pered / cigánytelep / zsidóüldözés / zsidók deportálása / front / szocializmus / deportáció / 1953 / légiriadó / csendőrök / Csehország / család / lezuhant amerikai bombázó / kitelepítés / Komárom / rekviráció / Zsigárd / csehek / Vágsellye / áruhiány / kommunisták / komisszár / beszolgáltatások / Bátorkeszi / kollektivizálás / magyar hadsereg / 1941 / 1938-as mozgósítás / magyar csendőrök / magyar honvédség / leventék Németországban / Pered bombázása / bombázók / német megszálók / csángók / eltemetett orosz katonák / Kéménd / képeslapok
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Tanító Károlyné Szalai Krisztina - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2019. október 01., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:58:09

Címkék: 1938 / zsidók / deportálás / lakosságcsere / romák / bombázás / Vágkirályfa / elszállásolt magyar katonák / röplapok / ezüst szalagok / partizánok / első bécsi döntés / 1944 / cigánytelep / magyar katonák / front / államosítás / légiriadó / katonasírok / lezuhant repülőgép / család / kommunizmus / Slavín / Zsigárd / német foglyok / telepesek / 1945 / komisszár / kontingesek / szlovák telepesek / eltemetett német katonák / sírok / Malinovszkij
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésZsigárd [Žihárec]
Rövid URL
ID653581
Módosítás dátuma2023. november 13.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.